"Vagyonban fel nem lelhető" bútorokban keletkezett kár

Kérdés: 1. Áfakörös egyéni vállalkozó 10 évvel ezelőtt bútorlapot vásárolt, melyből polcokat készített. A vásárolt anyagot egy összegben kiadásként könyvelte (Szja-tv. 11. számú melléklet I. 1.), nem saját vállalkozásban megvalósuló beruházásként, így az nem került be a tárgyi eszközök közé [Szt. 26. §-a (1) bek.]. Tűz miatt a "vagyonban fel nem lelhető", így nem is selejtezett bútorokat kárként a károkozóval szemben meg kívánja téríteni. Van-e erre lehetősége, ha igen, az Szja-tv. mely rendelkezése szerint és milyen értéken érvényesítheti igényét? 2. Áfakörös egyéni vállalkozó készlete egy tűz során év közben korommal szennyezetté vált, ezért azt év végi leltárban már nem is szerepeltette, annak ellenére, hogy selejtezési jegyzőkönyvet nem készített. Ahhoz, hogy a készletet kivezesse a könyvelésből "egyéb ráfordításként", milyen dokumentumok meglétére van szükség, és ez hol van szabályozva? Az egyéb ráfordítást hol kell feltüntetnie a nyilvántartásában, adóbevallásában?
Részlet a válaszából: […] 1. Tűz miatt a "vagyonban fel nem lelhető", így nem is selejtezett bútorok kárként, a károkozóval szembeni megtérítésével kapcsolatban az Szja-tv.-ben nincs olyan rendelkezés, amely rögzítené, hogy ilyenkor a kárt milyen értéken lehet érvényesíteni. A vásárolt anyagot 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Egyéni vállalkozóra vonatkozó leltározási szabályok

Kérdés: 1. Szja-tv. hatálya alá tartozó kereskedő egyéni vállalkozó év végén vezethet-e kizárólag mennyiségi leltárt? Ha igen, milyen tartalommal és hol van ez jogilag szabályozva, illetve, ha mennyiségi és értéket tartalmazó leltár készítésére köteles, ennek tartalmi leírása mely jogszabályban van rögzítve? A leltáron túl egyéb nyilvántartást köteles-e vezetni a készletről, mint áfakörös vállalkozó? 2. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra irányadóak-e a számviteli törvény alapelvi rendelkezései, pl. a valódiság elve? Ha igen, mely jogszabályból vezethető le ez a rendelkezés?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
Részlet a válaszából: […] 1. Az Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó év végi leltározására vonatkozó szabályokat az Szja-tv. 5. számú melléklet, II. Részletező nyilvántartások 13. pontja tartalmazza, amely alapján kizárólag mennyiségi leltárt nem lehet vezetni.A leltárt december 31-én...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Vagyonértékű jog ellenértéke

Kérdés: Társaságunk visszavonuló áfaalany egyéni vállalkozótól megvásárolná bejáratott kereskedelmi ügyletét. Az ügyfél három tételt foglal magában: az eladó a saját tulajdonú üzlethelyiséget magánszemélyként értékesítené, az árukészletet vállalkozóként áfás számlával adja el, a tevékenység bejáratottságára, ismertségére, kedvező elhelyezésére hivatkozva kér egy meghatározott összeget. Az ügylet nem anyagiakban megtestesülő "üzleti értéke" valójában minek tekintendő, hogyan kell számlázni, áfaköteles-e, és hogyan számolhatjuk el ráfordításként?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint külön-külön kerül értékesítésre a tevékenység helyszíne, illetve a tevékenység eszközei (árukészlet), de a kereskedő nem kerül értékesítésre. Így üzletág-értékesítésről nem beszélhetünk, a bejáratottság, ismertség ellenértéke üzleti vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Bérbeadás kata helyett magánszemélyként

Kérdés:

Adott egy katás egyéni vállalkozó fodrász tevékenységgel. Az üzlethelyiséget, ahol a tevékenységet végzi, az önkormányzattól bérli egyéni vállalkozó minőségében. Az említett üzlethelyiség egy részét más katás vállalkozóknak bérbe adja. Kataadóalanyként bérbeadási tevékenységet nem végezhet. Lehetséges lenne-e a következő megoldás: Nem katás vállalkozóként, hanem magánszemélyként adja bérbe a bérelt üzlethelyiséget?

Részlet a válaszából: […] A bérelt ingatlan, illetve annak bizonyos részei albérletbe adhatóak nem katás vállalkozóként, hanem magánszemélyként, mint önálló tevékenység keretében (Szja-tv. 16–17. §). Magánszemélyként végzett ilyen tevékenységet be kell jelenteni a 23T101E jelű nyomtatvány A01...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Tévesen kibocsátott áfamentes számlák

Kérdés: Egyéni vállalkozó alanyi áfamentes. 2022. év novemberben átlépte a 12 milliós bevételi értékhatárt, de későn vette észre, és továbbra is áfa nélkül számlázott. Az átlépést követően tévesen kibocsátott számláit módosítania kell, áfa felszámításával. Kérdés, hogy a módosított számlákon a 27%-os áfát az eredeti összegen felül kell-e felszámítani, vagy az eredeti összeget úgy kell tekinteni, mint amely már tartalmazza az áfa összegét? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az egyéni vállalkozó továbbra is adómentes adóalanyként járt el, azaz áfa felszámítása nélkül – vélelmezhetően az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 169. § m) pontja szerinti – alanyi áfamentességre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Magánszálláshely-szolgáltatás adózása

