1331 talált állásfoglalás az EFO kifejezésre

Kérdés: A kft. 2008-ban alakult. Működése során 2008-2010-ig felhalmozott kb. 20 millió Ft veszteséget (működésének minden évében negatív volt az adóalapja). 2012-ben új tulajdonosa lett a társaságnak, aki egyszemélyi 100%-os tulajdonos. 2015-ben (a 2015-ös adóévi adóalap csökkentéseként) és azt követő években felhasználhatja előző évi veszteségeit? Ha felhasználhatja, milyen feltételeknek kell teljesülniük az előző évi veszteségek felhasználásához?

Kérdés: Adott három vállalkozás, A, B, C Kft., ahol a tulajdoni viszonyok megoszlása: A és B Kft.-ben 50-50%-os tulajdoni részesedéssel bír férj és feleség, C Kft.-t 60-30%-ban a gyermekeik (lányuk és fiuk) és 10%-ban a menyük birtokolja. A kft. ügyvezetői, akik egyedül, önállóan is képviselhetik a kft.-t. A kft. esetén a feleség és a fiúgyermekük, B Kft. esetén a férj, C Kft. esetén a lánygyermekük. A és B Kft. 2004 óta üzleti kapcsolatban állnak egymással, A és C Kft. között nincs üzleti kapcsolat. A Kft. kisvállalkozásnak, B és C Kft. mikrovállalkozásnak minősül. A fenti felállás szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e A-B-C Kft.-k, ha igen, kinek és mikor kell erről bejelentést tenni? Ha kapcsolt vállalkozásai egymásnak, kell-e valamilyen dokumentációt vezetniük?

Kérdés: A kft. mesetabletek és mese-előfizetések értékesítésével foglalkozik. Az előfizetések applikáció formájában telefonra és tabletre letölthetők. A tabletek beszerzésével és az induló 40 mese előállításával kapcsolatos önköltség meghatározása nem okoz gondot, viszont havonta + 4 mese kerül rá a tabletekre, amelyet az előfizetéssel rendelkezők elérhetnek, az új előfizetők már mindig a bővült mesetárat érhetik el. Hogyan kezeljük a havonta előállított pluszmesék előállítási költségét?

Kérdés: A 6009-es számú kérdéshez kapcsolódóan érdeklődöm: 2013 óta történt-e változás az elektronikusan továbbított (e-mail-csatolmányként), de az elektronikus számla követelményeinek (elektronikus aláírás és időbélyegző) nem megfelelő pdf formátumban lévő számla adóhatóság általi elfogadását illetően? Elfogadható-e az a gyakorlat, ha az elektronikus úton előállított (számlázóprogrammal) számlákat e-mail-csatolmányként juttatjuk el a vevőhöz?

Kérdés: Az alapítványt az ügyész felperes kérésére a bíróság jogerős ítélettel megszűntnek nyilvánította. A Civil Információs Portál adatbázisa szerint is megszűnt, törölték. Van-e az alapítványnak végelszámolási eljárási kötelezettsége? Az alapítvány bankszámláján 15 E Ft van, egyéb eszköze nincs, kötelezettsége a NAV felé 6 E Ft, a fel nem használt 1%-ból. A bíróság ítéletében semmiről nem rendelkezett. Ez egyszerűsített törlésnek minősül? Jogászunk szerint a kuratórium elnöke szeptember 22-e után már nem rendelkezhet az alapítvány ügyeiről. Hogyan fog megszűnni a bankszámla, és a kötelezettség teljesítése után mit kezdünk a maradék 9 E Ft-tal, mert az alapító okirat erről nem rendelkezik?

