34 cikk rendezése:
11. cikk / 34 Leltárkészítés módszerei, követelményei
Kérdés: A könyvvizsgálatok során gyakran tapasztalom, hogy az Szt. 69. § (1)–(2) bekezdéseinek követelményeit csak részben teljesítik a beszámolót összeállítók, előfordul, hogy önálló leltárdokumentációt egyszerűen nem is készítenek, a főkönyvi egyenlegek és az analitikák egyeztetéséről nem készülnek végrehajtást igazoló dokumentumok, mert azt mondják, ezt a törvény nem írja elő, sok esetben elegendőnek tartják a főkönyvek zárásának bemutatását. Hivatkoznak a törvény 165. § (1) bekezdésére, mely szerint bizonylattal az eszközök források összetételének változását kell alátámasztani, és a főkönyvi könyvelés-analitika egyeztetés nem eredményez változást, csupán ténymegállapítást. Az ellenőrzésre alkalmasság követelménye is gyakran sérül, rendszerint azzal, hogy a leltárnak nevezett dokumentumok tartalma és terjedelme hiányos, és nem teljesül az Szt. 165. § (4) bekezdésében elvárt logikailag zárt rendszerre vonatkozó elvárás, távolról sem felelnek meg a 166. § és 167. § (1) bekezdésében leírt számviteli bizonylattal szembeni követelményeknek. Míg az ellenőrzésre alkalmasság, lehetőségmeghatározás véleményem szerint igen tág fogalom, és nehezen számonkérhető, addig a logikailag zárt rendszer teljesülése talán pontosabban mérhető és megkövetelhető. Hogyan kell értelmezni a számviteli törvényben meghatározott leltárkészítési követelményekben megfogalmazott elveket? Milyen bizonylatolási, alaki és tartalmi követelmények vonatkoznak a főkönyvi könyvelés és az analitikák egyeztetésére és általában a tényeket rögzítő leltárra? Mit jelent pontosabban az ellenőrzésre alkalmasság és a logikailag zárt rendszerre vonatkozó követelmény?
12. cikk / 34 Épületrészek nyilvántartásba vétele
Kérdés: Építőipari munkák számlázásakor gyakran előfordul, hogy a beruházás megvalósítása után a fővállalkozó számlájában összevontan szerepel a teljes kivitelezés értéke. A szerződésből, a teljesítésigazolásból vagy a számla mellékletéből azonban megállapítható a beruházás részegységeinek arányos megvalósítási költsége. Mindezek alapján miként kell az építési telken létrehozott épületet a tárgyi eszközök között nyilvántartásba venni, amelyben eltérő rendeltetésű részlegek üzemelnek?
13. cikk / 34 Lakásbérbeadás berendezési tárgyakkal
Kérdés: A kft. bérbeadással foglalkozik. Egyik esetben megvásárolja az "üres" használt lakást és külön a berendezési tárgyakat. A berendezési tárgyakat egyedileg kell nyilvántartani a tárgyi eszközök között, vagy rá lehet/kell aktiválni a lakásra? A másik esetben új lakást vásárol, megbíz egy lakberendezőt, hogy rendezze be a lakást, és a lakberendezői szolgáltatásról kap számlát, a berendezési tárgyak nincsenek egyedileg nyilvántartva, azokat a lakberendező szerezte be. Ha nincsenek egyedileg nyilvántartva a berendezési tárgyak, akkor egy berendezési tárgy elhasználódása és cseréje esetén hogyan lehet kivezetni a lecserélt eszközt a könyvekből?
14. cikk / 34 Társasházi tulajdonvétel telekhasználattal
Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó gazdasági társaság társasházi tulajdont vett. Az adásvételi szerződés szerint az adott helyrajzi számon egy 3 m2-es tároló megnevezésű társasházi ingatlan található, amelyhez nagyon nagy szabad terület kizárólagos használati joga tartozik. Ebből a 3 m2-es tárolóból vett meg egy icipici hányadot, amelyhez több száz m2 szabad terület kizárólagos használati joga tartozik. Fizikailag tehát inkább egy telekről beszélünk. Az adásvétel tárgyát hogyan kell aktiválni? Telek? Vagyoni értékű jog? Esetleg mindkettő, és 2 tárgyieszköz-kartont kell nyitni? Vagy egyik sem, hanem az épületek (építmények) között, mint társasházi ingatlant? A vételár egy összegben szerepel a szerződésben, nincs megbontva semmilyen formában. Amennyiben szükséges a vételár megbontása, arra milyen – a vállalkozás által megállapítható – módszerrel kerülhet sor? Lehetséges értékcsökkenést elszámolni az ügylet kapcsán?
