1331 talált állásfoglalás az EFO kifejezésre

Kérdés: Társaságunk külföldi fióktelepekkel rendelkezik. A fióktelep részére szoftverfejlesztéseket végzünk, amelyet a fióktelepek részére kiszámlázunk, és az eszközként a fióktelep főkönyvében aktiválásra kerül. Társaságunk nem szoftverfejlesztő cég, informatikai munkatársaink végzik a fejlesztést. A fióktelep részére végzett informatikai fejlesztések tekinthetőek-e saját eszközfejlesztésnek? A számviteli elszámolás során követhetjük-e a saját előállítású eszközök elszámolására vonatkozó szabályokat? Társaságunk forgalmi költség típusú eredménykimutatást készít.

Kérdés: Színházi tevékenységű közhasznú nonprofit kft. tárgyévi jegybevételébe beszámíthatók-e a tiszteletjegyek, a kedvezménnyel értékesített jegyek névértéke, az ingyenesen adott előadások értéke? El kell-e különíteni, levonni a 2013. évi eladásból a 2013-ban eladott bérletek, 2014. évi előadások, valamint az egyéb, 2014. évi előadások jegyeladásának díját? A tiszteletjegyek után a fizetendő áfát bevalljuk, az áfa nélküli ellenértéket, mint ajándékot értelmezzük, és az szja-t, az ehót is e szerint valljuk be. Helyes ez így?

Kérdés: Felszámolási eljárás megkezdése esetén meddig járhat el az ügyvezető a cég ügyeiben? Amikor a bírósági döntés már megszületett, de ténylegesen a Cégközlönyben nem jelenik meg a felszámolás kezdetének időpontja? Milyen törvényi feltételek vonatkoznak az "átmeneti" időszakra? Ha a felszámolási eljárás megindult, megteheti-e a felszámoló, hogy a bankszámlákat nem íratja át, hanem az ügyvezetőnek ad utasítást a kifizetések rendezésére? A felszámolási eljárás megkezdése előtt, ha a cég (ár)bevétele megengedi a korábbi tagi kölcsön visszafizetését, akkor ezt az ügyvezető szabályosan megteheti?

Kérdés: Egy kft. a meglévő eurós beruházási hitelét lecseréli az MNB által meghirdetett kedvezményes kamatozású forinthitelre. Ezt is beruházási hitelként kell nyilvántartanunk? Befolyásolja-e az ügylet megítélését, hogy változik a hitelt nyújtó bank?

Kérdés: Befogadhatom-e a számlát, ha a számlán a vevő címeként nem a székhely, hanem telephely vagy fióktelep, vagy a székhelytől elkülönülő központi ügyintézés helye szerepel?

Kérdés: Két magánszemély (férj és feleség) egy gazdasági társaságot hoztak létre, melyben 50-50%-os tulajdoni hányaddal rendelkeznek. A társaság 100%-os tulajdonában áll egy másik gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság2). A társaságok könyvelőjének álláspontja szerint magánszemélyek nem minősülhetnek a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak, így többek között bejelentési kötelezettség sem kapcsolódik a társaságok és a magánszemélyek (férj és/vagy feleség) közötti ügyletekhez. Nyilvánvaló, hogy amennyiben magánszemélyek nem minősülhetnének kapcsolt vállalkozásnak, akkor nem lenne arra szükség, hogy az adóalap-korrekcióval érintett, kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek köréből a törvény kiemelje azon ügyleteket, amelyek egyik oldalán (azaz kapcsolt vállalkozásként) a magánszemélyek egy meghatározott köre (egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyek) áll. Helyes a könyvelő fent ismertetett álláspontja? Igaz az, hogy magánszemélyek a Tao-tv. (4. § 23. pont) szerint nem minősülhetnek kapcsolt vállalkozásnak?

Kérdés: Előadó-művészeti szervezetként bejegyzett nonprofit kft.-nél mikor kell bevételnek tekinteni a társaságiadó-kedvezményre jogosító támogatást (a támogató kaphat kedvezményt), amit a realizált jegybevétel után lehet figyelembe venni? A kft. ezeket a támogatásokat jellemzően december végén kapja meg, és a következő évben használja fel újabb előadások finanszírozására. Időbelileg elhatárolható? Halasztott bevételként kezelhető?

Kérdés: A banki bizonylat könyvelésekor melyik dátum az irányadó: értéknap vagy könyvelési nap? A devizák forintra átértékelésekor van jelentősége.

Kérdés: Munkagépünk műszaki hiba következtében működésképtelenné vált. A gép javítása gazdaságtalan, ezért selejteztük, kivezettük a könyvekből. Több hónappal később néhány alkatrészre akadna vevő. Az értékesítésből befolyó összeget egyéb bevételként könyvelem? A számlázáskor mi a számla összege? Kell-e vámtarifaszámot írni?

Kérdés: 2012-ben magánszemélyek tulajdonában lévő gazdasági társaság üzletrészének 100%-át megvásárolta egy gazdasági társaság. A szerződéskötés során üzleti adatokhoz kötötték a vétel­árat, amelynek 80%-át 2012-ben kifizették, 20%-át visszatartották egyéves időtartamra, amikor is a vételárat korrigálják az időközben felmondott ügyfelek által kieső árbevétel függvényében. A szerződés szerint az eladókat illeti az átadáskor fennálló, a tevékenységük alatt teljesített, de a vevők által még meg nem fizetett szolgáltatás ellenértéke. 2013. január 1-jétől a vásárolt társaság beolvadt az üzletrész 100%-át birtokló társaságba. A végső vételárrész megfizetése most esedékes. A vételárcsökkenésként kimutatható árbevétel elszámolása nem kérdéses. A ki nem fizetett, időközben jogi eljárás alá vont vevőköveteléseket pedig a társaság engedményezi az eladókra. A vevő és az eladók között ellentmondás alakult ki. A vevő szerint, mint elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás, adóalap-növeléssel jár, a cégérték bekerülési értéke nem módosítható, az Szt. 47. §-ának (9)–(10) bekezdésére hivatkoznak. Így a követelés engedményezése rendkívüli bevételnek számít. Az eladók szerint az engedményezés visszterhesnek minősül, az eredeti szerződés szerint is az eladókat illeti a követelés összege, mivel az üzletrész-értékesítés feltételeként az ellenérték része volt. Így a fizetett vételár a pénzben fizetett ellenérték és az átadott követelések összege lesz, módosul a cégérték bekerülési értéke is. Kinek van igaza? A követeléseket egyéb ráfordításként vagy a cégérték beolvadást követő felosztásának megfelelő forrás csökkenéseként kell elszámolni?