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással megszűnő cégben maradt ingatlan-résztulajdon. A tagok kivehetik-e ezt a jegyzett tőke részeként? (Az ingatlan-résztulajdon követelésből származik, amely követelés eredetileg pénzben lett volna esedékes, de a cég nem tudta visszafizetni a kölcsönt, felszámolás alá került, a felszámoló elismerte a tartozást, de csak kis hányadban tudta ezzel az ingatlan-résztulajdonnal a követelést teljesíteni.) A végelszámolás alatt lévő cégnél eredménytartalék nincs, a jegyzett tőkének is csak a töredékét tudja visszaadni. Kell-e valamilyen adót fizetni ebben az esetben?

Kérdés: Egyéni vállalkozó könyvelésében a fejlesztési tartalék feloldását hogyan kell elszámolni, hogyan kell könyvelni azt egyszeres könyvvitelnél? Egyéni vállalkozó vásárolhat-e személygépjárművet fejlesztési tartalékból, ha igen, hogyan kell a könyvekbe beállítani?

Kérdés: Az alapítvány alapítója alapításkor, illetve alapítás után is kifejezett alapítói szándékként, az alapítói okiratban is rögzítetten az alapítvány céljaihoz rendelt vagyonként definiáltan rendelkezik vagyonjuttatásról. A bíróság ezt a szándékát tudomásul veszi, végzésével kvázi "bejegyzi a felemelt induló tőkét". A számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendelet nem tartalmaz az alapítvány céljaihoz rendelt vagyon jegyzett tőkébe könyvelésére szabályt. Az alapító jogi érvelése szerint a Ptk. 3:382. §-a megengedi az alapítónak, hogy az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljesítse, majd az alapítónak a szándéka szerinti teljes juttatott vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül az alapítványra még átruházzon. A Civil-törvény szerint induló tőke a civil szervezet létrehozásakor az alapítók által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon. Elfogadható-e az alapítvány érvelése, miszerint az alapítói szándékkal összhangban, a Ptk. rendelkezései által megengedően, az alapítói vagyonrendelést, annak növelését a számviteli beszámoló jegyzett tőke során szerepeltessük? Ha a Civil-törvény szabályai miatt nem lehetséges, közvetlenül a tőkeváltozásba könyvelhetjük-e a bírói bejegyzéssel egy időben az alapítói tőkeemelést? A szervezet könyvvizsgálója az Szt. 4. §-ának (4)–(5) bekezdése alapján egyetért akár a jegyzett tőke, akár a tőkeváltozással szembeni könyveléssel. Ha az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon számviteli bevételkénti elszámolása indokolt, akkor ez az elszámolás jelentősen torzítja az alapítvány jövedelmi helyzetének megítélését.

Kérdés: Az alapítványok cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenysége elkülönítéséhez kapcsolódóan néhány kérdés. A rendszeresen végzett, továbbszámlázott szolgáltatás árbevételként könyvelt, de nem jövedelemszerzésre irányuló összege megvalósítja-e a vállalkozási tevékenységet, mivel haszon nélkül továbbszámlázott? (Parkolási költségek, telefon magáncélú használatának továbbszámlázása.) Esetleg költségmegtérüléskénti elszámolása? Változna-e a szabály, ha bérbeadásnál nem jövedelemszerzési céllal közüzemi díjakat terhelne tovább? A kamat és hozam arányosításánál a "kapcsolódó (bank) költségek" a kamat- és hozambevételekhez kapcsolódó bank és egyéb költségeket jelentik? Vagy minden más költséget is, mint a letétkezelés, opció, ügynöki jutalék stb.? A kormányrendelet többször értelmetlenül használja az "(ár) bevétele" fogalmat. Mit ért ez alatt?

Kérdés: Sajtótermék kiadójaként reklámközzétételi tevékenységet is végzünk. E tevékenységből árbevételünk éves szinten 500 millió forint alatt volt az elmúlt évben, és várhatóan az idén is így lesz, de meghaladta, meghaladja a 100 millió forintot. A reklámadótörvény változása miatt kell-e az adóelőlegről bevallást benyújtani, tekintve hogy – az árbevételi határ miatt – reklámadóbevallás-benyújtás sem terhelt az elmúlt évben?