2397 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: "A" kft. 2011-ben alakult 2 millió forint jegyzett tőkével. Megvásárolta "B" kft. üzletrészét 75,5%-ban 70 millió forintért. Az Szt. szerint cégvásárlás esetén, ha az adott társaság üzletrészéért fizetett ellenérték lényegesen több, mint ezen befektetésre jutó – az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) – saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet üzleti vagy cégérték. "B" kft. eszközeinek piaci értékét mi alapján határozzuk meg? Illetve ki határozza meg?

Kérdés: A pénzintézetek úgy nyújtották az elmúlt években a hiteleket, illetve úgy határozták meg a pénzügyi lízing feltételeit, hogy a finanszírozás forintban történt, a törlesztőrészleteket forintban határozták meg, azonban meghatároztak egy "mértékadó devizanemet", amit a törlesztés során figyelemmel kísérve, "kamat 2" stb. elnevezéssel gyakorlatilag árfolyameltérést fizettettek az adóssal. Vonatkozik-e az ilyen kötelezettségekre, illetve követelésekre az átértékelési kötelezettség?

Kérdés: A társaság számviteli politikájában az szerepel, ha más információ nem áll rendelkezésre, csak a fizetési késedelem, akkor 25% értékvesztést kell elszámolni a 60 napon túli lejárt vevői követelésekre, 50%-ot a 90 napon túli lejártakra stb. Mihez képest kell számolni a 60 és 90 napot: a mérleg fordulónapjához vagy a mérlegkészítés időpontjához? A 2012. 12. 15-i fizetési határidejű követelés után kell-e értékvesztést elszámolni, ha a mérlegkészítés időpontja 2012. 02. 28.? A mérlegfordulónapig 15 nap, a mérlegkészítés időpontjáig 74 nap telt el.

Kérdés: Át kell-e értékelni a devizában fennálló időbeli elhatárolásokat, illetve a követelésekre elszámolt értékvesztést is? A hírlap-előfizetésről beérkező számla 120 euró, és 2011. 10.-2012. 09. időszakra szól. A 90 euró összeget milyen árfolyamon kell az aktív időbeli elhatárolások között könyvelni? Az euróban lekötött bankbetét 2011-re járó kamata 80 euró. Ezt milyen árfolyamon határoljuk el? A 100 eurós vevőkövetelésre elszámolt értékvesztés 30%, azaz 30 euró. Ezt milyen árfolyamon számoljuk el? Ha ez már az előző évben is szerepelt a könyvekben, akkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?

Kérdés: Mit jelent az év végi árfolyamveszteség elszámolásánál a "devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett" külföldi pénzértékre szóló kötelezettség (tartozás)? A 2008. évben eurókölcsönből beszerzett eszköz esetén, amikor a jelenleg fennálló tőketartozás 128 582 euró, a 2011. év végi átértékelés vesztesége 8 millió forint?

Kérdés: Az anyacég kereskedelmi árut küld belföldi leánycégének. Az árucikkek között vannak próbadarabok is, amelyek csomagolásán ezt feltüntetik, de az anyacég számlájában a cikkekre jellemző egységáron szerepelnek. Belföldön kiskereskedők felé értékesítenek, a részükre kiállított számlában a próbacikkek nulla értéken szerepelnek, mert ezeket ténylegesen nem értékesítik. A belföldön kiadott próbatermékekről havonta összesítő készül, amely alapján az anyacég helyesbítő számlát állít ki. Helyes ez a gyakorlat?

Kérdés: 2011. év végén a kettős könyvvitelt vezető társaság leírja a 365 napon túli vevő kintlévőségeit, amelyekre előzőleg értékvesztést nem számolt el. A társaságiadó-törvény alapján a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés adóalap-növelő tétel. A társaságiadó-törvény 4. §-ának 4/a pontja meghatározza a behajthatatlan követelés fogalmát, mely szerint azon követelés bekerülési értékének a 20%-a is behajthatatlan követelés, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki (és nem elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető). A 2011. évi társaságiadó-bevallás során a 2011. évi leírás 80%-a adóalap-növelő, vagy a teljes összeg, vagyis az egész elengedett követelésnek minősül, vagy a 20% behajthatatlannak minősíthető, és csak 80% elengedett követelés?

Kérdés: 2011-től kötelező a deviza-, illetve a valutaszámlán lévő készlet év végi átértékelése. Átértékeléskor el kell-e határolni az árfolyamnyereséget, vagy a következő évi felhasználáskor realizálódik az?

Kérdés: Ügyfelünk az 1990-es években Romániában leányvállalatot alapított, majd többször is tőkét emelt. A tőkebefizetések euróban és USD-ben történtek. A román cégbíróság a leányvállalat jegyzett tőkéjét román lejben közli, a leányvállalat a könyveit is román lejben vezeti. Előző években mérleg-fordulónapi értékelés nem történt, az árfolyam-különbözet nem volt jelentős. Értékvesztés elszámolása 2011-ben nem indokolt, mivel a leányvállalat saját tőkéje jelentősen meghaladja a részesedés könyv szerinti értékét. A társaság a román cégbíróság által közölt jegyzett tőke lejértékét számolta át forintra, és hasonlította össze a magyar könyvekben lévő részesedés értékével. Az értékelés alapján nagy összegű leértékelést kellett elvégezni. Helyesen jár-e el a társaság, vagy a részesedést az utolsó közzétett beszámoló saját tőke lejértékéhez kellett volna hasonlítani?

Kérdés: Egy belföldi cég másik belföldi céggel kötött szerződésében devizában határozta meg az értékesítés, a szolgáltatásnyújtás ellenértékét, devizában történt a számlázás, devizában lesz a kiegyenlítés is. 2011. december 31-én át kell-e értékelni az ilyen követelést, illetve kötelezettséget?