785 talált cikk a biztosítás kifejezésre

Kérdés: A társaságunk tulajdonában lévő személygépkocsit káresemény miatt javítani kellett, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terhére. A szerviz a javításról szóló áfás számlát cégünknek állítja ki: szervizszolgáltatás és anyagköltség 150 000 Ft + 40 500 Ft áfa, összesen 190 500 Ft, társaságunk a szervizcégnek 20 250 Ft-ot, a biztosító a szerviznek 170 250 Ft-ot fizet a költségek + áfa címén. Az áfalevonást szabályozó rendelkezések a kárral kapcsolatosan tartalmaznak-e speciális elő­írást? A szerviz számlázott költségeit igénybe vett szolgáltatás költségeként kell elszámolni, vagy az egyéb ráfordítások között?

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?

Kérdés: A biztosításközvetítést végző társaság a munkatársainak járó jutalék szerződésben meghatározott részét nem fizeti ki az adott hónapban. Így biztosít fedezetet az esetlegesen felmondott biztosítások visszaírása (felmondása) miatt a munkatársak által visszafizetendő jutalékra, mivel a társaságtól a biztosító az ezek után járó, már kifizetett jutalékot visszakéri. Hogyan kell ezt a könyvelésben szerepeltetni?

Kérdés: A sportbíróknak kifizetett díjakat a megbízásra érvényes szabályok szerint kell-e kezelni? Sportegyesület sportrendezvényén a szakszövetség által küldött játékvezető részére kifizetést teljesít, játékvezetői díj és utazási költségtérítés formájában. A játékvezetői díj jellemzően meghaladja a minimálbér 30%-át, ezért, ha például az egy napon lebonyolított rendezvényen kifizetnek 9000 Ft játékvezetői díjat és 5000 Ft személygépkocsi-költségtérítést, mely szerint az szja-előleg alapja 9000 Ft (9000+5000-5000), miként alakul a magánszemélyt terhelő járulékkötelezettség, és miként az egyesületet terhelő eho és szociális­hozzájárulási­adó-kötelezettség? A bíró és az egyesület között létrejön-e megbízási szerződés vagy sem? Ha nem, akkor milyen jogviszony alapján történik a kifizetés?

Kérdés: A gyógyszertár egészségügyi szolgáltatónak minősül-e? (A szakképzési törvény adómentes kategóriaként használja.)

Kérdés: Társaságunk hitelbiztosítással rendelkezik. Év közben havonta fizetünk egy előre megállapított díjat, amelyet az évfordulókor korrigálunk. (Az előző év biztosítási díjának bizonyos százaléka visszajár kármentesség esetén.) A biztosító bónusz megjelöléssel helyesbítő számlát állít ki a visszajáró díjról. A helyesbítő számlán az elmúlt biztosítási évet feltüntetik, de a helyesbített számla nincs nevesítve. A díjvisszatérítést a biztosító átutalta. Hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. módosította az ügyvezetők felelősségére vonatkozó szabályokat. Egy 100 fő alkalmazottat foglalkoztató kft. (leányvállalat) úgy döntött, hogy az ügyvezetők védelme érdekében felelősségbiztosítást köt részükre. A kft.-nél az ügyvezetői feladatokat 2 fő ügyvezető látja el, a kft. alkalmazásában álló magyar állampolgárságú és az anyacég alkalmazásában álló német állampolgárságú ügyvezető. A részükre megkötött felelősségbiztosítás a kft. szempontjából elszámolható költség? A kft.-nek, illetve az ügyvezetőknek keletkezik-e, és ha igen, milyen adókötelezettsége? Az ügyvezetőknél ez jövedelemnek számít, esetleg le kell számfejteni részükre? Ha jövedelemnek számít, akkor azt a német ügyvezető részére milyen módon kell elszámolni?

Kérdés: A 2012-ben alakult, 2012. és 2013. években működő kft. saját tőkéje 2013. 12. 31-én nem éri el a jegyzett tőke összegét, mert a társaság mind a két évben veszteséges volt. Ilyen esetben mi a tulajdonos(ok) teendője?

Kérdés: Zártkörűen működő részvénytársaság alkalmazotti jogviszonyban lévő tulajdonosa kamat fejében kölcsönt nyújt a zrt.-nek. Szükséges-e közgyűlési határozat a kölcsönszerződés megkötéséhez? Hogyan adózik a kamatot kapó magánszemély és hogyan a zrt.? Ha csak kölcsönt nyújtó a tulajdonos, akkor miben más az adózás?

Kérdés: Az anyavállalatunktól bérelt ingatlanon végzett tevékenységünkhöz szükséges technológiai víz biztosítása érdekében az ingatlanon kutat fúrattunk közösen egy másik vállalkozással. Megállapodásunk szerint a kút kizárólagos tulajdonjoga társaságunkat illeti, a létesítés és az üzemeltetés költségeit 50-50%-ban viseljük. A kút létesítésének költségeit a kivitelezők és az engedélyezők a másik vállalkozásnak számlázták, amely annak 50%-át számlázta számunkra a beruházás befejezésekor, amit mi aktiváltunk, a másik 50%-át a partnercég. Szabályszerűen jártunk el?