549 talált cikk a deviza kifejezésre

Kérdés: Kérdésem az 5449. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. Az első év végén az érvényes árfolyammal számoljuk el passzív elhatárolásként a költséget (300 Ft/euró árfolyamon), ha nem számláztak folyamatos teljesítést. Sőt még a következő év végén sem számlázzák ki, ekkor az euró árfolyama 250 Ft. A 3. évben számlázzák, amikor az árfolyam 320 Ft/euró. A 2. év végén, illetve a számla megérkezésekor az árfolyam-különbözetet a pénzügyi eredményben vagy a költségek között kell kimutatni? Ha az Áfa-tv. szerinti árfolyamot alkalmazzuk, akkor a számlát 320 Ft/euró árfolyamon a költségek közé kell tenni. Ebből számomra az következik, hogy az átértékelési különbözet is költség.

Kérdés: Társaságunk lekötött euróbetéttel rendelkezik, forintban vezetjük a könyveinket, MNB-középárfolyamot használunk. A 2011. év folyamán euró ellenében értékesített tárgyi eszközt a partner 2011 júliusában kiegyenlítette, az aktuális MNB-árfolyamon vette nyilvántartásba, majd annak egy részét egy hét múlva euróban lekötötte, a lekötés napján szereplő MNB-középárfolyamon könyvelte, így nem realizált árfolyam-különbözet keletkezett. 2011. és 2012. év folyamán többször feloldott és lekötött. Év végén átértékelték. Helyesen jártak el? Az év közben nem realizált árfolyamnyereség beállítható társaságiadó-alapot csökkentő tételként?

Kérdés: A cég a 2011. december 31-én kelt kompenzálási (beszámítási) jegyzőkönyvben a forintban kiállított szállítói számlákat akarja kompenzálni euróban kiállított vevőszámlákkal. A kompenzálás során milyen árfolyamon kell a beszámítást elvégezni? Milyen dokumentumot kell alapul venni a könyvelés során?

Kérdés: Az Art. 44. §-ának (3) bekezdése alapján a külföldi vállalkozó magyarországi telephelye – bár közvetlenül nem tartozik az Szt. hatálya alá – a könyveit, nyilvántartásait a számviteli törvény elő­írásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozóra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti. Alkalmazhat-e a telephely euróban történő könyvelést, figyelembe véve, hogy az eurós könyvelés számviteli törvényben rögzített előfeltételei ebben az esetben – véleményünk szerint – nem értelmezhetők?

Kérdés: Egy orosz társaság Magyarországon alapított kft.-t. A magyar kft. az orosz cég beruházásainak lebonyolítója lesz. Az orosz cég által felvett kölcsönt a német bank a magyar kft.-nek utalja. A magyar kft. az orosz beruházással kapcsolatos megrendeléseket intézi, és utalja a felvett kölcsönből a számlák ellenértékét. Ezen "lebonyolítói" tevékenységéért az orosz anyavállalat jutalékot fizet. Helyes-e, ha a magyar cég a felvett kölcsönt és az ebből kifizetett összegeket egy elszámolási számlán könyveli? Az orosz cég részére számlázott jutalék áfaköteles?

Kérdés: Alapítványunk uniós pályázati támogatás keretében fejlesztési támogatást kap euróban. Az alapítványnak csak forintszámlája van, a beérkezett összeget a pénzintézet értesítője alapján könyveljük a bank által jóváírt összegben. A támogatási összeg elszámolására ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint a kötelezettségeknél, azaz napi választott árfolyamon kell nyilvántartásba venni, és a különbözetet árfolyam-különbözetként elszámolni? A támogatási összeggel devizában kell elszámolni, az eszközök beszerzése, az értékcsökkenés elszámolása viszont forintban történik. A halasztott bevétel elszámolásakor is keletkezik árfolyam-különbözet? Párhuzamosan könyvelni kell devizában és forintban is minden tételt?

Kérdés: A pénzintézetek úgy nyújtották az elmúlt években a hiteleket, illetve úgy határozták meg a pénzügyi lízing feltételeit, hogy a finanszírozás forintban történt, a törlesztőrészleteket forintban határozták meg, azonban meghatároztak egy "mértékadó devizanemet", amit a törlesztés során figyelemmel kísérve, "kamat 2" stb. elnevezéssel gyakorlatilag árfolyameltérést fizettettek az adóssal. Vonatkozik-e az ilyen kötelezettségekre, illetve követelésekre az átértékelési kötelezettség?

Kérdés: Át kell-e értékelni a devizában fennálló időbeli elhatárolásokat, illetve a követelésekre elszámolt értékvesztést is? A hírlap-előfizetésről beérkező számla 120 euró, és 2011. 10.-2012. 09. időszakra szól. A 90 euró összeget milyen árfolyamon kell az aktív időbeli elhatárolások között könyvelni? Az euróban lekötött bankbetét 2011-re járó kamata 80 euró. Ezt milyen árfolyamon határoljuk el? A 100 eurós vevőkövetelésre elszámolt értékvesztés 30%, azaz 30 euró. Ezt milyen árfolyamon számoljuk el? Ha ez már az előző évben is szerepelt a könyvekben, akkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?

Kérdés: Mit jelent az év végi árfolyamveszteség elszámolásánál a "devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett" külföldi pénzértékre szóló kötelezettség (tartozás)? A 2008. évben eurókölcsönből beszerzett eszköz esetén, amikor a jelenleg fennálló tőketartozás 128 582 euró, a 2011. év végi átértékelés vesztesége 8 millió forint?

Kérdés: 2011-től kötelező a deviza-, illetve a valutaszámlán lévő készlet év végi átértékelése. Átértékeléskor el kell-e határolni az árfolyamnyereséget, vagy a következő évi felhasználáskor realizálódik az?