544 talált cikk a deviza kifejezésre

Kérdés: Euróért külföldi tőzsdén vásárolt (euróban jegyzett) külföldi részvényt – jelen esetben tartós befektetés – kell-e értékelni az év végi árfolyamváltozás miatt az Szt. 60. §-a szerint?

Kérdés: Cégünk rendelkezik deviza- és forintbankszámlákkal is. A könyveinket forintban vezetjük. A devizaszámláról a forintszámlára való átvezetéskor a bank a vételi árfolyamot használja. Mi a devizaszámláról történő kifizetések könyvelésekor az átlagárfolyamot használjuk. A fentiek miatt az átvezetési számlánk nem fut ki nullára, mivel a forintszámláról és a devizaszámláról más-más összeg kerül rá. Ha az átvezetéseket a bank által megadott vételi árfolyamon könyveljük, az átlagárfolyam nagymértékben torzul. Mit csinálunk rosszul?

Kérdés: A 4545. kérdés a választott árfolyamra vonatkozik. De ez lehet szokásos piaci ár is? Mivel anya- és leányvállalat közötti eurós pénzátadásról van szó, és nagy összegről, nem mindegy, hogy a kamatot milyen százalékban határozzuk meg. A transzferár-nyilvántartásban az EKB árfolyam + 0,5% kamatot határoztunk meg.

Kérdés: A devizakockázat fedezése céljából társaságunk két devizás kamatcsereügyletet kötött külföldi székhelyű anyavállalatával. Az ügylet lényege, hogy egy más vállalkozó felé fennálló, devizában vállalt hitelkötelezettség, teljes, devizában teljesítendő, tőke- és fix kamat cash flow-it elcserélte ugyanezekre az időpontokra vonatkozó, forintban teljesítendő tőke- és változókamat-fizetési cash flow-kra. Az ügylet következtében adott időpontra társaságunk változó kamatozású forintkötelezettséggel rendelkezik anyavállalata felé, de követel tőle ugyanekkor fix kamatozású devizatartozást, amely éppen akkora összeg lesz devizában, mint a más vállalkozónak ugyanazon a napon fizetendő devizahitel-törlesztés és fixkamat-fizetés összege együtt. A pénzmozgások bruttó módon megtörténnek. Hogyan kell elszámolni termelő-szolgáltató vállalkozásként ezt az ügyletet, ha társaságunk nem választotta a valós értékelés lehetőségét? Mit kell bemutatni az ügylethez kapcsolódóan a kiegészítő mellékletben?

Kérdés: A 100%-ban külföldi anyavállalat tulajdonában lévő magyar gazdasági társaság (leányvállalat) 2010. 01. 01-től áttért az euróban történő könyvvezetésre. Az anyavállalat – megállapodás alapján – USD-t és japán jent adott át leányvállalatának a szállítói tartozások kiegyenlítésére, amelyet a folyósítást követő napon euróban kell visszafizetnie, meghatározva a visszafizetendő euró összegét is. Ha a visszafizetés elmarad, az anyavállalat euróban kamatot számít fel. Jelenleg a leányvállalat a fentiek szerint átvett devizát a folyósított devizanemben, a bekerülés napjára vonatkozó MNB-árfolyamon átszámított euróértéken veszi nyilvántartásba, és az anyavállalat felé ugyanezen euróértéken tartja nyilván az USD és a japán jen miatti kötelezettséget. Ebből az következik, hogy a beszámoló fordulónapján a kötelezettséget mint devizás tételt értékelnie kell. Helyes-e az az álláspont, hogy a leányvállalatnak az USD és a japán jen összegét, mint euróért vásárolt devizát, a megállapodásban rögzített, mint ténylegesen fizetett euró alapján meghatározott nyilvántartásba vételi árfolyamon kell nyilvántartásba vennie, és a megállapodásban rögzített euró jelenik meg a leányvállalat könyveiben, mint az anyavállalattal szembeni kötelezettség? Ebben az esetben az éves beszámoló fordulónapján az euróban fennálló tartozást nem kell értékelni, mint más devizanemben fennálló tartozást.

Kérdés: Társaságunknak több külföldi székhelyű leányvállalata van, részesedésüket a befektetett eszközök között devizában tartjuk nyilván. Ugyanakkor az anyavállalattól devizában rövid lejáratú kölcsönt vettünk fel. Az adóév végén a számviteli törvénynek megfelelően értékeltük a devizában kimutatott eszközöket, kötelezettségeket. Az értékelés összevont eredményeként árfolyamveszteséget számoltunk el. A befektetett pénzügyi eszközök értéke növekedett (árfolyamnyereség), a rövid lejáratú kölcsönök értéke is növekedett (árfolyamveszteség), de ez utóbbi közel kétszer akkora mértékben. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának a) alpontja, illetve 8. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának a) alpontja írja elő, hogy a társaság döntése szerint mikor lehet (illetve kell) csökkenteni, növelni az adózás előtti eredményt az árfolyam-különbözetek miatt. Kérdésünk, ha a rövid lejáratra felvett kölcsönt – pénzügyi nehézségek miatt – nem tudtuk visszafizetni egy éven belül, csak 18 hónap alatt, akkor az hosszú lejáratúnak minősül-e, és növelni kell-e az év végi értékelés miatti kötelezettség értékének a növekedésével az adózás előtti eredményt?

Kérdés: Társaságunk jelenleg forintban vezeti a könyveit. Mivel hitelei CHF-ben merültek fel, az árfolyam-különbözet elkerülése érdekében át szeretne térni a CHF-es könyvvezetésre. Az Szt. 20. §-ának (5) bekezdése szerinti küszöb számításakor a CHF-es hitelek törlesztésekor, fordulónapi átértékeléskor felmerült realizált és nem realizált árfolyam-különbözet forintos tételnek minősül, vagy minősíthető CHF-alapúnak?

Kérdés: Cégünk alapításakor, 1991-ben a törzstőke devizában történő befizetésekor keletkezett árfolyam-különbözetet az akkori számviteli szabályok szerint tőketartalékként könyveltük. Kérdésünk: a jelenlegi számviteli szabályok szerint hova könyveljük az akkor keletkezett árfolyam-differenciát?

Kérdés: Nemzetközi fuvarozó cég a külföldi tankolások áfáját 2010. január 1-jétől az APEH-hoz benyújtott 10ELEKAFA nyomtatványon igényelheti vissza 2009. évre vonatkozóan is. Helyesen járunk-e el, ha a mérlegkészítésig benyújtott, külföldi adóhatóság által majd visszautalandó áfát aktív időbeli elhatárolással szemben egyéb bevételként állítjuk be a 2009. évi könyvelésbe? (Azért nem üzemanyag-megtérülés, mert a visszaigénylés értékhatárhoz kötött, évi 50 eurót el kell érnie, hogy visszakérhető legyen.) A másik kérdésem, milyen árfolyamot alkalmazzak a gazdasági esemény forintértékének a meghatározásához?

Kérdés: Az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján "a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett". A 42. §-ban nevesített szolgáltatásnyújtások esetében pedig "a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik". Ebben az esetben a szolgáltató közösségi tagállam felszámolja az áfát a számlában. A számla áfatartalmát hogyan könyveljük, illetve hogyan igényeljük vissza az áfát?