Kerekítési szabályok

Kérdés: A vállalkozások költségvetési kötelezettségeit eddig halmozva kerekítettem. Ilyen alapon hol le-, hol felfelé. Éves szinten 500 Ft alatti kerekítési különbözet maradt, amelyet rendkívüli tételként (bevétel, kiadás) számoltam el. Már nem először olvastam, hogy pl. az elmúlt évben az egy személyre szóló eho-t minden hónapban felfelé kellett kerekíteni, így év végén több ezer forint kerekítési különbözetet kellett elszámolni. Akkor mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...az adózó kerekítésből eredő indokolatlan előnye vagyhátránya, egyúttal hozzájárul a minden adózóra vonatkozó egységes gyakorlatbiztosításához. Amennyiben a megállapított adó, költségvetési támogatás összegeaz 1000 forintot nem éri el, akkor az adózó az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.
Kapcsolódó címke:

Háziorvosi szolgálat díjai

Kérdés: Háziorvosi szövetkezet esetében milyen bevételi tételként kell könyvelni az OEP-től kapott különböző támogatási kiutalásokat: területi díj, fix díj, eszköztámogatás, teljesítményarányos díj? Árbevétel, egyéb bevétel vagy rendkívüli bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapbóltörténő finanszírozásának részletes szabályairól a többször módosított 43/1999.(III. 3.) Korm. rendelet rendelkezik. E szerint a háziorvosi, a házigyermekorvosi, a körzeti védőnői, a fogászati ellátást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.
Kapcsolódó címke:

Szakképzési hozzájárulás rokkantnyugdíjas után

Kérdés: Az 541-es főkönyvi számlán bérköltségként kell-e elszámolni a társas vállalkozásnál a rokkantnyugdíjasnak fizetett összeget? Ha igen, akkor a szakképzési hozzájárulás alapja lesz?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ilyen címen kifizetettösszegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapjátképezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak.A KSH által kiadott Útmutató a munkaügy-statisztikaiadatszolgáltatáshoz szerint az alkalmazásban állók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Épületrészek aktiválása külön-külön

Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1945. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: a társaságiadó-alapnál a költségként érvényesíthető amortizáció összegét alapvetően befolyásolja, hogy a beruházás során létrehozott tárgyi eszközök esetében mely eszközöket lehet az épület értékében, és mely eszközöket lehet külön tárgyi eszközként aktiválni. Véleményünk szerint egy irodaházban elhelyezett központi fűtő-, hűtő-, illetve szellőzőberendezés, felvonók, külső fényárnyékoló rendszer stb. önálló tárgyi eszközök, mivel azok az építmény (az épület) használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak. Egy irodaház esetében "technológiai cél" pl. az épületben dolgozók személyszállító liften történő szállítása, az épület belső hőmérsékletének biztosítása stb. Amennyiben az említett eszközök értéke az építmény értékében kerülne aktiválásra, akkor a bérbe adott ingatlan esetében elszámolható 5% értékcsökkenés nem nyújtana fedezetet a tényleges igénybevételük miatt jelentkező költségekre. Elfogadható-e a fenti elv alkalmazása mellett az eszközök önálló nyilvántartásba vétele és az 5%-nál magasabb értékcsökkenési leírás alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...rendszerrel nem folytatnak még részbensem. A hivatkozott válaszban utaltunk arra, ha a felsorolt berendezések azépület használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokatis szolgálnak, akkor is bekerülési értéküket az épület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.
Kapcsolódó címkék:  

Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik az egyéni vállalkozónak, ha egy fodrásztanuló gyakorlati helyét biztosítja? A tanuló által fizetett képzési díj után milyen adó- és járulékkötelezettség áll fenn? Van-e valamilyen kedvezmény a tanuló alkalmazása folytán?
Részlet a válaszából: […] ...jönlétre vagy szűnik meg, akkor a tanulót a pénzbeli juttatás időarányos részeilleti meg. A tanuló betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályokszerint táppénzre jogosult.Az Szja-tv. szerint adóterhet nem viselő járandóságnakminősül a szakképző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.
Kapcsolódó címkék:  

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...aköltségvetéssel, az elkülönített állami pénzalapokkal, a helyi önkormányzattal,de az államháztartás alrendszerét képező társadalombiztosításköltségvetéseivel, továbbá az Európai Unió különböző pénzügyi alapjaivalelszámolt – a bekerülési érték részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.
Kapcsolódó címke:

Bejelentkezés, adózás (eva)

Kérdés: Egy beltaggal és egy kültaggal 1999 óta működő bt. (a beltag 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik) bejelentkezhet-e az evába, és ha igen, az milyen adó- és járulékterheket jelent?
Részlet a válaszából: […] ...a nem önálló tevékenységre vonatkozórendelkezéseit kell alkalmazni.A bt. a biztosított társas vállalkozó után 29 százaléktársadalombiztosítási járulékot fizet. A társadalombiztosítási járulék alapja:a társas vállalkozó részére a személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.
Kapcsolódó címkék:  

Eseti megbízás adó- és járulékvonzata

Kérdés: Társasüdülő, adószám nincs, bevétel csak a tulajdonosok által fizetett közös költség. Megbízási szerződés kötése valamilyen munka elvégzésére (pl. bokornyírás), ha a minimálbér 30 százalékát nem haladja meg a megbízás, milyen tb- és adóvonzata van? A társasüdülőnek kell-e szja-előleget levonni, adószámot kérni stb? Korlátozott-e egy éven belül a megbízásos szerződés kötése a minimálbér 30 százaléka alatt? Pl. lehet egy évben ugyanazzal a személlyel több alkalommal kötni?
Részlet a válaszából: […] ...alatti kifizetésesetén is alkalmaznia kell a kifizetőre vonatkozó adó-, illetőlegadóelőleg-szabályokat. A Tbj-tv. alapján nem áll fenn a biztosítási jogviszony, hae tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem nem éri ela tárgyhónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.
Kapcsolódó címke:

Életbiztosítás adókötelezettsége

Kérdés: Az életbiztosítást a kifizető köti magánszemélynek, biztosítási szerződésben nevesítik a magánszemélyt, mint kedvezményezettet (elérésre szóló biztosításról van szó). Milyen járulékokat kell megfizetni? Milyen jövedelemnek minősül az adóköteles biztosítási díj?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizető köti a szerződést a magánszemély javára, és abiztosítási szerződésben nevesítik a magánszemélyt mint kedvezményezettet,akkor a biztosítási díj munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemnekminősül, ami után személyi jövedelemadót, egyéni járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.
Kapcsolódó címkék:  

Államháztartási támogatás

Kérdés: Befolyásolja-e az arányosítási kötelezettséget az a körülmény, hogy a működési támogatást az önkormányzat saját működési bevételeiből csoportosítja át, és nem a központi költségvetésből jóváhagyott és kapott pénzeszközt folyósítja működési támogatásként a tulajdonában álló vállalkozás részére?
Részlet a válaszából: […] ...alapján: az államháztartást a központikormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, valaminta társadalombiztosítás költségvetései alkotják.Az Áht. 5. §-a alapján: a helyi önkormányzat költségvetéseés a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.
Kapcsolódó címke:
1
60
61
62
79