Lakás bérbeadása utáni jövedelem

Kérdés: Lakás bérbeadásából származó jövedelem után miként kell a 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást megfizetni, ha a tulajdonos a lakásban lakik, és két vállalkozásnak adja bérbe a lakást? Az egyik vállalkozásban 33 százalékos mértékben tulajdonos, a másik vállalkozásban nincs tulajdonrésze. A bérbeadásból származó jövedelem az évi egymillió forintot meghaladja, és az egyéb jövedelmek után fizetett egészségügyi hozzájárulás nem éri el a 400 000 Ft-ot.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 2006. január 1-jétől hatályos rendelkezésealapján az egymillió forintot meghaladó ingatlan bérbeadásából származójövedelem egésze után kell – a hozzájárulási-fizetési felső határig -egészségügyi hozzájárulást fizetni. A magánszemélynek legkésőbb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A hosszadalmasan idézett kérdésre a válasz sem leszegyszerű. Alapvetően azért, mert a kérdés is ellentmondásos, mindkét tagkilépett vagy üzletrészüket értékesítették (bár a betéti társaságnál nincsüzletrész, csak vagyoni betét, így nincs törzstőke sem, csak az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Nyugdíjas járulékkötelezettsége (eva)

Kérdés: Nyugdíjas evás egyéni vállalkozónak mi a járulékkötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytató evaadózó egyénivállalkozó járulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. új, 37. §-a tartalmazza. Eszerint 2006. szeptember 1-jétől 10 százalékos egészségügyi szolgáltatásijárulékot kell fizetni az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

OEP-től kapott támogatás elszámolása

Kérdés: Egészségügyi alapellátást folytató társas vállalkozás folyamatosan havonta – megközelítőleg azonos összegben – kapja az OEP-től a támogatást. Ezen összeget az OEP a társaság bankszámlájára utalja. Számlázni nem kell. Az átutalásból nem derül ki, hogy az melyik időszakra vonatkozik. Csak utólag, az OEP által megküldött kimutatásokból állapítható meg, bonyolult számítással. Az év végi elhatárolások könyvelésénél figyelemmel kell-e lenni e tényre? Vagy az utalt összeget folyamatos teljesítésként vehetjük figyelembe tárgyhavi bevételként?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírások szerint minden társas vállalkozás(még az egészségügyi alapellátást folytató is!) a kettős könyvvitel szabályaiszerint köteles könyvviteli nyilvántartást vezetni, az Szt. tételes előírásait,a számviteli alapelvek követelményeit betartva a tárgyévi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Rokkantnyugdíjban részesülők foglalkoztatása

Kérdés: Egy kft. csökkent munkaképességű, 67 vagy 100 százalékos rokkantnyugdíjban részesülőket foglalkoztat napi 6 órában. Helyesen jár-e el, ha utánuk fizeti a 18 százalék nyugdíj-biztosítási és a 11 százalék egészségbiztosítási járulékot, de nem von le sem 8,5, sem 4 százalék nyugdíj-, ill. egészségbiztosítási járulékot, mivel saját jogú nyugellátásban részesülnek? Ha helyesen jár el, igaz-e az az álláspont, hogy ezek a dolgozók betegszabadságot kell hogy kapjanak, ha betegek (15 nap, munkáltató fizeti), de táppénzre nem jogosultak? Mi a helyes?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 20. §-a alapján a foglalkoztató az általafoglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járójogviszonya alapján kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képezőjövedelem után havonta 29 százalék társadalombiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Fogorvosi alapellátás díja

Kérdés: A fogorvosi bt. az OEP alapellátás-támogatást (visszafizetés nélkül) az Szt. 77. §-a alapján egyéb bevételként kezeli. Ha nem nettó árbevétel, beszámít-e az iparűzésiadó-alapba?
Részlet a válaszából: […] A fogorvosi bt. nem támogatást kap az OEP-től, hanem azáltala elvégzett egészségügyi szolgáltatásnak a jogszabályi előírásoknakmegfelelően megállapított – az OEP által visszaigazolt – díját, mint azegészségügyi szolgáltatás díját, amelyet az Szt. 72. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Háziorvosi szolgálat díjai

Kérdés: Háziorvosi szövetkezet esetében milyen bevételi tételként kell könyvelni az OEP-től kapott különböző támogatási kiutalásokat: területi díj, fix díj, eszköztámogatás, teljesítményarányos díj? Árbevétel, egyéb bevétel vagy rendkívüli bevétel?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapbóltörténő finanszírozásának részletes szabályairól a többször módosított 43/1999.(III. 3.) Korm. rendelet rendelkezik. E szerint a háziorvosi, a házigyermekorvosi, a körzeti védőnői, a fogászati ellátást végző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Fogászati kezelés adójogi megítélése

Kérdés: Kft. fogászati kezelést elszámolhat-e úgy, hogy a kezelést nem munkavégzés során keletkezett sérülés okozta? Elszámolható-e a kezelés tag, illetve munkavállaló részére? Elszámolható-e úgy a kezelés a társaság tagja részére, hogy csak személyes közreműködést végez, de a közreműködés után díjazásban nem részesül? Amennyiben igen, annak van-e adóvonzata, s ha igen, milyen, illetve milyen mértékű?
Részlet a válaszából: […] Adómentes természetbeni ellátásnak minősül a foglalkozás-egészségügyi ellátás, azaz a kifizető jogszabály alapján biztosított, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó megelőző és gyógyító egészségügyi szolgáltatása az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.6. pontja alapján. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Egészségügyi szolgáltatások elszámolása

Kérdés: Az egészségügyi szolgáltatások közül melyeket és hogyan számolhatja el az egyéni vállalkozó és a társaság (pl. fogorvos, laborvizsgálatok)? És a családtag?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szolgáltatások költségéről szóló számlát az egyéni vállalkozó akkor számolhatja el költségként, ha az az egyéni vállalkozó nevére szól. (A gyereken végzett vizsgálatról a szülő nevére szóló számla is csak akkor fogadható el, ha a szülő az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Foglalkozás-egészségügyi ellátás

Kérdés: Cégünk élelmiszer-ipari vállalkozás, különleges higiéniai követelményeket igénylő élelmiszerek gyártásával foglalkozik. Üzemorvosunk, valamint cégünk higiénikusa javaslatára cégünk szerződést kötött a foglalkozás-egészségügyi szolgálat keretében egy fogászati rendelővel cégünk összes dolgozójának rendszeres fogorvosi szűrésére. Cégünk ennek költségeit teljes egészében magára vállalta, kérdésünk, hogy természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] Adómentes természetbeni ellátásnak minősül a foglalkozás-egészségügyi ellátás, azaz a kifizető jogszabály alapján biztosított, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó megelőző és gyógyító egészségügyi szolgáltatás az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.6. pontja alapján. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.
1
6
7
8