Adóalap-kedvezmény bérbe adott eszközök cseréjénél

Kérdés: Egy szövetkezet az üzleteit berendezésekkel együtt bérbe adja. Érvényesíthető-e a bérbe adott eszköz cseréjét szolgáló beruházásra a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?
Részlet a válaszából: […] A bérbe adott tárgyi eszközöket a szövetkezet mutatja ki az eszközei között, így a beruházás a bérbe adott tárgyi eszköz cseréje (újbóli bérbeadása) érdekében történik. Ha az eszköz beszerzésére elszámolt beruházási költség korábban még használatba nem vett tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Családi gazdaságok áfaszabályai

Kérdés: Mit jelent áfa szempontjából az egységes adózási mód választása? A családi gazdálkodó az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint adózik-e? Szükséges-e, hogy a családtagok közül legalább egynek legyen adószáma?
Részlet a válaszából: […] ...növényi termékek esetében 12 százalék, állati termékeknél 7 százalék.Ugyancsak választható az általános szabályok szerinti adózás, ekkor az adózó minden egyes adóköteles bevétele után adózik, termékértékesítéseiről és szolgáltatásnyújtásairól számlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Adófizetési kötelezettség végelszámoláskor

Kérdés: A társaság több éve folytatja tevékenységét, egyes években nyeresége, más években vesztesége volt. Osztalékot nem fizetett. Milyen jövedelemként kell kezelni a felhalmozódott nyereséget, és milyen adó-, járulékkötelezettség áll fenn, ha a társaság elhatározza megszűnését? Függ-e az adókötelezettség attól, hogy rendelkezik-e a társaság a kifizetéshez elegendő pénzeszközzel? Milyen adókötelezettség keletkezik a társaság tulajdonában lévő "kis és nagy értékű" eszközökkel kapcsolatban? Hogyan kell kezelni az apportként bevitt eszközöket adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] A társaság megszűnésekor (a cég törlésének bejegyzését követően) a társaság vagyonát a vagyonfelosztási javaslat szerint fel kell osztani. A magánszemély tagnak ilyenkor vállalkozásból kivont jövedelem címen keletkezik személyi jövedelemadó-kötelezettsége, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Kalkulált haszon

Kérdés: Az Szt. 98. §-ának b) pontja szerint az egyszerűsített éves beszámolót készítő társaság a saját termelésű készletét a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is értékelheti. Hogyan értelmezhető a kalkulált haszon? A gyakorlatban hogyan számítható, becsülhető, támasztható alá adatokkal a kalkulált haszon?
Részlet a válaszából: […] ...készleteket a mérlegben alapvetően az előállítás közvetlen önköltségén kell kimutatni. A közvetlen önköltség különböző módszerekkel határozható meg. Ilyen lehet például az egyszerűsített éves beszámolót készítő társaságnál az Szt. 98. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Útnyilvántartás és cégautóadó összefüggései

Kérdés: A betéti társaság a tulajdonában lévő személygépkocsi üzemanyagköltségét számla alapján számolja el, cégautóadót fizet. Kell-e útnyilvántartást vezetnie, és a cégautóadón kívül van-e más adókötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...díjak, a taxitarifák, azzal, hogy a bírói gyakorlat szerint nem tekinthető aránytalanul alacsonynak a forgalmi értéktől 30-40 százalékkal eltérő ár, tehát ilyen eltérésnél az adóalap nem kifogásolható).Az adózó kérhet a forgalmi értéktől lényegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Márkanév alapítása

Kérdés: Egy részvénytársaság új termékcsaládot alakított ki. Ezek forgalmazása új márkanév alatt valósulhat meg. A márkanév megalapozása és piaci bevezetése – önálló projekt keretében – olyan jelentős extraköltségekkel jár, amelyek várhatóan a termékcsalád több évre tervezett forgalmában térülnek meg. Van-e arra lehetőség, hogy ezeket az extraköltségeket a társaság ne a felmerülés évében számolja el eredménye terhére? Ha igen, milyen dokumentációval kell az elhatárolást alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó választ két oldalról közelíthetjük.Egyrészt felmerülnek a márkanév megszerzésével, kialakításával, megalapozásával kapcsolatos számlázott, illetve a közvetlen önköltségbe tartozó költségek, amelyek jellemzően a tárgyidőszak költségei és mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Milyen módszerrel határozható meg az iparűzési adó (eva)?

Kérdés: Az eva alapján miként határozható meg az iparűzési adó? Ha a bevételi nyilvántartást választó bt. nem kíván az eva alapján iparűzési adót fizetni, akkor hogyan határozhatja meg az adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50 százaléka. A helyi iparűzési adót a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott mértékkel az így meghatározott adóalap alapján kell megállapítani és megfizetni.Ha az egyszerűsített vállalkozói adó alanya nem él...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Engedélyhez kötött tevékenység felfüggesztése (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. szerint nem választhatják az evát olyan adóalanyok, akik a PSZÁF engedélyéhez kötött tevékenységet folytatnak. Amennyiben a cég már nem folytat ilyen tevékenységet, de a vállalkozás korábbi szolgáltatásai miatt az engedélyköteles tevékenység szerepel a társasági szerződésben, kell-e a társasági szerződést módosítani, az engedélyt visszaadni az eva választhatóságához, vagy elegendő-e az, ha a cégnek nincsenek ilyen tartalmú kimenő számlái, azaz jelenleg nem végez ilyen szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] ...szervhez való bejelentés szükséges.A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélye szükséges – törvényben meghatározott eltérésekkel – például: értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén a tájékoztató és a nyilvános ajánlattétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...tette, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítők a saját termelésű készletek értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron állapítsák meg. Ezen egyszerűsített önköltségszámítás most kiegészült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A betéti társaság cégvezetője tulajdonosi osztalékot szeretne felvenni a tárgyévi eredményből. Be kell-e állítani a mérlegbe az osztalékfizetést? Mikor és milyen összegű adót kell fizetni az osztalék után? Része-e az adó az osztaléknak? Fel lehet-e osztalékot venni a korábban képződött nyereségből is, ha igen, milyen mértékkel adózik? Mennyi adót kell fizetni, ha a cégvezető a felvett osztalékot tőkeemelésre fordítja?
Részlet a válaszából: […] ...jóváhagyásakor azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy kettős könyvvitel esetén a tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.
1
293
294
295
328