Találati lista:
4741. cikk / 5308 Adókedvezmények együttes igénybevétele
Kérdés: A társaság 2001-ben a Tao-tv. 22. §-ának a) pontja alapján 6 százalék adókedvezményt érvényesített. Jogosult-e ugyanezen beruházás után a Tao-tv. 21. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint adókedvezményt igénybe venni 2002-ben, az egyéb törvényi feltételek teljesülése esetén?
4742. cikk / 5308 Cash-pool szolgáltatás kamata
Kérdés: Kapcsolt vállalkozások vállalkozói folyószámla-hitelszerződést kötöttek a bankkal, amelyben az anyavállalat az adós, a leányvállalatok az egyetemleges adóstársak. A hitelszerződés alapján az adós és az adóstársak likviditásuk kezelésére cash-pool szolgáltatást vesznek igénybe, amelynek kamatát az adós pénzforgalmi számláján számolják el, majd a pénzintézet – az elszámolással azonos napon – a leányvállalatot terhelő kamatot átvezeti. Az így elszámolt kamat a leányvállalatnál a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettség kamata?
4743. cikk / 5308 Franchise-díj – közvetített szolgáltatás?
Kérdés: Társaságunk árbevételszerző tevékenysége külföldi franchise-díj-fizetési kötelezettséggel terhelt (a nettó árbevétel arányában kell a franchise-díjat fizetni). El lehet-e számolni közvetített szolgáltatásként a franchise-díjat?
4744. cikk / 5308 K + F költségek aktiválása
Kérdés: A kft. kísérleti fejlesztési tevékenységet végez egy újfajta élelmiszer előállítására. Részfeladatok kidolgozásával külső társaságot bíz meg. A kutatásról nem lehet tudni, hogy az árbevételben megtérül-e vagy sem. Ha a termék emberi fogyasztásra alkalmas, akkor a gyártás megkezdése előtt piackutatást kell végezni. A kft. a kísérlethez 25 százalék vissza nem térítendő, és 75 százalék visszatérítendő, kamat nélküli támogatást kap. Saját forrás kb. a kutatási költségek fele. A kutatáshoz szükség van tárgyi eszközökre is. A kísérlet várható időtartama 3 év. A kft. a K+F költségeket elszámolhatja-e a tárgyévi költségek között, vagy kötelező aktiválni? Hogyan kell elszámolni a K+F-hez szükséges tárgyi eszközöket, illetve a kapott támogatásokat?
4745. cikk / 5308 A munkavállaló részére kötött életbiztosítás
Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
4746. cikk / 5308 Visszavásárolt üzletrész átadása a tagoknak
Kérdés: A Gt. 143-144. §-a szerint a kft. törzstőkén felüli vagyonából – a taggyűlés határozatának megfelelően – az üzletrészek legfeljebb egyharmadát megszerezheti (visszavásárolhatja). A kft. visszavásárolt saját üzletrészek alapján szavazati jogot nem gyakorolhat. A kft. a vásárlástól számított egy éven belül köteles a visszavásárolt üzletrészeket elidegeníteni, vagy a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke csökkenésével bevonni. Abban az esetben, ha a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélküli átadás valósul meg, milyen fizetési kötelezettség terheli a társaságot és a tulajdonost?
4747. cikk / 5308 Tőkekivonás személyi jövedelemadója
Kérdés: A jegyzett tőke tőkekivonással történő tőkeleszállítása esetén – az arány megtartásával – csökkenteni szeretnénk a saját tőke részét képező eredménytartalékot is. Az eredménytartalék terhére történő tőkekivonással a Számviteli Levelek 41-42. számában, a 808. kérdésre adott válaszban foglalkoztak már. Az eljárás menete világos, a fizetendő szja-t illetően csupán egy utalás van az Szja-tv. 68. §-ának (2) bekezdésére. Helyes-e ez?
4748. cikk / 5308 Áttérési szabályok és a bevétel (eva)
Kérdés: Az evára történő áttéréssel kapcsolatosan hogyan értelmezendő a bevételi nyilvántartást választó nem jogi személyiségű társaságok bevételének megállapítása?
4749. cikk / 5308 Szállítói tartozás átvállalása
Kérdés: Külföldi tulajdonú kft. saját tőkéje az évek során keletkezett veszteség miatt a jegyzett tőke minimális mértéke alá esett két évet meghaladóan. A felhalmozódott szállítói tartozást az anyavállalat jóváíró levéllel átvállalta úgy, hogy a szállítói állomány egy részét a tagi hitellel szemben vezette ki, majd ennek összegét, mint lekötött tartalékot, beállította a saját tőke elemei közé. Az összeg ideutalása, majd a szállító felé történő továbbutalása jelentős többletköltséggel jár, az ügyvezető sem tartózkodik Magyarországon, így nincs aki ezt felelősséggel gondozza. Mi a helyes eljárás?
4750. cikk / 5308 Magánszemélyek alapítványi támogatása
Kérdés: Alapítvány magánszemély tagjának vagy alapítványhoz nem tartozó magánszemélynek támogatást ad konferencián való részvétel céljából. A támogatás összege a részvételi díj töredéke. Az alapítvány nevére kiállított számla nincs. A konferencia tárgya az alapítvány célkitűzésével megegyezik. Az alapítvány által nyújtott támogatás szja-vonzatát illetően kérjük szíves tájékoztatásukat.
