1331 talált állásfoglalás az EFO kifejezésre

Kérdés: Mivel kötelező a kamarai nyilvántartásba vétel, regisztráltam, és megfizettem az 5000 forintos díjat. Kértem a számlát, de a kamara azt válaszolta, hogy ők számlát nem állítanak ki, költségeim között így is elszámolhatom. Önök szerint sem kötelesek számlát kiállítani a befizetett díjról?

Kérdés: Az április havi áfabevallás ellenőrzése során azt tapasztaltuk, hogy az importhoz kapcsolódó számla nem a vámhatározat szerinti árfolyamon került a könyvekbe, hanem a számla kelte szerinti árfolyamon. Az ügyfél az áfabevallás kapcsolódó sorában ugyan az adott hónapban a vámhatározatok szerint megfizetett áfát tüntette fel visszaigényelhető áfaként, de azt sem a pénzügyi, sem a főkönyvi moduljából nem tudja analitikával alátámasztani. Az ügyfél könyvelője nem tekinti jelentősnek az eltérést, majd azt válaszolta, hogy a helyes könyvelés elvégzése nem fedezi a befektetett munkát. Az ügyvezető a könyvelő válaszát elfogadta. Kérdéseink: Az áfabevallás és a főkönyvi könyvelés közötti elérés megengedett? A NAV tételesen ellenőrzi az áfabevallások egyezőségét? Az ügyvezetőnek, a beszámolót összeállító, illetve elektronikusan megküldő könyvelőnek mi a felelőssége a beszámolóért?

Kérdés: Cégünk mobiltelefon-számláján parkolási díj szerepel. Dolgozónk hivatali ügyben, de magán­gépkocsijával parkolt. Hogyan számolhatjuk ezt el?

Kérdés: Adott bónusz költségként való elszámolásának feltétele a befogadó nyilatkozata arról, hogy nem veszteséges e nélkül sem. Megfelelő-e a mérleg alátámasztásának az, ha letöltöm azt az e-beszámoló.hu oldalról?

Kérdés: A társaság – többek között – elektronikus termékek (mobiltelefonok online feltöltésével, online autómatrica) értékesítésével foglalkozik. Ehhez viszonteladói szerződést kötött egy másik vállalkozással (nem a szolgáltatóval), amely utólag küldi meg a feltöltés, illetve a matrica nagykereskedelmi áráról a számlát. Hogyan kell elszámolni, könyvelni ezeket a tételeket? Közvetített szolgáltatásként vagy árubeszerzésként?

Kérdés: Kérdéseim az 5117. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódnak. Az "A" társaság 2011. 03. 19-én értesített, hogy a csődegyezséget megszűntnek nyilvánítja. Erről hivatalos hatósági papír nem készül. Tekinthetem az értesítést a megszűnés napjának? Nemcsak az "A" társasággal, hanem más társaságokkal is létrejött az egyezség, és ugyancsak nem teljesítettünk, de vannak olyan követelések, amelyeket ki tudunk fizetni. Minden társaságnál ugyanaz a nap a csődegyezség megszűnésének napja, vagy lehet más is? Társaságonként kell vizsgálni a csődegyezséget?

Kérdés: Más fórumon azt az információt kaptam, hogy díjazás nélküli megbízási szerződés bárkivel köthető, függetlenül attól, hogy a gazdasági társasághoz milyen jogviszony fűzi. A Ptk. 478. § (1) bekezdése szerint: "A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta." Milyen esetben lehet ingyenes megbízási szerződést kötni és kivel? Olyan magánszeméllyel is lehet ingyenes szerződést kötni, akinek nincs tagsági jogviszonya, akár egy "külsőssel" is? Az ingyenes szerződés nem minősül "feketefoglalkoztatásnak"?

Kérdés: Társaságunk gyümölcsültetvénye az idei 2012-es évben tavaszi fagyok következtében elfagyott, nem várható termés. Ebben az esetben az értékcsökkenés elszámolását az idei évben lehet-e szüneteltetni?

Kérdés: A Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének t) pontja alapján a saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége a felmerülés adóévében csökkenti az adózás előtti eredményt. Amennyiben a társaság főtevékenysége kutatás-fejlesztési szolgáltatás más vállalkozások részére, akkor a mások számára, de saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költségei levonhatók-e az adózás előtti eredményből? A szolgáltatást befogadó cég ezt a K+F költséget nyilvánvalóan nem vonhatja le az adózás előtti eredményéből, mert az nem saját tevékenység.

Kérdés: A számviteli törvény 167. §-ának (7) bekezdése értelmezhető-e a következő esetekben? Ha egy magyar gazdasági társaság az általa számítógéppel kiállított számlákon a kontírozást a számítógépes program segítségével valósítja meg, nem írja rá a konkrét vevő nyilvántartási számát, csak a főkönyvi számlát, ezzel eleget tesz a számviteli törvény bizonylatok kezelésével kapcsolatos elő­írásának? A kimenő és a beérkező számlák kézi kontírozása esetén elfogadott-e, hogy csak a főkönyvi számlákat tüntetik fel a számlán? A vállalkozáshoz beérkező kézi, illetve számítógéppel elő­állított papíralapú számlák esetén elfogadható-e, ha a szállítói számlák számítógépes főkönyvi számlákra történő rögzítésekor a számlán egy azonosító számot tüntetnek fel, és a számítógépes rendszerben rögzítik az adott számla főkönyvi számlaszámait, továbbá az informatikai program másik részéből az adott számla nyilvántartási számához tartozó kontírozás kinyomtatható? A hivatkozott törvényi előírás csak az elektronikus úton előállított számlákra és ezek kontírozására vonatkozik?