602 talált cikk az eho kifejezésre

Kérdés: A társasháztól bérelt pince bérleti díja 2011. január 1-jétől hogyan adózik? Eddig 25% forrásadót vontunk le. Most bruttósítani kell a bérleti díjat, és úgy vonunk 16%-ot? Ehót is kell fizetni?

Kérdés: A 4601. kérdés alapján adott válaszban hivatkozott paragrafust 2010. 09. 27-i nappal hatályon kívül helyezték. Erre hivatkozva szállítónk e-mailen PDF formában kívánja a továbbiakban a számlát részünkre megküldeni. Helyesen jár el?

Kérdés: A kft. új ügyvezetőt nevezett ki, aki megbízási szerződés alapján látja el munkáját. Az ügyvezetőnek máshol nincs főállása. Elláthatja-e az ügyvezető a munkáját kizárólag megbízási szerződés alapján úgy, hogy sehol nem rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal?

Kérdés: A kft. tagjai az alábbi üzletrészekkel rendelkeznek (szavazati arányuk megegyezik az üzletrészaránnyal): "X" kft. 30%; "Z" kft. 35%; "H" magánszemély 35%. A kft. tagjai mind belföldi illetőségűek. A kft. tagjai üzletrészeiket két magánszemélynek (férj és feleség) adják el 2010 novemberében. A kft. 2010. évi mérlegében – előreláthatóan – az ingatlanok aránya az összes eszközök között 90 százalék lesz. A kft. tulajdonában lévő ingatlan értékbecslő szerinti értéke 18 M Ft. A kft. az ingatlan vásárlására 2004. évben hitelt vett fel, amelynek 2010 novemberében a tőketartozása 18,5 M Ft. A kft. tagjai az üzletrészüket (3 M Ft) 4 M Ft-ért adják el a házaspárnak. Megtehetik-e az eladók, hogy a hitellel terhelt ingatlanrészüket csak 1 M Ft nyereséggel adják el? A kft. tagjainak kell-e illetéket fizetniük 2010. évben, illetve 2011. évben? Ha igen, akkor hány százalékot?

Kérdés: Ügyfelem magánszemélyként 5 különböző kft.-ben rendelkezik üzletrésszel. Ezeket az üzletrészeket egy újonnan alakuló kft.-be kívánja apportként bevinni. A régi társaságok közül négynél az üzletrészre jutó saját tőke értéke többszöröse az üzletrész névértékének. Az újonnan létrejövő társaság társasági szerződésében az apport értékét a meglévő társaságok legutolsó lezárt időszakának mérlegében szereplő saját tőke alapján határozzák meg, az ügyfelem által birtokolt üzletrész arányá­ban. Így az újonnan létrejövő társaságban ügyfelemnek jóval magasabb névértékű üzletrésze lesz, mint az öt társaságban lévő üzletrészek névértékei­nek összege. Jól gondolom-e, hogy az új társaság létrehozásakor ügyfelemnek nem keletkezik szja-fizetési kötelezettsége (hiszen ténylegesen nem jutott jövedelemhez)? Helyes-e az a vélemény, hogy szja-fizetési kötelezettsége majd akkor keletkezik, amikor az új társaságból (tőkeleszállítással, értékesítéssel, megszüntetéssel) kivonja az üzletrészét?

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. ingatlanvagyonnal rendelkezik. Amennyiben a jogutódlással megszerzett ingatlanvagyont kivonja a vállalkozásból, milyen adókötelezettsége keletkezik a kft.-nek és a magánszemélynek? A vagyonkivonást hogyan kell könyvelni? A kft.-nek három tulajdonosa van, a tulajdoni hányad 60-30-10 százalék, de taggyűlési határozat alapján csak a személyesen közreműködő tag részesül osztalékban. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az evás előtti időszakról az eredménytartalék 400 E Ft. Az ingatlanvagyon értéke: az 1997. évi alapításkor az apportérték 800 E Ft, könyv szerinti értéke 600 E Ft; 2000. évi vásárlásból 1300 E Ft, könyv szerinti (nettó) értéke: 1100 E Ft.

Kérdés: Tekinthető-e tárgyi eszköz saját vállalkozásban történő előállításának a tisztán alvállalkozók bevonásával létesített tárgyi eszköz? Társaságunk szénhidrogén-kitermeléssel foglalkozik. A kitermeléshez szükséges kutak létrehozásához szükséges anyagokat részben az alvállalkozók biztosítják, részben társaságunk szerzi be. A kutakat az alvállalkozók építik fel a társaság más alvállalkozói által kijelölt, lefúrt, a mérések alapján várhatóan szénhidrogént rejtő furat körül. A társaság sem saját eszközökkel, sem saját munkavállalókkal nem rendelkezik.

Kérdés: A kérdés a kettős könyvvitelt vezető evás társaságnak az evaidőszak előtti, ki nem egyenlített vevői követelés rendezésével kapcsolatos. Az egyik értelmezés szerint, mivel a vevői követelés az eva­időszak előtt keletkezett (a társaság megfizette utána az áfát, a társasági adót), így ez az összeg az eredménytartalék része. (A társaság a vevői követelésnél nagyobb összegű eredménytartalékkal rendelkezik.) Mivel a vevői követelés kiegyenlítésére nem került sor, annak kivezetése az eredménytartalék terhére történhet, így nem befolyásolja a tárgyévi evás időszak számait. A másik értelmezés szerint a ki nem egyenlített vevői követelést csak a tárgyévi egyéb ráfordítások között lehet elszámolni. Ebben az esetben ez a tétel csökkenti a tárgyévi evás mérleg szerinti eredményt, ez az összeg a bankszámlán marad, nem vehető ki. Ebben az esetben előáll az a helyzet, hogy a társaság a tárgyévi bevételét 100%-ban leadózta, de az előző időszakban keletkezett, ki nem egyenlített vevői követelést nem tudja a mérleg szerinti eredményből kivenni, tehát – véleményem szerint – a vevői követelés összegénél megvalósul a kettős adóztatás.

Kérdés: Az egyéni ügyvéd az illetéket átutalja az adott ügyfél nevében. Számlát, illetve számviteli bizonylatot erről az ügyvéd kap. A jogi szolgáltatás nem tartalmazza az illetéket, csak az ügyvédi munkadíjat. Ebben az esetben elegendő az ügyvédnek egy számviteli bizonylatot kiállítania az illetékről, vagy köteles számlát adni? (Az ügyvéd a saját maga által létrehozott bizonylatot állít ki, amely az Áfa-tv. kellékeinek megfelel, szigorú sorszámozású.) Mi a helyes eljárás?

Kérdés: A 4767. "Nyilvántartás a szokásos piaci árról" című kérdésre adott válasszal kapcsolatban az észrevételem: Szerintem csak azért, mert kapcsolt vállalkozásokról van szó, még nem jelenthető ki, hogy transzferár-nyilvántartást kell készíteni az érintett cégeknek. Véleményem szerint vizsgálni kell, hogy a kft.-k megfelelnek-e a 22/2009. (X. 16.) PM rend. 1. § (3) bekezdésének b) pontja alapján a mentesülés feltételének vagy sem?