15. cikk / 34 Ingatlan bérbevétele, majd megvásárlása
Kérdés: Egyik ügyfelünk bérbe venné az ingatlanunkat, majd hosszabb távon megvásárolná úgy, hogy a kifizetett bérleti díjat beszámítsuk az ingatlan vételárának kiegyenlítésébe. Hogyan kell eljárnunk a bérlet időszakában, majd az adásvételnél? Milyen bizonylatok alapján és hogyan kell a gazdasági eseményeket könyvelni?
16. cikk / 34 Térkövezés, esővíz-elvezetés
Kérdés: Cégünk vett egy ingatlant, amit felújított. Az új ingatlan melletti részt (az ingatlan és a kerítés között) térköveztette, és elkészítette az esővíz-elvezetést. Erről a kivitelező 1 db számlát nyújtott be, egy összegben. Hogyan járunk el helyesen? Mivel a talajhoz kapcsolódik a térkövezés, és a talaj megmunkálásával nem folyik már a víz az épület alá, ezáltal növeljük a telek értékét? És mivel telek, így nem lesz értékcsökkenése. Vagy esetleg, ha kérünk egy módosító számlát, amin konkrétan látszik a térkövezés értéke és külön az esővíz-elvezetés értéke, akkor a térkövezéssel növelhetjük a telek értékét (nem értékcsökken), az esővíz-elvezetés értékével az ingatlan értékét, hiszen azért vezettük el az esővizet, hogy az ingatlan ne ázzon be. (Az ingatlan értéke értékcsökken.) Hogyan járunk el helyesen? A telek vagy az épület értékét növeli a térkövezés és az esővíz-elvezetési munka?
17. cikk / 34 Telekvásárláshoz fejlesztési támogatás
Kérdés: Nagyberuházáshoz nyertünk el fejlesztési támogatást, amit az általános szabályok szerint időbeli elhatárolásba kell tenni, és értékcsökkenés-arányosan kell bevételként elszámolni. Hogyan kell elszámolni, ha ebből a támogatásból fedezzük a beruházás megkezdéséhez szükséges telekvásárlást is? A telket külön tervezzük aktiválni, de mivel értékcsökkenési leírása nincs, mi a helyes eljárás ilyenkor?
18. cikk / 34 Elszámolóáras nyilvántartás és értékvesztés
Kérdés: A társaság saját termelésű készleteit elszámolóáron tartja nyilván. Az évek során felhalmozott készletekre értékvesztést is elszámolt. Például a 251. Késztermék elszámolóáron: 2000 egység, ebből tárgyévi 400 egység, a 258. KÉK Tartozik 200 egység és a 259. Értékvesztés Követel 1000 egység. A társaság eddig a KÉK értékét a teljes készletre osztotta fel, és így minden egyes készleten lévő késztermék elszámolóára módosult. Ha a tárgyévi KÉK csak a tárgyévi termelésből készleten maradt késztermékek elszámolóárát korrigálja, akkor ugyanannak a termékfajtának évente eltérő elszámolóára lenne. Lehetséges ilyen megoldás? (A nyilvántartás technikailag kivitelezhető lenne, de a készletről történő értékesítés elszámolása hogyan biztosítható?) A jelentős, 50%-os értékvesztést össze lehet-e vezetni az elszámolóárral? És így értékvesztéssel csökkentett elszámolóár lenne? (Vállalkozás szintjén a készlet mérlegértéke nem változik.)
19. cikk / 34 Mikrobeszámolót készítő vállalkozó valutakezelése
Kérdés: A valutakezelésről szeretnék tájékoztatást kapni, mind az Áfa-tv., mind az Szt. szempontjából, példával illusztrálva. Szállítói számla készpénzben való kiegyenlítésénél helyesen járunk el az átlagáras könyveléssel? Két hónappal később érkező számlánál a teljesítéstől számított következő hónap 15-i árfolyamot kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kifizetés a számla beérkezése előtt megtörtént? Utalásos jóváíró számla esetében nem történik visszautalás, csak készpénzben levonás egy későbbi számla összegéből? Mi a helyes eljárás az árfolyamok tekintetében, és keletkezhet-e árfolyam-különbözet?
20. cikk / 34 Mikrogazdálkodói beszámolónál az árfolyam használata
Kérdés: A 398/2012. Korm. rendelet alábbi előírásának értelmezéséhez kérem segítségüket. "A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel, illetve ha ez nem lehetséges, akkor átlagárfolyamon." Ezek szerint a csökkenés nem könyvelhető a FIFO módszer alapján? Ha a vevő kiegyenlítését a bankból a vevő könyv szerinti értéken kell könyvelni, akkor a bankszámlán keletkezik árfolyam-differencia? A bankköltséget is napi árfolyamon kell könyvelni? Eddig a vevőn napi árfolyamon könyveltem, és a vevőn volt árfolyam-különbözet, a szállító kiegyenlítését pedig könyv szerinti értéken, a bankból FIFO módszerrel könyveltem.
