Egyéni vállalkozás megszüntetése (eva)

Kérdés: Mi a menete a bevételi nyilvántartást vezető evás egyéni vállalkozás megszüntetésének? Hogyan kell megállapítani a tárgyi eszközök piaci értékét?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó – az evás időszak után adózni.A megszűnés évéről szabályszerűen elkészíti az evás bevallást azzal, hogy evás bevételnek kell tekinteni minden olyan, az egyéni vállalkozó evás egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás átadása

Kérdés: Az evás kft. székhelye egyik tulajdonosának ingatlanában volt, ahol felújítást végzett, az evás időszak előtt, az áfát levonták. A székhely egy belépő új tulajdonos lakásába került át. Az eredeti székhely ugyan nem szerepelt a társasági szerződésben telephelyként, de budapesti irodának még használta a cég. Csak az értékcsökkenési leírás volt a költség a felújításnak bérelt ingatlanon végzett beruházáskénti elszámolása után. A kft. a beruházást nyilvántartási értéken át akarja adni a tulajdonosnak. Ha nem szerepelt telephelyként az ingatlan, elszámolható az értékcsökkenési leírás? A társasági szerződésben nem szereplő telephelyet be kellett volna jelenteni a NAV-nak? Az átadás ingatlan­értékesítésnek számít? Ha nem jelentettük be, akkor mentes, és a 120 hónapból még hátralévő levont áfát be kell fizetni? A tárgyieszköz-értékesítést az evás kft.-nek melyik bevallásában kell szerepeltetnie? Ha az ingatlant a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása keretében adjuk át a tulajdonosnak, milyen áfa- és adóvonzata lesz?
Részlet a válaszából: […] ...az ingatlan, hanem az ingatlanon végzett felújítás kerül értékesítésre, így a felszámított áfa – az evás társaságnál – része a bevételnek, és nem kell külön bevallani.A térítés nélkül történő átadás esetében is az értékesítéssel kapcsolatosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi kiküldetés napidíjának elszámolása

Kérdés: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában, a valuta, deviza növekedése MNB-árfolyamon, csökkenése átlagárfolyamon kerül meghatározásra. A kérdés ezzel kapcsolatosan tartalmazza az elszámolás módját, valutapénztárból történő kifizetés esetén, illetve a valutapénztár megszüntetése mellett, kétfajta megoldási lehetőséggel. Mivel a kérdésben leírt elszámolási mód nem minden esetben helyes, így azt itt nem mutatjuk be, a válaszban térünk vissza arra.
Részlet a válaszából: […] ...az átvett valuta felhasználását dokumentálják; a kiküldött csak azt a valutamennyiséget tudja visszaadni, és lehet a valutapénztárba bevételezni (T 3821 – K 3613), amelyet nem költött el, így valótlan, bizonylati fegyelmet sértő módon könyvel a kérdező, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény

Kérdés: 2012. évben felvett dolgozónál alkalmazható-e a munkabér nettó értékének megőrzését célzó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […]

Igen, amennyiben a munkáltató az elvárt béremelést az összes folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója esetében végrehajtotta, minden munkavállalója, így az újonnan belépők esetében is jogosult a – munkabér mértékétől függő – kompenzáció igénybevételére.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.
Kapcsolódó címke:

Termékdíj a számlán

Kérdés: Cégünk műanyag élelmiszer-csomagoló anyagokat gyárt és forgalmaz. A számláinkon külön soron feltüntetjük a termékdíj adatait, megjegyzésben pedig azt, hogy a bruttó árból mennyi a termékdíj összege. Egyik vevőnk nem hajlandó befogadni a számláinkat, azzal az indokkal, hogy a termékdíj megfizetése és bevallása a gyártót terheli. Cégünk eleget tesz ezen kötelezettségének. A teljesítésről szállítólevéllel rendelkezünk, amelyet a teljesítéskor a vevő aláírt, a számlát viszont nem fogadja be. Az árat a termékdíjjal csökkentettük, ő a termékdíjat nem hajlandó kifizetni. Mit tegyünk a visszaküldött számával? A leírt indokkal egyáltalán megkifogásolható-e számla?
Részlet a válaszából: […] ...előírásaiból egyértelműen következik, hogy a termékdíjat fizető társaságnál a termékdíj fedezete az értékesített termék árbevételében térül meg. Ebből következően a termékdíjköteles termék– értékesítésekor a számlázott árban szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.
Kapcsolódó címke:

Alapítvány vállalkozói bevétele

Kérdés: Közhasznú alapítvány az induló tőkét államkötvényben, diszkontkincstárjegyben és befektetési jegyben tartja. A felsoroltak közül melyiknek a hozama számít vállalkozási bevételnek? Ha csak az éven túli befektetések számítanak vállalkozási tevékenységnek, változik-e a helyzet, ha ezeket rövid lejáratúvá teszi, és 2012-ben értékesíti is? Amennyiben az államkötvényeket névérték fölötti áron vásároltuk, helyesen jártunk-e el akkor, ha azokat az aktuális kamattal csökkentett áron vettük állományba az egyszeres könyvelésről a kettős könyvelésre történő átálláskor?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység és a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt mindkét esetben a kamat és hozam nélkül kell számításba venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.
Kapcsolódó címkék:  

