549 talált cikk a deviza kifejezésre

Kérdés: Társaságunknak több külföldi székhelyű leányvállalata van, részesedésüket a befektetett eszközök között devizában tartjuk nyilván. Ugyanakkor az anyavállalattól devizában rövid lejáratú kölcsönt vettünk fel. Az adóév végén a számviteli törvénynek megfelelően értékeltük a devizában kimutatott eszközöket, kötelezettségeket. Az értékelés összevont eredményeként árfolyamveszteséget számoltunk el. A befektetett pénzügyi eszközök értéke növekedett (árfolyamnyereség), a rövid lejáratú kölcsönök értéke is növekedett (árfolyamveszteség), de ez utóbbi közel kétszer akkora mértékben. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának a) alpontja, illetve 8. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának a) alpontja írja elő, hogy a társaság döntése szerint mikor lehet (illetve kell) csökkenteni, növelni az adózás előtti eredményt az árfolyam-különbözetek miatt. Kérdésünk, ha a rövid lejáratra felvett kölcsönt – pénzügyi nehézségek miatt – nem tudtuk visszafizetni egy éven belül, csak 18 hónap alatt, akkor az hosszú lejáratúnak minősül-e, és növelni kell-e az év végi értékelés miatti kötelezettség értékének a növekedésével az adózás előtti eredményt?

Kérdés: Társaságunk jelenleg forintban vezeti a könyveit. Mivel hitelei CHF-ben merültek fel, az árfolyam-különbözet elkerülése érdekében át szeretne térni a CHF-es könyvvezetésre. Az Szt. 20. §-ának (5) bekezdése szerinti küszöb számításakor a CHF-es hitelek törlesztésekor, fordulónapi átértékeléskor felmerült realizált és nem realizált árfolyam-különbözet forintos tételnek minősül, vagy minősíthető CHF-alapúnak?

Kérdés: Cégünk alapításakor, 1991-ben a törzstőke devizában történő befizetésekor keletkezett árfolyam-különbözetet az akkori számviteli szabályok szerint tőketartalékként könyveltük. Kérdésünk: a jelenlegi számviteli szabályok szerint hova könyveljük az akkor keletkezett árfolyam-differenciát?

Kérdés: Nemzetközi fuvarozó cég a külföldi tankolások áfáját 2010. január 1-jétől az APEH-hoz benyújtott 10ELEKAFA nyomtatványon igényelheti vissza 2009. évre vonatkozóan is. Helyesen járunk-e el, ha a mérlegkészítésig benyújtott, külföldi adóhatóság által majd visszautalandó áfát aktív időbeli elhatárolással szemben egyéb bevételként állítjuk be a 2009. évi könyvelésbe? (Azért nem üzemanyag-megtérülés, mert a visszaigénylés értékhatárhoz kötött, évi 50 eurót el kell érnie, hogy visszakérhető legyen.) A másik kérdésem, milyen árfolyamot alkalmazzak a gazdasági esemény forintértékének a meghatározásához?

Kérdés: Az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján "a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett". A 42. §-ban nevesített szolgáltatásnyújtások esetében pedig "a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik". Ebben az esetben a szolgáltató közösségi tagállam felszámolja az áfát a számlában. A számla áfatartalmát hogyan könyveljük, illetve hogyan igényeljük vissza az áfát?

Kérdés: Megfelel-e a jogszabályoknak az olyan, belföldi által, de devizában kiállított számla, ahol a devizaérték kerekítetten van feltüntetve az összesítő részben? Például nettó 777 euró, áfa 194 euró, bruttó 971 euró. Egyre több partnerünk tér át ilyen számlázásra. Jogszabályi rendelkezés hiányában nem tudjuk visszaküldeni, pedig a kerekítés az áfaérték forintban kifejezett összegére is hatással van. Nem beszélve arról, hogy a könyvelőprogramok többsége nem képes kezelni a számszaki "összefüggéstelenséget". Kérem tanácsukat!

Kérdés: A kereskedelmi szálláshely szolgáltatás a számlát forintban állítja ki, de a vevő euróban fizet. Milyen árfolyamon kell könyvelni az eurót? Szabályos-e ez esetben forintban kiállítani a számlát? Hogyan kell könyvelni helyesen az idegenforgalmi adót, ami nem tartozik az áfakörbe? Tiltja-e a számviteli törvény vagy valami más azt a lehetőséget, hogy a szolgáltatás nyújtója határozza meg, hogy a 7500 Ft értékű szoba áráért elfogadott euró mennyi legyen, és azt milyen árfolyamon számítom ki?

Kérdés: Használható-e az EKB (Európai Központi Bank) árfolyama a számviteli elszámolás során, mint választott árfolyam?

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!

Kérdés: A társaság 2008. évben devizakészlettel nem fedezett beruházáshoz kapcsolódó külföldi pénzértékre szóló hiteltartozás mérleg-fordulónapi értékeléséből adódó, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett, nem realizált árfolyamveszteséget halasztott ráfordításként számolta el. A halasztott ráfordításként kimutatott nem realizált árfolyamveszteség értéke 19 000 ezer forint volt. A hiteltartozás törlesztésekor a törlesztőrészletre jutó halasztott ráfordítást meg kell szüntetni. A kifizetett törlesztőrészlet 2009-ben 20 000 E Ft. Helyesen számolta-e el a társaság az árfolyamveszteség megszüntetését, ha az elhatárolt veszteséget a törlesztőrészlethez viszonyítva, azaz a 19 000 E Ft/20 000 E Ft arányában (95%) szüntette meg? Ennek arányában szüntette meg – kapcsolódóan – a 2008-ban képzett céltartalékot is.