Fizetési meghagyásokkal kapcsolatos díjak elszámolása

Kérdés: A 2009. évi L. törvény szabályozza a fizetési meghagyásokra vonatkozó eljárást. A fizetési meghagyást általában az ügyvédek nyújtják be. A MOKK számlájára kell befizetni az eljárási illetéket, amit az ügyvédi iroda a saját számlájáról utal át. A MOKK a pénz beérkezését követően az ügyvédi iroda részére számlát bocsát ki, mentes az adó alól jelöléssel. A végrehajtási eljárás díját, valamint az ügyvédi díjat az ügyvédi iroda számlázza az ügyfél részére. Az eljárási díj külön tételben, mint adómentes tevékenység, az ügyvédi díj pedig áfás tételként számlázható? A MOKK számláját költségként, a továbbhárított eljárási díjat az ügyvédi iroda bevételeként kell elszámolni? Vagy mint elszámolásra átvett tételt kell kezelnünk?
Részlet a válaszából: […] ...a MOKK által az eljárás díjáról kiállított számlátaz ügyvédi irodánál nem szabad könyvelni. (A törvényi előírásokfigyelembevétele mellett a MOKK-nak nem az ügyvédi iroda, hanem az ügyfélnevére kellene a számlát kiállítania!)Az ügyvédi irodának az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból

Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az elő­leg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozással utal arra, ha a Tao-tv. ugyanazon a ténybeli alapon,többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózáselőtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezményigénybevételét, azzal egy esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Kártérítés áthárítása

Kérdés: Cégünk a termékeit magyar fuvarozóval szállíttatja Közösségen belüli vevői részére. A vevő jelezte, hogy az áru egy része átázott, ezért kártérítést kér tőlünk. Mivel a fuvarozási szerződésben úgy állapodtunk meg, hogy az áru átvétele után a fuvarozó felelős az áruért, így a kártérítés összegét át kívánjuk hárítani. Ha jól tudom, a kártérítésről számlát nem lehet kiállítani. Milyen bizonylattal tudom alátámasztani a folyamatokat?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt, avagyon csökkenését jelentő – tényleges kár megtérítését jelenti, akkor nem kellszámlázni, a kapott összeget az egyéb bevételek között kell elszámolni. Ezesetben az elszámolás dokumentuma: egyrészt a fuvarozási szerződés, másrészt akárosult cég és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
Kapcsolódó címke:

Ajándék meghirdetett akció keretében

Kérdés: Ügyfelem kiskereskedelmi tevékenységet végez: megveszi az árut a nagykereskedőtől, majd értékesíti a vevőnek. Meghirdetett akción belül nagyobb megrendelés esetén pendrive-ot (1180 Ft áfával növelten) és egeret (876 Ft áfával növelten) ajándékozott vevőinek. Adókötelesnek minősül-e ez az ajándékozás? Amennyiben igen, milyen adó- és nyilvántartási kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, és az ígyelszámolt érték 1,19-szerese, mint adóalap figyelembevételével 16 százalékszemélyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli. [Ezesetben az Szja-tv. 70....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
Kapcsolódó címke:

Gyógycipőkészítés ellenértéke

Kérdés: A társaság gyógycipőkészítéssel foglalkozik. Többségében az orvos által felírt vény ellenében készíti el a cipőt, aminek egy részét a vevő magánszemély, egy részét pedig a tb téríti. A jelenlegi gyakorlat szerint a vevő magánszemély csak arról kap számlát, amit ő fizet (például 10 E Ft + áfa), a tb-térítésről pedig egy elszámolás készül a tb-nek (például 60 E Ft + áfa). Így az 1 db 70 E Ft + áfa értékű cipőről 2 db bizonylat van, amiket könyvelünk. Van olyan eset is, amikor a teljes összeget a tb fizeti, ekkor nem állítunk ki számlát. Helyes ez a gyakorlat? Véleményem szerint az 1 db cipőről a magánszemély vevőnek kellene kiállítania a számlát, amit a magánszemély, illetve a tb egyenlít ki. Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...a támogatás (az adott esetben árkiegészítés) könyvelése: amagánszeméllyel, illetve a tb-vel szembeni követelésként kerüljön az árbevétel,illetve a fizetendő áfa elszámolásra. A tb felé készült elszámolás csupánmegerősíti az árkiegészítésként elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
Kapcsolódó címke:

Szolgáltatás kitermelt fa ellenében

Kérdés: Társaságunk erdőgazdálkodást, erdő­művelést is végez. A saját erdőn kívül magánszemélyek (őstermelők) számára megbízási szerződés alapján a magántulajdonú erdővel kapcsolatos valamennyi ápolási, fenntartási munkát, gyérítést, véghasználatkor a fakitermelést, valamint újraerdősítést végez. Elszámoláskor a fa értékéből levonjuk az elvégzett munka költségét. A megmaradt fa értékét felvásárlási jeggyel felvásároljuk az őstermelőtől. Helyes-e az ilyen módon (nettó) történő elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...ellenében. Sem a számviteli, sem az adózási előírások nemismerik, nem kezelik a kompenzálást még részben sem.Az előbbiek figyelembevételével tehát akkor jár el helyesena társaság, ha az általa végzett ápolási, fenntartási tevékenységet, gyérítést,fakitermelést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
Kapcsolódó címke:

Nappali tagozatos hallgatók ösztöndíja, költségtérítése

Kérdés: Élelmiszer-ipari kft. tulajdonosának és egyben ügyvezetőjének a lánya, aki szeptembertől költségtérítéses nappali tagozatos egyetem gazdasági karán tanul, az iskola befejezése után a kft. számviteli, munkaügyi és pénzügyi részlegének irányításával lesz megbízva. A fia jelenleg nappali tagozatos egyetemi hallgatóként élelmiszer-tudományi karon végzi tanulmányait, a gyár termelésének irányítása lesz a feladata az iskola befejezése után. A kft. mindkettőnek havi ösztöndíjat, valamint költségtérítést fizet számla ellenében. Mivel nem állnak munkaviszonyban, csak tanulmányi szerződést kötnek mindkettővel, az ösztöndíj milyen bevétele, illetve jövedelme lesz a hallgatóknak? A számlás költségek megtérítése a Tao-tv. szerint elszámolható-e a társaság költségei között, valamint e számlával igazolt költségeket terheli-e szja és eho? A félévente befizetett költségtérítésnél figyelembe vehetem-e a minimálbér két- és félszereséig az 1,19-szeres összeg után fizetett 16%-ot és ezenfelül még a 27% ehót?
Részlet a válaszából: […]  Az ösztöndíj egyéb jövedelme lesz a hallgatónak, amellyelösszefüggésben a jövedelem 1,27-szerese mint adóalap után 16 százalék az adómértéke, amelyet a kifizetőnek a juttatás összegéből le kell vonnia, továbbá azilyen jövedelmet 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
Kapcsolódó címke:

Készpénzkölcsön a kft.-nek

Kérdés: A bt.-nél az évek során jelentős mennyiségű készpénz halmozódott fel a pénztárban, amelyből kölcsönt nyújtana a kft.-nek. Később a kft.-ből a tagi hitelt kivezetnék. Megvalósítható-e, hogy pl. 2011 januárjában adja a pénzt a bt., és ugyanezen év decemberében el is engedi? Az elengedés társasági adójával tisztában vagyunk. Van-e más adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...miatti követeléstrendkívüli ráfordításként (T 8893 – K 364),– a kft. pedig a kapott kölcsön miatti kötelezettségetrendkívüli bevételként (T 451 – K 9893).Az elengedett követelés miatt az adóalapot a bt.-nél kellfeltételezhetően növelni, a Tao-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan értékesítése félbehagyott beruházás miatt

Kérdés: A társaság magánszemélytől külterületet vásárolt, amelyet közművesített, a művelési ág megváltoztatására megkapta az engedélyt, majd ipari kereskedelmi épület építési engedélye birtokában megkezdte a beruházást. Jelentős alépítmények (aknák, garázsok) építése és az alapozási munkák megkezdődtek. A föld feletti építkezést még nem kezdték meg, amikor a társaság üzletpolitikai megfontolásokból leállította az építkezést. Jelenleg a terület látszólag üres, de a föld alatti beépítés összege jelentős. A társaság szándéka, hogy eladja az ingatlant. Hogyan kell eljárni a létesítmény értékesítésekor? Telket adunk el, vagy telket és félkész építményt? A félkész építmény nem vehető használatba, azok a vevő számára nem hasznosak, valószínűleg betemetik, így az árban nem érvényesíthetők. Mi a társaság teendője? Miről kell a számlát kiállítani, áfával vagy áfa nélkül? (A társaság az ingatlanértékesítést nem tette adókötelessé!)
Részlet a válaszából: […] ...iselsődlegesen beruházási számlán kell kimutatni, az épület egyéb alapozásiköltségeivel együtt.A társaságnak – az előbbiek figyelembevétele mellett -valójában– a telket,– az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat,– a már megvalósult (de be nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
Kapcsolódó címkék:  

Termékmintával reklámozás

Kérdés: Kozmetikai cég a termékeit szeretné reklámozni egy magazinban. Ezt úgy oldaná meg, hogy hirdetési felületet bérel a lapkiadó saját magazinjában, és egy termékmintát ad át a lapkiadónak. A lapkiadó azt saját költségén beragasztja a hirdetési felület megadott helyére, majd számlázza a hirdetési felületet a kozmetikai cégnek. A kozmetikai cég hogyan adja át a termékmintát? Számlázza? Ha számlázza, akkor az a lapkiadó tulajdonába kerül, és annak ingyenes továbbadása hogyan adózik? (A lapkiadónál már nem "termékminta" az átadott termék.) A lapkiadónál a termék beragasztása ingyenes szolgáltatásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...szolgál, és fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartóshasználatra és más cél elérésére nem alkalmas.Az előbbiek figyelembevételével a válasz:A kozmetikai cégnek a bérelt hirdetési felület a lapkiadóáltal számlázott összegét az igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
Kapcsolódó címkék:    
1
266
267
268
533