Kis- és középvállalkozás meghatározása

Kérdés: Kérdésem az innovációsjárulék-fizetési kötelezettségre irányul kapcsolt vállalkozások esetében. Mivel 2011. dec. 31-ig nem kellett összevontan vizsgálni a járulékfizetési kötelezettséget, de évek óta kapcsolt vállalkozások, ha együtt nézzük a 2010. és 2011. évi mérlegfőösszegeket és az árbevételt 2011. dec. 31-én, valamint a foglalkoztatotti létszámot – a létszám 50 fő alatt van, a mérlegfőösszeg együtt vizsgálva 10 millió euró alatti, az árbevételük együttesen 230 ezer forinttal lépi túl a 10 millió eurót –, 2012. januártól van-e innovációsjárulék-fizetési kötelezettségük? Három vállalkozást érint, akik kapcsolt vállalkozások. A vélemények megoszlanak arról, hogy 2012-től vagy csak 2013-tól van-e járulékfizetési kötelezettségük. Mindhárom vállalkozást érinti a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...ahogyan bármely más esetben, azaz a kapcsolódó és partner vállalkozások létszámát és pénzügyi mutatóit (mérlegfőösszeg, árbevétel), valamint az ún. kétéves szabályt is figyelembe véve. Ez azt jelenti, hogy az adózóknak 2005. január 1-jétől (amikor első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.
Kapcsolódó címke:

Szakképzési hozzájárulás teljesítése

Kérdés: Cégünk tanulószerződéssel gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget szakképzési hozzájárulási kötelezettségének. A szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettségének összegét csökkentő tételeket hogyan kell megállapítanunk? A rendelet szerint a szakképesítéshez tartozó súlyszorzót abban az esetben alkalmazhatjuk az alapnormatíva felszorzásához, ha a tanulószerződés hatálya a tárgy­év teljes időtartamára fennáll. Mit jelent ez egy szeptember 1-jétől szerződött tanuló esetében?
Részlet a válaszából: […] ...eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves bruttó kötelezettségét az alapnormatíva összegével csökkentheti a következők figyelembevételével:A csökkentő tétel éves összegét a tárgyévre vonatkozóan – amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgy­év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.
Kapcsolódó címke:

Kkv szerinti besorolás

Kérdés: Társaságunk 2004. évi XXXIV. tv. szerinti besorolásához kérem segítségüket: "A" magyarországi társaságunk 100 százalékos tulajdonosa a hongkongi anyavállalat, melynek további leányvállalatai vannak (80-100 százalék tulajdoni résszel) Európában, Amerikában, Ázsiában. "A" társaságunk az anyavállalattól kapott árut belföldön, külföldön, illetve láncügyleteken keresztül Európán kívüli országoknak is értékesíti. "A" társaságnak az amerikai leányvállalattal nincs üzleti kapcsolata. "A" társaságunknak további befektetései vannak 30-80 százalékos részesedéssel, ezek közül "B" társaságban 51 százalék tulajdonrésszel és szavazati joggal rendelkezik. Az anyavállalat nem készít konszolidált beszámolót, sőt beszámolója nem az IFRS-nek megfelelően készül.
Az érték- és létszámadatoknál figyelembe kell-e venni a közös anyavállalatunk adatait, valamennyi leányvállalatának adatait, attól függetlenül, hogy szerződéses viszonyban állunk velük vagy sem; az európai számviteli standardoknak megfelelően állítják össze beszámolóikat vagy sem? Ha az értékadatok magasan meghaladják a középvállalkozásnak megfelelő kategóriát, ám a létszámösszesítés 250 fő alatt marad, akkor is középvállalkozásnak számít a magyar társaság? "B" Kft.-nek, melyben 51 százalék-os tulajdonnal rendelkezik az "A" társaságunk, mi alapján határozza meg a kkv szerinti besorolását? "A" társaság nem készít konszolidált beszámolót.
Részlet a válaszából: […] ...adómentességhez szükséges.A vállalkozás méretének meghatározásakor a kérdés szerinti "A" társaságnak a létszám- és a pénzügyi (árbevétel vagy mérlegfőösszeg) adatokat az anyavállalata, a testvérvállalatok és a leányvállalat vagy leányvállalatok adatainak (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.
Kapcsolódó címke:

Pénzforgalmi elszámolás az áfánál

Kérdés: A 2012. évi CXLVI. törvény kiegészítette az Áfa-tv.-t a XIII/A. fejezettel, az áfa pénzforgalmi elszámolásának választási lehetőségével. Ez azt jelenti, hogy a kiállított számlákban felszámított adót csak a számla kiegyenlítésekor kell kötelezettségként bevallaniuk és megfizetniük, viszont a kapott számlában előzetesen felszámított adót csak a számla kiegyenlítésekor lehet levonni. Pénzforgalmi elszámolást választónál hogyan kell könyvelni? És hogyan kell könyvelni az egyéb adózóknál?
Részlet a válaszából: […] ...adót az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg,– termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó levonásának jogát a pénzforgalmi elszámolás időszakában, legkorábban abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
244
245
246
533