Egyéni vállalkozás megszüntetése (eva)

Kérdés: Mi a menete a bevételi nyilvántartást vezető evás egyéni vállalkozás megszüntetésének? Hogyan kell megállapítani a tárgyi eszközök piaci értékét?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 3. §-ának (1) bekezdése sorolja fel azokat az eseteket, amelyek az evaalanyiság megszűnéséhez vezetnek. Ezek között lehetnek olyanok, amelyek csak év végén eredményezik az evaalanyiság megszűnését, de vannak olyanok is, amelyek esetében az evatevékenységet már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Bt. visszatérése az Szt. hatálya alá (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alatt bevételi nyilvántartást vezető bt. 2012. 01. 01-től visszatért a számviteli törvény hatálya alá. A részben vagy egészében az evás időszakra vonatkozó, 2012 januárjában kiállított telefon- és rezsiszámlákat hogyan kell elszámolni? Fel kell venni a nyitómérlegbe időbeli elhatárolásként?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szt. 2/A. §-ának (4) bekezdésében foglaltakból kell kiindulni. A nyitómérleget tételes leltározással alátámasztott leltár alapján kell elkészíteni. A leltárba a visszatérés időpontjában meglévő eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Evából visszatért bt. egyszerűsített éves beszámolója

Kérdés: A 2010. év végéig bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság az evából kilépett, és visszatért a társasági adó hatálya alá. Ez a társaság választhatja-e az Szt. 98/A. §-a szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámolót? A társaság könyvvizsgálatra nem kötelezett, az Szt. 9. §-a (6) bekezdésében foglalt mutató értékeket nem éri el.
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy igen.A bevételi nyilvántartást vezető bt. amikor az Eva-tv.hatálya alól kikerül, visszakerül az Szt. hatálya alá. Ezt követően aszámviteli törvényben foglaltak szerint köteles eljárni, és ha a törvényválasztási lehetőséget kínál, azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Evahiány a társasági adó hatálya alatt

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt.-t számlaadás elmulasztása miatt megbírságolt az adóhatóság, emiatt visszakerült a társasági adó hatálya alá. Megállapítottak jelentős összegű evahiányt is. A határozat már a társasági adós időszakban készült el. Hova kell könyvelni a megállapított evahiányt, hogy szerepeljen a mérlegben, figyelembe véve, hogy a bevételi nyilvántartás időszakában nem kellett mérleget készíteni?
Részlet a válaszából: […]  Amikor a bt. a bevételi nyilvántartás vezetéséről visszatért(vissza kellett térnie) az Szt. hatálya alá, nyitómérleget kellett készítenie.Ha az evaalanyiság megszűnéséig (az Szt. hatálya alá történő visszatérésig) nemrendezte a mulasztási bírságot, akkor azt (annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Határidő evás társaságból történő kilépésnél

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alól 2011. 12. 31-én kilépett, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság nyitómérleg-készítésének mi a határideje? A könyvvizsgálóval ellenőriztetett nyitómérleget közzé kell-e tenni?
Részlet a válaszából: […]  Abban az esetben, ha a bevételi nyilvántartást vezető bt.evaalanyisága nem felszámolás, nem végelszámolás miatt szűnik meg, anyitómérleg elkészítésére határidőt sem az Szt., sem az Eva-tv. nem határozmeg. Véleményünk szerint azonban indokolt az evabevallás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Áfaellenőrzés (eva)

Kérdés: A Számviteli Levelek 252. számában az 5165. kérdésre adott válaszban a cím szerinti témával foglalkoztak. Véleményem szerint, a fenti összeget a bt. nem kapja meg a vevőtől, mert az eredeti számlán szereplő végösszeggel kell a helyes számlát kiállítani. A zárójelben lévő mondathoz kapcsolódó válasz más módon is megközelíthető.
Részlet a válaszából: […]  Valóban lehet más válasz is, ha ehhez a bt. a vevővel kötöttszerződést is módosítja úgy, hogy a szolgáltatás ellenértékét X+25 százalék áfaösszegben állapítják meg, és az X+25 százalék az eredeti számlán szereplővégösszeggel egyezik meg. Ez esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Áfa ellenőrzése (eva)

