5439 talált állásfoglalás a bevétel kifejezésre

Kérdés: Egy bérbeadással foglalkozó vállalkozás lakást alakított át orvosi rendelővé. Az átalakítással kapcsolatos áfát nem vonta le. A beruházást követő évben a bérbe adott ingatlant átminősítik. Alkalmazható-e az Áfa-tv. 39. §-a (1) bekezdésében szereplő arányosítás, ha igen, az átalakítás áfáját utólag hogyan helyezheti levonásba a vállalkozás?

Kérdés: Hány százalék értékcsökkenést számolhat el az egyéni vállalkozó és a kft. a bérbe adott épület, jármű, egyéb eszköz után? Számolhat-e el értékcsökkenést a bérbevevő?

Kérdés: A vállalkozás év közben – pénzügyi nehézségei miatt – az APEH-hel adófizetési halasztásban egyezett meg, amelyre nem pótlékmentes határozatot kapott. Kell-e az adóhátralék miatt késedelmi kamatot felszámítania a december 31-ig terjedő időszakra saját számítása alapján? A késedelmi kamat kivetése 2003 augusztusában várható, amelynek a teljes vagy részbeni elengedését fogja kérni a vállalkozás.

Kérdés: Egy kettős könyvvitelt vezető, egyszerűsített éves beszámolót készítő, a tárgyévben veszteséget kimutató kft. "tartozásátvállalási szerződés" szerinti összege miatt adóalapja pozitív lett és társaságiadó-előleg fizetésére kötelezetté vált. Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást, a beszámoló mérlegébe, eredménykimutatásába, adóbevallásába azt beállítani?

Kérdés: Erdészeti tevékenységet, illetve gépjármű-oktatói tevékenységet végző vállalkozónak az üzemanyagköltség elszámolásához rendelkeznie kell-e számlával, ha a 60/1992. (IV. 1.) Kormányrendelet szerint számolja a fogyasztást, és az APEH által közzétett üzemanyagárat alkalmazza?

Kérdés: Mit jelent áfa szempontjából az egységes adózási mód választása? A családi gazdálkodó az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint adózik-e? Szükséges-e, hogy a családtagok közül legalább egynek legyen adószáma?

Kérdés: Egyéni vállalkozó cégautóadót fizet 5 évig, s ezen idő alatt nullára amortizálja a tulajdonában lévő személygépkocsit. Az autót a 6. évben értékesíti. Az Szja-tv. 58. §-ának (3) bekezdése szerint az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem megállapításakor a bevételből le kell vonni a magánszemélyt terhelő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységével kapcsolatban költségként elszámolt. Kérdés, hogy az adott esetben a megszerzésre fordított összeget nullának kell-e tekinteni? Kérdés továbbá, hogyan állapítja meg a magánszemély az ingó értékesítésből származó jövedelmet, ha eseti jelleggel költségtérítést kap a munkáltatótól a személygépkocsi hivatalos használatára tekintettel, amely térítés az értékcsökkenést is tartalmazza?

Kérdés: A lakásszövetkezetnek bérbeadásból és a közös költségből van bevétele, amely nem éri el a 10 millió forintot. Vonatkozik-e rá az adómentesség, hogyan kell az adóját megállapítani, és a korábbi évek vesztesége elhatárolható volt-e?

Kérdés: A társaság 2001. év során külföldi fizetőeszközöket vásárolt, amely fizetőeszközök 2001. december 31-ével megszűntek. A társaság nem kívánta ezeket a bankjegyeket euróra átváltani, hanem azokat megtartva, bekeretezve a cég irodáiban kiállítja. A bankjegyeket a valutapénztárban tartja. Mi a teendő ezzel a valutakészlettel?

Kérdés: A társaság több éve folytatja tevékenységét, egyes években nyeresége, más években vesztesége volt. Osztalékot nem fizetett. Milyen jövedelemként kell kezelni a felhalmozódott nyereséget, és milyen adó-, járulékkötelezettség áll fenn, ha a társaság elhatározza megszűnését? Függ-e az adókötelezettség attól, hogy rendelkezik-e a társaság a kifizetéshez elegendő pénzeszközzel? Milyen adókötelezettség keletkezik a társaság tulajdonában lévő "kis és nagy értékű" eszközökkel kapcsolatban? Hogyan kell kezelni az apportként bevitt eszközöket adózási szempontból?