Háziorvosi szolgálat eszköztámogatása

Kérdés: Háziorvosi szolgálatot ellátó betéti társaság feladatainak jobb ellátása érdekében eszközöket vásárolt, amelynek fedezetére 36 havi időtartamra lízingszerződést kötött pénzintézettel. A szerződésben tőke és kamat került megbontásra és a bank havonta számláz. Ezen eszközvásárlást a szolgáltatót ellátó MEP támogatja. Hogyan kell a havonta folyósított – eszközvásárlás alaptámogatással, hitelintézeti kölcsön, illetve lízingtámogatás – összeget elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésnek kell tartalmaznia, a szerződés alapján kell azt a lízingbevevőnek megfizetnie.A lízingbevevőnek a lízingelt eszközt a lízingbevételkor beruházásként kell elszámolnia, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválnia kell. Az így aktivált eszköznél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:  

Jegyzett tőke leszállításának személyi jövedelemadója

Kérdés: Társaságunk a jegyzett tőkéjének leszállítását tervezi, kell-e ez után és hogyan személyi jövedelemadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címke:

Levonható áfa elszámolása, ha le nem vonhatóvá válik

Kérdés: Az Áfa-tv. módosításával a nem lakóingatlanok bérbe-, illetve haszonbérbe adása tárgyi adómentessé vált. De az adóalany dönthetett úgy is, hogy az általános szabályok szerint adózik, azaz felszámít és visszaigényel áfát. Tevékenységei között az ingatlanhasznosítás szerepel, választását az Art. szerint legkésőbb 2004. 02. 15-ig az adóhatósághoz be kellett jelentenie. Az egyik szaklapban 2004 márciusában a következőket olvastuk: "Az az adózó, aki (amely) tudatosan vagy a meghosszabbított határidőt is lekésve ingatlan bérbeadása tekintetében 2004. évben tárgyi adómentes szolgáltatást nyújt, köteles megvizsgálni, hogy tárgyi adómentes tevékenysége okán az Áfa-tv. 39. §-a (1) és (2) bekezdésében foglalt előírások szerint áfakorrekcióra kötelezett... A konkrét esetben átfordul a korábban adóköteles tevékenység tárgyi adómentesbe annál az adóalanynál, aki bejelentés alapján nem választotta továbbra is az adókötelezettséget. Ha tehát az adóalany irodát, gazdasági épületet épített, vásárolt bérbeadás céljából, a létrehozással kapcsolatos áfát jogszerűen levonta. De mivel tevékenysége megváltozott, a változás évétől a 10 éves időtartamból még hátralévő évekre eső áfát köteles az adóbevalláson keresztül – évenkénti bontásban – visszafizetni." Nem értünk egyet azzal a kitétellel, hogy "De mivel a tevékenysége megváltozott", mert a tevékenység nem változott. Életbe léphet-e egy törvényi módosítás visszamenőleges hatállyal az adózó hátrányára? A hivatkozott szöveg összhangban van-e a hatályos előírásokkal?
Részlet a válaszából: […] ...ahhoz az adott társaság adatait is ismerni kellene. Biztos, hogy nem hátrányos, ha az eddigi áfával növelt összeget tárgyi adómentes bevételként a társaság realizálni tudja, vagy az adómentes bevételként érvényesített összeg fedezetet nyújt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:    

Visszaigényelt termékdíj elszámolása

Kérdés: A kft. termékdíjköteles terméket állít elő, amely termék értékesítésekor felszámítja a termékdíjat és azt befizeti az APEH-hoz. E termék előállításához olyan alapanyagot használ fel, amely után a szállító szintén termékdíjat számított fel. Az alapanyagként felhasznált termék után megfizetett termékdíj visszaigényelhető, de nem az APEH-től, hanem a KvVM-től. Hogyan kell könyvelni a szállítónak fizetett, az értékesítéskor felszámított, illetve a visszaigényelt termékdíjat? Van-e sajátosság a könyvelésben akkor, ha a termékdíjat csak a mérlegkészítés időpontja után lehet visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg egyéb ráfordításként kell elszámolni (T 8671 – K 463-11). Tehát a vevő által fizetendő termékdíj része az árbevételnek is, de része az egyéb ráfordításként elszámolandó termékdíj-fizetési kötelezettségnek is.Mivel az alapanyag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:  

Külszolgálat címén kapott napidíj

Kérdés: A Számviteli Levelek 77. számában az 1599. kérdésre adott válaszuk a nemzetközi közúti árufuvarozásban adózás nélkül elszámolható napidíj vonatkozásában pontatlan. A 25 USD-nek megfelelő forintösszegű napidíj kifizetését ugyanis nem terheli adófizetési kötelezettség. Kérem, hogy válaszukat pontosítsák.
Részlet a válaszából: […] ...és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerző magánszemélynél, aki a 168/1995. Korm. rendeletben foglaltak szerint kizárólag a gépjármű külföldön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:  

