Találati lista:
601. cikk / 785 Kerekítési szabályok
Kérdés: A vállalkozások költségvetési kötelezettségeit eddig halmozva kerekítettem. Ilyen alapon hol le-, hol felfelé. Éves szinten 500 Ft alatti kerekítési különbözet maradt, amelyet rendkívüli tételként (bevétel, kiadás) számoltam el. Már nem először olvastam, hogy pl. az elmúlt évben az egy személyre szóló eho-t minden hónapban felfelé kellett kerekíteni, így év végén több ezer forint kerekítési különbözetet kellett elszámolni. Akkor mi a helyes megoldás?
602. cikk / 785 Háziorvosi szolgálat díjai
Kérdés: Háziorvosi szövetkezet esetében milyen bevételi tételként kell könyvelni az OEP-től kapott különböző támogatási kiutalásokat: területi díj, fix díj, eszköztámogatás, teljesítményarányos díj? Árbevétel, egyéb bevétel vagy rendkívüli bevétel?
603. cikk / 785 Szakképzési hozzájárulás rokkantnyugdíjas után
Kérdés: Az 541-es főkönyvi számlán bérköltségként kell-e elszámolni a társas vállalkozásnál a rokkantnyugdíjasnak fizetett összeget? Ha igen, akkor a szakképzési hozzájárulás alapja lesz?
604. cikk / 785 Épületrészek aktiválása külön-külön
Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1945. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: a társaságiadó-alapnál a költségként érvényesíthető amortizáció összegét alapvetően befolyásolja, hogy a beruházás során létrehozott tárgyi eszközök esetében mely eszközöket lehet az épület értékében, és mely eszközöket lehet külön tárgyi eszközként aktiválni. Véleményünk szerint egy irodaházban elhelyezett központi fűtő-, hűtő-, illetve szellőzőberendezés, felvonók, külső fényárnyékoló rendszer stb. önálló tárgyi eszközök, mivel azok az építmény (az épület) használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak. Egy irodaház esetében "technológiai cél" pl. az épületben dolgozók személyszállító liften történő szállítása, az épület belső hőmérsékletének biztosítása stb. Amennyiben az említett eszközök értéke az építmény értékében kerülne aktiválásra, akkor a bérbe adott ingatlan esetében elszámolható 5% értékcsökkenés nem nyújtana fedezetet a tényleges igénybevételük miatt jelentkező költségekre. Elfogadható-e a fenti elv alkalmazása mellett az eszközök önálló nyilvántartásba vétele és az 5%-nál magasabb értékcsökkenési leírás alkalmazása?
605. cikk / 785 Szakmunkástanuló foglalkoztatása
Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik az egyéni vállalkozónak, ha egy fodrásztanuló gyakorlati helyét biztosítja? A tanuló által fizetett képzési díj után milyen adó- és járulékkötelezettség áll fenn? Van-e valamilyen kedvezmény a tanuló alkalmazása folytán?
606. cikk / 785 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
607. cikk / 785 Bejelentkezés, adózás (eva)
Kérdés: Egy beltaggal és egy kültaggal 1999 óta működő bt. (a beltag 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik) bejelentkezhet-e az evába, és ha igen, az milyen adó- és járulékterheket jelent?
608. cikk / 785 Eseti megbízás adó- és járulékvonzata
Kérdés: Társasüdülő, adószám nincs, bevétel csak a tulajdonosok által fizetett közös költség. Megbízási szerződés kötése valamilyen munka elvégzésére (pl. bokornyírás), ha a minimálbér 30 százalékát nem haladja meg a megbízás, milyen tb- és adóvonzata van? A társasüdülőnek kell-e szja-előleget levonni, adószámot kérni stb? Korlátozott-e egy éven belül a megbízásos szerződés kötése a minimálbér 30 százaléka alatt? Pl. lehet egy évben ugyanazzal a személlyel több alkalommal kötni?
609. cikk / 785 Életbiztosítás adókötelezettsége
Kérdés: Az életbiztosítást a kifizető köti magánszemélynek, biztosítási szerződésben nevesítik a magánszemélyt, mint kedvezményezettet (elérésre szóló biztosításról van szó). Milyen járulékokat kell megfizetni? Milyen jövedelemnek minősül az adóköteles biztosítási díj?
610. cikk / 785 Államháztartási támogatás
Kérdés: Befolyásolja-e az arányosítási kötelezettséget az a körülmény, hogy a működési támogatást az önkormányzat saját működési bevételeiből csoportosítja át, és nem a központi költségvetésből jóváhagyott és kapott pénzeszközt folyósítja működési támogatásként a tulajdonában álló vállalkozás részére?
