Találati lista:
2431. cikk / 5330 Társadalombiztosítási költségtérítés
Kérdés: Hogyan könyveljük a társadalombiztosítási kifizetőhelyet megillető 1%-os költségtérítést?
2432. cikk / 5330 Használatba adott eszköz nyilvántartása áruként
Kérdés: A 2013. évi változások között van egy paragrafus, amelyik rendelkezik a használatba vett eszközök elszámolásáról. Ha cégünk megvásárol egy keverőt, ami normál esetben tárgyi eszköz, de ezt nem saját célra veszi meg, hanem használatba adja a vevőnek X időre, majd ezen időszak letelte után eladja a vevőnek, vagy térítés nélkül átadja, akkor is ki lehet az áruk között mutatni?
2433. cikk / 5330 Kapcsolt vállalkozás bevétele a katánál
Kérdés: A kata 6 millió forintos összeghatárába bele kell-e számítani a kapcsolt vállalkozásban megszerzett bevételeket? A bt. beltagja vagyok, szeretném választani a katát, de közeli rokonságomban van olyan cég, amelyik szintén választaná, és van olyan is, amely a Tao-tv. hatálya alatt marad.
2434. cikk / 5330 Rögzített árfolyamon történő törlesztés
Kérdés: Társaságunk 2009-ben hosszú lejáratú, svájcifrank-alapú forintkölcsön felvételével gépkocsit vásárolt. Mivel az időközben bekövetkezett árfolyamváltozások jelentősen megnövelték a törlesztés összegét, a társaság a 2010. év közepén szerződésmódosítással olyan havi fix, rögzített árfolyamon történő törlesztésre tért át, mely szerint az árfolyam- és kamatváltozások elszámolása a futamidő végén történik. A kölcsön törlesztése 2012-ben megtörtént. A hitelintézet az árfolyam- és kamatkülönbözetről szóló fizetési kötelezettséget megküldte, futamidő-meghosszabbítás címén. Hogyan kell ezt könyvelni? Társaságunk a kölcsön törlesztését a könyveiben nyilvántartott árfolyamon számolta át forintra, és folyamatosan elszámolta az árfolyam-különbözeteket.
2435. cikk / 5330 Devizavételi, -eladási árfolyam használata
Kérdés: A számviteli törvény 60. §-ának (6) bekezdéséhez kapcsolódóan kérdezem: tudnának olyan példát mondani, amikor indokolt lehet a középárfolyamtól eltérni, és vagy csak a devizavételi, vagy csak a devizaeladási árfolyamon értékelni az eszközöket és a kötelezettségeket?
2436. cikk / 5330 Üzemcsarnok aktiválás utáni átalakítása
Kérdés: 2006. évben építettünk egy üzemcsarnokot. Az épületkomplexumot feldolgozó üzemcsarnokként aktiváltuk. A termelés optimalizálása érdekében átalakításokat szeretnénk végrehajtani. Az üzemcsarnokon belül csomagolóanyag-raktár és kazánház kialakítását tervezzük. A raktárnak kialakítandó helyiségben egy szállítószalag üzemel, amelyet az üzemcsarnok másik részébe telepítünk át. A csomagolóanyag-raktárba eddig két másik területen használt állványrendszert telepítünk át, de nem az egészet, egy része visszamarad későbbi hasznosításra. A kazánház kialakításához a levegőrendszer (vákuumrendszer) áttelepítése szükséges, továbbá 42 méter PVC csővezeték beépítése. Ráaktiválhatjuk-e ezeket az üzemcsarnokra? Ha igen, a kialakított helyiségeket alegységként nyilvántartásba vehetjük-e az eszközeink között? Mi legyen a visszamaradó állványrendszerrészekkel? Az átalakítás eredményeként lesznek olyan épületek, gépek és berendezések, amelyeket ezentúl nem használunk. Mikor állíthatjuk le az értékcsökkenés elszámolását?
2437. cikk / 5330 Egyszerűsített foglalkoztatott napi bére
Kérdés: A Számviteli Levelek 276. számában az 5648. kérdésre adott válaszban téves az adóalap-korrekció nélkül kifizethető napi összeg számítása. Sem a Tao-tv., sem az Art. nem teszi lehetővé, hogy ezt a számítást kiterjesszék a garantált bérminimumra is, nem indokolt a minimális szorzókat sem figyelembe venni. A Tao-tv. 3. sz. melléklete alkalmazásában csak egy összeg lehet: 8552 forint. Más észrevételező szerint ez az összeg, a NAV főmunkatársára hivatkozással, maximum 6200 forint lehet. Melyik a helyes összeg?
2438. cikk / 5330 Elengedett osztalék illetéke
Kérdés: Változott-e az osztalékelengedés ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettsége? A társaság a 2011. évi beszámolójában jelentős összegű adózott eredményt mutatott ki, amelyből a taggyűlés 25 millió forint osztalék kifizetését hagyta jóvá. A 2012. októberi önellenőrzés hatására a 2011. évi adózott eredmény jelentősen csökkent. Az osztalékfizetési korlát miatt már nem lehetséges a teljes 25 millió forintot osztalékként kifizetni, azt 3 millió forinttal csökkenteni kell. Az osztalékot a tulajdonosok eddig nem vették fel. Helyesen járunk el, ha a 3 millió forintot a kötelezettség csökkentésével előírjuk rendkívüli bevételként? Ezzel növelni kell a társaságiadó-alapot? Kell-e illetéket fizetni a kényszerűen elengedett összeg után?
2439. cikk / 5330 Önrész – gépkocsijavítás költségei
Kérdés: Káreseményt szenvedett gépkocsink javítását a szerviz számlája alapján a biztosító rendezte. Casco biztosításunk alapján cégünk csak az önrészt fizette meg. A szerviz részünkre egy hiteles másolatot küldött, amelynek a szöveges részében szerepelt az önrész összege. Hogyan kell könyvelni az önrészt mint költséget?
2440. cikk / 5330 Külföldi fióktelep könyvelése
Kérdés: Partnerünk Romániában fióktelepet nyitott. A fióktelep rezsiköltségeit, az ott dolgozók bérét és járulékait, az ott használt eszközök amortizációját a számviteli politikában rögzített MNB-középárfolyamon kell a magyarországi könyvelésben szerepeltetni? A fióktelep nyeresége után Romániában kell adózni? Partnerünknek összevont beszámolót kell készítenie és közzétennie?