Értékcsökkenés elszámolása maradványérték esetén

Kérdés: Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése szerint az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez ... viszonyított arányát ... az egyedi eszköz várható használata.... figyelembevételével kell megtervezni. Az Szt. 52. §-ának (1) bekezdése alapján viszont értékcsökkenés elszámolása a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték összegéig lehetséges. A következőkben leírt 2 módszer közül melyik módszer alkalmazása a helyes? 1. módszer 2. módszer Bekerülési érték 5 000 000 5 000 000 Maradvány- érték 1 500 000 1 500 000 Várható hasznos élettartam 5 év 5 év Érték- csökkenés alapja 5 000 000 3 500 000 Évenkénti érték- csökkenés 1. év 1 000 000 700 000 2. év 1 000 000 700 000 3. év 1 000 000 700 000 4. év 500 000 700 000 5. év 700 000 Összes érték- csökkenés 3 500 000 3 500 000
Részlet a válaszából: […] ...rögzített előírásból következik, hogy a bruttó értékhez viszonyított arányban történő elszámolás esetén, maradványérték figyelembevétele mellett, a bruttó értékként számításba veendő összeg nem lehet más, mint a maradványértékkel csökkentett bruttó érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:  

Vételi opciós díj elszámolása

Kérdés: A társaság visszavásárolta egyik üzletrészét. Egyidejűleg egy másik társaságnak vételi opciós jogot adott a visszavásárolt üzletrész későbbi időpontban történő megvásárlására. Hogyan kell elszámolni a kapott opciós díjat? El kell-e határolni, ha a visszavásárolt üzletrész értékesítése a mérlegfordulónapig nem történt meg?
Részlet a válaszából: […] ...akár úgy, hogy az opciós díjat fizető vevő eláll vételi szándékától), akkor a kapott opciós díjat a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni (T 477 – K 9774).Az üzletrészek későbbi időpontban történő vételére kötött ügylet kapcsán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:    

Cégeladás esetén fizetendő forrásadó

Kérdés: Cégeladás esetén milyen érték után kell forrásadót fizetni? Az eladási ár és a törzstőke közötti különbözet után? Mi az adó alapja akkor, ha a cég fennállása alatt törzstőkét emeltek?
Részlet a válaszából: […] ...bevallani és megfizetni.A törvény szerint árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címke:

Lízingelt személygépkocsi-értékesítés adóvonzata

Kérdés: A kft. 2000. 04. 07. napján használatba vett egy személygépkocsit, amelyet pénzügyi lízing keretében szerzett be. A lízing lejárta után, 2003. 06. 16. napján a kft. a személygépkocsit értékesítette. Visszaigényelhető-e az előzetesen felszámított áfa időarányos része, ha a személygépkocsi részben magáncélokat is szolgált? Igénybe vehető-e a kamat után a kis- és középvállalkozások adókedvezménye? Ha az adókedvezményt a kft. nem érvényesítette 2000. és 2002. években, ezt önellenőrzéssel igénybe veheti-e?
Részlet a válaszából: […] ...kft. a kedvezményre, akkor sem vehetné azt igénybe önellenőrzéssel az Art. 42. §-ának (1) bekezdése alapján. Az adókedvezmény igénybevételéről ugyanis az adózó dönt (nem kötelező érvényesíteni) és az Art. említett előírása nem tekintette 2003-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.
Kapcsolódó címkék:  

Jelentős hiba következményei

Kérdés: Egy kft. mérlegadatai ezer forintban: Megnevezés Önellen- Ellenőrzés őrzés után előtt Eszközök, források 270 488 277 352 Árbevétel 770 143 770 143 Adózás előtti eredmény 13 012 19 876 Átlagos állományi létszám mindkét állapotban 22 fő volt. A módosított beszámolót ismételten közzé kell-e tenni? Az eredeti bevallásban nem érvényesített adóalap- és adókedvezmények a revíziónál érvényesíthetők-e?
Részlet a válaszából: […] ...ismételt közzétételi kötelezettség.Az eredeti bevallásban figyelembe nem vett adóalap-kedvezmények akkor érvényesíthetők, ha az igénybevétel nem az adózó döntésétől függ. Így például az Art. [a 2004-től 97. §-ának (6) bekezdése, a korábban hatályos 62...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.
Kapcsolódó címkék:  
1
447
448
449
532