Kérdés: A betéti társaság 2008-ban tárgyi mentesen számlázta ki szolgáltatását, amelyről most megállapítást nyert, hogy áfaköteles. A társaság akkor a társasági adó és az áfa alanya volt, 2009. évtől eva hatálya alá tartozik. A kiállított számlákat most önellenőrizzük, amelynek kapcsán 675 E Ft fizetendő áfa és 110 E Ft önellenőrzési pótlék keletkezik. (A fenti összeget a bt. nem kapja meg a vevőtől, mert az eredeti számlán szereplő végösszeggel kell a helyes számlát kiállítani.) Kérdésem, a jelenleg bevételi nyilvántartást vezető társaság ráfordításait tekintve "elbukja-e" az áfát, vagy önellenőrizheti a 871-es evabevallását? Ha ez utóbbi, akkor a könyvelést és a mérleget hogyan és mely évben befolyásolja a tétel? (A hiba összege a mérlegfőösszeg 5%-a.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésben zárójelek között lévő szöveg második felenehezen érthető, mivel a számlával egy tekintet alá eső okiratnak (a helyesbítőszámlának) az Áfa-tv. 170. §-a alapján – többek között – tartalmaznia kell ahivatkozást arra a számlára, amelynek adattartamát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Hibás számla miatti büntetés

Kérdés: Evás egyéni vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet. A vállalkozás által megvásárolt számlatömbök típus szerint felvezetésre kerültek a szigorú számadású bizonylatok nyilvántartó tömbjébe, a 24/1995. PM rendelet előírásai alapján. Néhány számla esetében a tőpéldányon látszik az előző sorszámmal kiállított számla adattartalma (átütött). A számlatömb áthúzással, rontott felirattal ellátott, de rovataiban üresen hagyott (mindhárom példány összetűzve) számlákat érvénytelenítve tartalmazza. 200 E Ft-ra büntették, mert nem szabályosak a rontott számlái. A határozat az Eva-tv. 13. § (1), az Áfa-tv. X. fejezetére, az Áfa-tv. 168. § (1)–(2), 169. §, 170. §-aira és az Art. 44. § (1)–(2) bekezdéseire hivatkozik. Jogosan büntették?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a hivatkozott adóhatósági határozatot(így például a benne szereplő részletes tény­állást és a 200 ezer Ft mulasztásibírság megállapításának indokait) pontosan nem ismerjük, az abban foglaltakatmegalapozottan megítélni nem tudjuk.Elvi álláspontként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Tulajdonos ingatlanának bérbeadása

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] Ha a magánszemély a térítésmentesen használatba adottingatlan felmerülő költségeit át kívánja terhelni a cégére, akkor be kelljelentkeznie bérbe­adási tevékenységre, és ki kell számláznia a felmerülő ésátterhelt költségeket.Ha tételes költségelszámolást választ a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Evás bt.-ben személyesen közreműködő tag jövedelme

Kérdés: Apa és fia tagként – 2009-ben – beléptek egy bevételi nyilvántartást vezető (evás) betéti társaságba. 1. Apa öregségi nyugdíjban (teljes jogú) részesül (65 éves), a bt.-ben 30%-os részesedése van, és havonta változó alkalommal személyesen közreműködik a társaság tevékenységében. A társaságtól jövedelemben nem részesül. 2. A fia főállású munkahellyel rendelkezik (ahol minden járulékot megfizetnek utána), a bt.-ben 15%-os részesedése van. Személyesen úgy működik közre, hogy havonta néhány órát segít a társaság ügyviteli munkáiban. A társaságtól jövedelemben nem részesül. Mivel az apa és fia semmilyen jövedelmet nem kapnak a társaságtól, ezért kérdezik a következőket: – A bt. többségi tulajdonosa (a beltag) kb. negyed­évente a befolyt és "leevázott" bevételek maradék összegét átutalja a saját lakossági folyószámlájára, onnan készpénzben felveszi, és tulajdoni hányad arányában készpénzben kifizeti a többi tagnak (az apának és fiának). Jól jár-e így el a beltag? – Az apának és fiának kell-e még valamilyen adót, járulékot fizetnie az így megkapott, "leevázott" bevételük után? – Be kell-e vallani az szja-bevallásban az így megszerzett jövedelmet? – Kell-e valamilyen nyilvántartást, jegyzőkönyvet vezetni az ily módon – a beltagtól készpénzben átvett – kifizetésekről? – A tagok gyűlésének kötelezően el kell-e fogadnia egy határozatot az ily módon, a tulajdoni hányadok arányában kifizetett pénzkiutalásokról, kifizetésekről?
Részlet a válaszából: […] A bevételi nyilvántartást választó betéti társaságot evásidőszak alatt nem terheli a tagja részére juttatott bevétel alapján az osztalékutáni személyi jövedelemadó. A juttatás módja a tagok közötti megállapodástólfügg (jellemzően a tulajdoni hányad arányában). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.
1
2
3
4
9