Kérdés: Alanyi mentes egyéni vállalkozó (bérelt, illetve saját) lakóingatlanát magánszálláshelyként hasznosítja. A turizmusfejlesztési hozzájárulás kérdésében nincsen egyetértés, hogy kell-e bevallani, illetve megfizetni. Az ügyfél véleménye szerint mivel ő nem "kereskedelmi" szálláshely, hanem magánszállás, ezért nem kell. Véleményünk szerint viszont mivel szálláshely-szolgáltatás (a magánszállás csak típusbesorolás), ezért az áfatörvény szerint 5%-os áfás (lenne), és így turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezett.
Részlet a válaszából: […] Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény 261. § (1) bekezdése alapján turizmusfejlesztésihozzájárulás-köteles az általános forgalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

Pénzforgalmi számla megnyitása

Kérdés: Kérdések: a) Pontosan milyen határidővel köteles a vállalkozó a pénzforgalmi számla megnyitására? Az Art. 114. §-ában szereplő, az adószám közlésétől számított 15 napos határidő itt nehezen értelmezhető, hiszen adószám közléséről nem igazán beszélhetünk, hacsak nem azt tekintjük ebben az esetben az adószám közlésének, amikor az adóhatóság a vállalkozót kiértesíti az adószáma áfakódjának 1-ről 2-re történő megváltoztatásáról. b) Az értékhatárt átlépő számlán a vállalkozó még értelemszerűen csak az alanyi mentességhez tartozó 1-es áfakódú adószámot tudja feltüntetni, azonban a 2-es áfakódú adószám adóhatóság általi közlése még ezt követően is akár hetekig tarthat. Ez alatt az átmeneti időszak alatt a vállalkozó a számlákon az adószámát 1-es vagy 2-es áfakóddal kell szerepeltesse? c) Az értékhatárt átlépő számlán szereplő áfával összefüggő esetleges fizetési kötelezettséget még a magán- vagy már a pénzforgalmi számláról kell teljesíteni? Befolyásolja-e ezt az a tény, hogy az adóhatóság az alanyi mentesség megszűnését már átvezette-e a bevallási/fizetési határidőig, a nyilvántartásain is kiadta-e már a 2-es áfakódú adószámot?
Részlet a válaszából: […] a) Eltérő szabályozás hiányában azon adózónak is, aki az alanyi adómentességre az értékhatár átlépése miatt a továbbiakban már nem jogosult, az Ön által is említett, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 114. § (1) bekezdése szerint kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Jövedelem adózása megbízási szerződés esetén

Kérdés: A megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélynek szükséges-e, hogy valahol legalább a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmét a normál szabályok szerint adóztassa, annak érdekében, hogy az afelettit az egyszerűsített közteherviselésről szóló 2005. évi CXX. törvény szerint adóztathassa?
Részlet a válaszából: […] A megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélynek szükséges, hogy valahol legalább a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmét a normál szabályok szerint adóztassák, ha az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (Ekho tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Tervezett és végleges vagyonmérleg eltérése

Kérdés: Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. §-ának (4a) bekezdése szerint a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával nyitómérleget kell készítenie. A nyitómérleg-tervezet és a végleges vagyonmérleg közötti eltérést hol kell szerepeltetni, tekintettel arra, hogy a Cégbíróság a jegyzett tőke összegét a tervezett nyitómérleg alapján már előre megállapítja? (A két leltárérték nagymértékben eltérhet, a jelentős raktárkészlet és legalább 30 nap miatt.) Mi lesz a saját tőke?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak az egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé történő átalakulásával kapcsolatos törvényi elő­írások nem alapos ismeretére, illetve azok összekeverésére utal. A számviteli előírások alapján nincs nyitómérleg-tervezet és nincs végleges vagyonmérleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Készpénzfizetési korlátozás, pénzmosás

Kérdés: A cégek által kifizetett és befogadott készpénzzel (a kapcsoltakat most ne vegyük ide) kapcsolatos szabályokra szeretnék rákérdezni:
1. készpénzfizetés korlátozása
Adóalanyok között (a vállalkozás fogalomkörébe ebben az esetben szerintem beletartozik az egyéni vállalkozó és az áfa fizetésére kötelezett magánszemély is) 1,5 millió forint felett nem készpénzben kifizetni és befogadni összeget.
2. pénzmosási szabály
3 millió forint fölött (ez korábban talán még 2,5 millió Ft volt) a cégünknek készpénzben ne fizessen senki ellenértéket (használt személygépkocsik kereskedelmével foglalkozunk, itt nyilván a cégek kiesnek, mert rájuk már az 1,5 milliós szabály vonatkozik). Tehát magánszemélyek nem fizethetnek 3 millió forint fölött pl. személygépkocsi-ellenértéket részünkre, mert regisztrálnunk kell, és szabályzatot is kell készítenünk.
Ez utóbbiban kérünk segítséget. Hol kell regisztrálni, milyen hatóságnál, milyen szabályzatot, nyomtatványt kell kitöltetnünk az ügyféllel?
Részlet a válaszából: […] A készpénzfizetés korlátozásáról az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 114. §-a rendelkezik. Az Art. meghatározza a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók körét, amely szerint a belföldi jogi személynek és az általános forgalmi adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.
1
4
5
6
63