5439 talált állásfoglalás a bevétel kifejezésre

Kérdés: A vadásztársaság – mint társadalmi szervezet – 2004. május 1-jétől az EU-tagállamokból érkező bérvadászokat fogad. Elfogadhat-e a vadásztársaság közvetlenül valutát számla ellenében? És ha elfogadhat, akkor az egyszeres könyvvitelben (naplófőkönyvben) mi a helyes könyvelési mód?

Kérdés: Az "A" és "B" kft. összeolvadásával "C" rt. jön létre. A "B" társaság tulajdonosánál ("X") milyen tételeket kell ezzel kapcsolatosan könyvelni? Az "X" tulajdonos a "B" társaságban 30 százalékkal részesedett, amelynek a bekerülési értéke 30 millió forint. Az átalakulás során a vagyonokat felértékelték. "B" társaságnál a felértékelés után a végleges vagyonmérleg szerinti saját tőke 1600 millió forint, amelynek a 30 százaléka 480 millió forint. "X" tulajdonos részesedése a jogutód "C" rt.-ben 15 százalék, ahol a jegyzett tőke 1200 millió forint, a saját tőke 1900 millió forint. Mit kell könyvelni "X" tulajdonosnál?

Kérdés: Társaságunk olyan szerződést köt partnereivel, amelyben bázisminőséget határoznak meg, arra alapozva az egységárat. A termék tulajdonjogának átszállásakor a szállító kiállítja a számlát. Az áru feladásakor mintát küldünk a minőségvizsgáló intézetnek. A 2-3 hét múlva megállapított minőség és a bázisminőség közötti különbözetet partnereink bonifikációs különbözetként számlázzák. A különbözetet helyesbítő számlával vagy külön (önálló) számlával kell-e számlázni? És milyen időponttal?

Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?

Kérdés: Egyéni vállalkozó új személygépkocsit vásárol, alkalmazhatja-e a kisvállalkozói kedvezményt, ha az érvényesítést követő négy évig megfizeti a cégautóadót. A vállalkozó tevékenységi köre: pl. közúti árufuvarozó, nem telephelyhez kötött kereskedelmi tevékenység, állattenyésztési szolgáltató.

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás kft. devizaalapú hitellel finanszírozza gépjárművét. Minden hónapban meghatározza a bank az adott hónap számlázáskori árfolyam-különbözetét. Mindezt a tőkére és a kamatra külön-külön. Az árfolyamnyereség teljes összegében növeli-e az eva alapját, vagy csökkenthető az árfolyamveszteséggel?

Kérdés: Az ELMŰ a számlán "szövegesen figyelmeztet", hogy az energiaadót a számlán elkülönítetten jeleníti meg, amely összeg növeli az áfa alapját. Adót adóztatnak? Helyesen tájékoztatott az ELMŰ?

Kérdés: Közüzemi szolgáltató energiaértékesítése után energiaadót számláz ki a közüzemi fogyasztók részére. Meghatározott esetekben az adózó a beszállítója részéről kiterhelt energiaadó egy részét visszaigényelheti, illetve ezzel az összeggel a befizetendő adóját csökkentheti. Hogyan kell a közüzemi szolgáltató nyilvántartásaiban az erőmű által számlázott energiaadót, a fogyasztók felé áthárított adót, illetve az erőmű által kiterhelt adó levonásba helyezhető összegét könyvelni?

Kérdés: Egy kft. megvásárolta az egyik tulajdonos üzletrészét. A Gt. szerint a megvásárolt üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül el kell idegeníteni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül át kell adni, illetve a határidő eltelte után a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. A társaság döntése alapján a társaság tulajdonában lévő üzletrészt térítés nélkül a tulajdonosok között felosztják. Hogyan kell ezt könyvelni?

Kérdés: Háziorvosi szolgálatot ellátó betéti társaság feladatainak jobb ellátása érdekében eszközöket vásárolt, amelynek fedezetére 36 havi időtartamra lízingszerződést kötött pénzintézettel. A szerződésben tőke és kamat került megbontásra és a bank havonta számláz. Ezen eszközvásárlást a szolgáltatót ellátó MEP támogatja. Hogyan kell a havonta folyósított – eszközvásárlás alaptámogatással, hitelintézeti kölcsön, illetve lízingtámogatás – összeget elszámolni?