Tagoktól vásárolt eszközök elszámolása

Kérdés: A betéti társaság bel- és kültagja – mint magánszemélyek – adhat-e el a bt. számára ingó vagyontárgyat, és milyen feltétellel? A társaságnál ez anyagköltség lenne?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...átvett eszközöket – alapvetően azok piaci értékén – az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint kell a rendkívüli bevételekkel szemben készletre venni. A rendkívüli bevételként elszámolt összeget azonban halasztott bevételként időbelileg el kell határolni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. április 15.
Kapcsolódó címke:

Támogatott eszközbeszerzés áfájának elszámolása

Kérdés: A Számviteli Levelek 75. számában az 1555. kérdésre adott válaszban írtak a támogatott gépbeszerzés le nem vonható áfájáról. Ha lehet, kérem, hogy egy kicsit részletesebben is írjanak erről.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az államháztartási támogatásról szóló szerződésben, megállapodásban rögzítik azt, hogy milyen beruházás, tárgyieszköz-beszerzés mekkora bekerülési értékkel valósul meg, ehhez milyen összegű és arányú támogatást kap az adóalany, és természetesen azt is,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címkék:    

Üzletpolitikai célból adott ajándék

Kérdés: Cégünk akciót tervez, amelynek keretén belül összeállítanánk egy csomagot a cég termékeiből, és egy ilyen csomag megvásárlása esetén 1 db kártyás mobiltelefon-készüléket adnánk ajándékba. Hogyan kell elszámolni számviteli és adózási szempontból az adott telefonokat? Van-e lehetőség olyan formában lebonyolítani az ilyen akciót, hogy szja-t ne kelljen fizetni a rádiótelefonok után?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az akciót üzletpolitikai (reklám-) célból úgy szervezik, hogy a vásárlás lehetősége nyilvános, tehát bárki azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között hozzájuthat a mobiltelefonhoz, akkor a juttatás szja szempontjából adómentes.Ha nem teljesül az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címkék:  

Felnőttképzés kedvezménye

Kérdés: Az Oktatási Minisztérium által kiadott felnőttképzési akkreditáció kapcsán nagy a tanácstalanság az szja-kedvezmény igénybevételét illetően. Egy felnőttképzést végző vállalkozás vagy intézmény rendelkezhet vagy csak intézményi akkreditációval, vagy csak programakkreditációval, de mindkettővel is. Felnőttképzést nagyon sokan végezhetnek és végeznek is (iskola, társas vállalkozás, de egyéni vállalkozó is alvállalkozók bevonásával). Én, mint magánszemély, nyelvtanfolyamra járok. Az Szja-tv. 36/A. §-a értelmében a részemre kiállított nyelvtanfolyami díjból adókedvezményt vehetek igénybe. Mikor lesz helyesen kiállított a számla az szja-visszaigénylés szempontjából? Van-e valamilyen speciális formai követelmény, szöveg, aminek a számlán szerepelnie kell? Milyen felnőttképzési akkreditációval kell (programakkreditáció, vagy intézményi akkreditáció, vagy mindkettő) rendelkeznie a számlát kibocsátó vállalkozásnak ahhoz, hogy az szja-visszaigénylésre jogosítson?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...való felkészülés céljából a kormányrendeletben foglaltak szerint – indokolt és kivételes esetben különösen a fogyatékkal élők, a halmozottan hátrányos helyzetű személyek, valamint a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személyek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címke:

Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: A kft. a víz- és csatornaközmű üzemeltetését az önkormányzattal kötött koncessziós szerződés alapján végzi. A vonatkozó kormányrendelet szerint a szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható. Hogyan kell ezt a számvitelben elkülönítetten kezelni? Hol kell elszámolni, mivel áfával növelten számlázni kell?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...értéke – hozzájárulással – arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell a rendkívüli bevételekkel szemben megszüntetni.A jogszabályi előírásokból következően adottak a feladatok, a követelmények, amelyeknek a szolgáltató...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címkék:  

Áttérés: eredménytartalék igénybevétele (eva)

Kérdés: Az evára 2004-ben áttérő kft. 2003-ban az eredménytartalékot nem tudja kivenni a kedvezőbb adózás mellett. Jövőre szeretné minél hamarabb kivenni. Milyen mód van erre, figyelembe véve, hogy az Szt. szerint osztalékkifizetésre csak a mérleg szerinti eredmény felhasználása után lehet az eredménytartalékot igénybe venni, az Eva-tv. szerint viszont először a korábbi eredménytartalékot kell felhasználni.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...csak akkor fizethető ki az Szt. 21. §-a szerinti közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített, közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címkék:    

Kapott kaució elszámolása

Kérdés: A kaució elszámolásáról a Számviteli Levelek 46. számában a 910. kérdésre adott válaszban – a bérlő oldaláról – már volt szó. Hogyan néz ki ez az elszámolás a bérbeadó oldaláról?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...bérbeadó a kapott kauciót a kötelezettségekkel szemben könyveli (T 384 – K 4499), hiszen nem véglegesen kapta, a kaució nem elvégzett tevékenység, nyújtott szolgáltatás ellenértéke, azt a bérleti szerződésben meghatározott esetben (általában a bérleti időszak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címke:

Iparűzésiadó-túlfizetés visszafizetése

Kérdés: Az iparűzési adó túlfizetését a bevallást követően lehet visszaigényelni, és a helyi adóhatóság visszatéríti akkor, ha a befizetőnek nincs az önkormányzatnál nyilvántartott adótartozása. Mennyi időn belül köteles az önkormányzat ezt visszafizetni? És késedelmikamat-fizetési kötelezettsége van-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...bevallásra a kiutalást késedelmesen – tehát június 30-át követően – teljesíti, akkor a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.A kiutalás napjának az számít, amelyen az adóhatóság az átutalásra megbízást...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címke:

Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a székhelye a városi lakása, telephelye pedig egy faluhoz tartozó tanya, hogyan kell megosztania az iparűzési adó alapját? Saját maga után nincsen személyi jellegű kifizetése, alkalmazottja sincsen. Eszközei (a mezőgazdasági eszközök, még a mobiltelefonja is) a telephelyén vannak, az adminisztrációt is a tanyán végzik. Ilyen esetben miért nem jó a 0 és 100 százalék megosztás?A székhely szerinti adócsoport követelheti-e a "legalább 10 százalék" megfizetését részükre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...után költséget nem lehet elszámolni, illetve azok beszerzési értéke nem állapítható meg – a Tao-tv. szerint megállapított piaci értékkel kell figyelembe...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címkék:  

Társasági adó negatív adóalap esetén

Kérdés: Melyek azok a társaságiadóalap-növelő tételek, amelyeket pozitív adóalap hiányában is le kell adózni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a beruházás. Ezekben az esetekben a korábban levont összeg kétszeresének az adókulccsal szorzott összegét meg kell fizetni késedelmi pótlékkal növelten. A kis- és középvállalkozások adókedvezményének igénybevétele esetén, ha az adózó a hitelszerződés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
293
294
295
…
348