314 talált cikk a devizaárfolyam kifejezésre

Kérdés: A kft. Ausztriában vett fel beruházási hitelt, ezért ott is kellett nyitnia bankszámlát. A korábbi könyvelő, könyvvizsgáló szerint ezt nem lehet másként könyvelni, csak a gazdasági események aznapi árfolyamának alkalmazásával, amikor a pénz befolyt, amikor a számláról kifizetés történt. Ez a külföldi bankszámla euróban egyezik a könyveléssel, de itt is – véleményem szerint – alkalmazni kellene a FIFO vagy az átlagár módszerét, különben nagyon torz lehet az árfolyam-különbözet.

Kérdés: Kft.-nél az év végi devizás tételek átértékeléséből adódó árfolyamveszteséget, árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? Ha igen, akkor milyen kritériumok alapján? Árfolyamveszteségnél, ha el lehet határolni, milyen feloldási szabályok vannak a társaságiadó-alapot növelő, csökkentő tételeknél?

Kérdés: A Számviteli Levelek 26. számában az 510. kérdésre adott válaszban azt írják, hogy a devizabetét lekötésekor, illetve a lekötött deviza felszabadításakor nem szabad új árfolyammal számolni, így nem keletkezik árfolyam-különbözet. Az adott válasz csak az éven belül lekötött devizabetétekre vonatkozik, vagy az éven túliakra is? Azonos módon kell-e könyvelni a betétlekötést, ha a devizabetét összegét a bank átvezeti egy külön azonosító számmal rendelkező betétszámlára (vagy belső technikai számlára), mint amikor "csak" zárolja a betét összegét a látra szóló devizabankszámlán? A lekötött betét devizaszámlán jóváírt kamata új eszköznek minősül?

Kérdés: A Számviteli Levelek 275. számában az 5636. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: ugyanazon devizanemben, de különböző bankoknál megnyitott devizaszámlák már különböző eszköznek minősülnek, és ezek közötti átvezetés során keletkezik devizaárfolyam-különbözet? A vállalkozás számviteli politikájában meghatározhatja-e, hogy az azonos devizanemben, de különböző bankoknál megnyitott devizaszámlákat azonos eszköznek tekinti?

Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?

Kérdés: A kft. több százmillió forint értékű épületberuházáshoz ausztriai hitelt vett fel. Az Szt. 60. §-a szerint év végén a devizában fennálló tartozást az üzleti év fordulónapi árfolyamára kell átszámítani. Hatalmas árfolyamvesztesége keletkezett. Egy könyvvizsgáló tanácsára most havonta végezteti el az értékelést, szerinte így jóval kevesebb lesz a különbözet. Megteheti azt, hogy 12 hónap végén végzi el az átértékelést, csökkentve ezzel a veszteséget?

Kérdés: A nemzetközi fuvarozást végző vállalkozás egy nemzetközi üzemanyag-forgalmazóval megállapodást kötött, mely szerint a külföldi tankolások áfájának visszaigénylését az üzemanyag-forgalmazó intézi meghatalmazás alapján 10 százalék díjazás ellenében. Az üzemanyag-forgalmazó kéthetente állít ki számlát a külföldi tankolásról forintban, az áthárított áfát az adott országban meghatározott áfakulcsnak megfelelő mérték szerinti összegben tünteti fel (üzemanyag: T 5 – K 451, külföldi áfa: T 368 – K 451). A visszaigényelhető áfát a következő számlában írják jóvá, jóval korábban, mint ahogy a külföldi adóhatóság visszatérítené azt. Könyvelhető-e a következő tétel: T 451 – K 368 (az áfa 90 százaléka) és T 529 – K 368 (10 százalék ügyviteli díj)?

Kérdés: Az Szt. 43. §-a (3) bekezdésének utolsó mondatához kapcsolódik a kérdés. A fióktelep működése folyamatosan veszteséges volt, ezért a külföldi vállalkozás minden évben kölcsönt nyújtott euróban, amelyre kamatot számítottak fel 2012. második félévéig. A fióktelep a kapott kölcsönt és annak kamatát rövid lejáratú kötelezettségként tartotta nyilván, azok kiegyenlítése éven belül és az után sem történt meg. A könyvvezetés forintban történik, az év végi értékelés során az árfolyam-különbözetet jellegének megfelelően számoljuk el. A fióktelepnek nincs nyitott követelése a külföldi vállalkozással szemben. A hivatkozott rendelkezés értelmében a rövid lejáratú kötelezettségként nyilvántartott éven túli kötelezettséget el kell számolni év végén?

Kérdés: Pénztárgépünk a valutás bevételeket is kezeli. Euróbevétel is előfordul, a beállított árfolyam 270 Ft/euró. A számviteli politikában a választott árfolyam az MNB által jegyzett napi árfolyam. Mi a helyes eljárás a könyvelés során? Milyen árfolyamon rögzítsük az euróbevételt?

Kérdés: A számviteli törvény 60. §-ának (6) bekezdéséhez kapcsolódóan kérdezem: tudnának olyan példát mondani, amikor indokolt lehet a középárfolyamtól eltérni, és vagy csak a devizavételi, vagy csak a devizaeladási árfolyamon értékelni az eszközöket és a kötelezettségeket?