115 cikk rendezése:
101. cikk / 115 Kapcsolt vállalkozás bejelentése
Kérdés: A 47. számban megjelent 941. kérdéssel kapcsolatban észrevétel, hogy csak "X" úr tudhatja, hogy "A" és "B" kft.-ben is részesedéssel rendelkezik, így csak őt terhelheti bejelentési kötelezettség. Ezenkívül, ha "X" úr "A" és "B" kft.-t bejelentené, felesleges lenne "A"-nak és "B"-nek is bejelenteni ugyanazt. Kit terhel tehát a bejelentési kötelezettség, azt, aki megszerzi a részesedést, vagy azt a céget, amelyben megszerzik?
102. cikk / 115 Adóbevallás és -befizetés elmulasztása
Kérdés: Egy 2001 októberében alakult bt. a 2001. évi működéséről semmilyen bevallást nem adott be, és az adóhatósághoz befizetést sem teljesített. Ennek pótlása hogyan lehetséges?
103. cikk / 115 Alapítványi támogatások adózása
Kérdés: Milyen kedvezmények illetik meg az alapítványok támogatóit? Meddig, milyen feltételek mellett adómentesek az alapítványok által adott támogatások?
104. cikk / 115 Mit jelent az elszámolásokban 2001. augusztus 17-e?
Kérdés: A 2001. augusztus 17-e előtti el nem számolt reprezentációs számlák alapján – határidőn túl érkezett számlának tekintve – el lehet-e költséget számolni, és keletkezik-e ebben az esetben valamilyen fizetési kötelezettség? Mi a helyzet akkor, ha a költségelszámolás megtörtént, de a cég az adót nem fizette meg? Fizesse meg utólag? Ha egy vállalkozás 2001-ben csak augusztus 17-től számolt el reprezentációt, akkor bevételként csak az augusztus 17-től elszámolt összeg vehető figyelembe, vagy a 2001. évi teljes bevétel?
105. cikk / 115 Természetbeni juttatás közterhe
Kérdés: Az adóhatóság ellenőrzése során a 2000. évre rosszul elszámolt természetbeni juttatást állapított meg. Felszámították a 44 százalékos szja-t, a 11 százalékos eho.-t, azok bírságaival együtt. Kérdés, az egészségügyi hozzájárulás felszámítása jogos-e?
106. cikk / 115 Az adószankciók átvállalása
Kérdés: Ha az ügyfélnél az adóhatóság az adótanácsadó, a könyvelő hibájára visszavezethetően adóhiányt állapít meg, annak áthárítása milyen adózási következményekkel jár? Hogyan érinti ez az szja-, illetve a társaságiadó-alapot?
107. cikk / 115 Bérkönyvelő kártérítése
Kérdés: Ha az ügyfélnél az adóhatóság a könyvelői hibából eredően adóhiányt állapít meg, annak összege a vállalkozói szerződés szerint a könyvelőt terheli. Miként kell könyvelni, bizonylatolni mind az ügyfélnél, mind a bérkönyvelőnél, egyszeres és kettős könyvvitel esetén?
108. cikk / 115 Várható késedelmi pótlék elszámolása
Kérdés: El kell-e számolni a tárgyévi ráfordítások között a várható, de az APEH által csak a következő évben kivetendő és jogerőre emelkedő késedelmi pótlékot?
109. cikk / 115 Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése
Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
110. cikk / 115 Jogszabályi mértéket meghaladóan adott napidíj
Kérdés: A szolgáltatási tevékenységet rendszeresen vidéken végző dolgozóink részére a 110 Ft/nap napidíjon felül bérjegyzékben 440 Ft/nap napidíjat számfejtünk. A számfejtett 440 Ft/nap napidíjat természetbeni juttatásnak minősítettük, és így utána 44 százalék személyi jövedelemadót, 31 százalék társadalombiztosítási járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot fizettünk. Helyesen jártunk-e el? Ha nem, szankcionálhat-e az APEH?