2397 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: A bt. 2006-ban számfejtett 190.000 Ft munkabért a beltagnak, de a mai napig nem tudta kifizetni. Ha a beltag nyilatkozatban lemond, leírható-e a követelése? Ha igen, hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Épület, építmény bérbeadásával kapcsolatos szerződésünkben a bérleti díjat a bérlő a bérbeadó által kiállított számla alapján, negyedévente előre, háromhavi bérleti díjat egy összegben, a tárgynegyedév első hónapjának 10. napjáig fizeti meg. (A bérbeadás áfás.) A megkötött szerződés alapján hogyan kell számlázni? Kitérve a teljesítés napjára, az egyes számlák tartalmi részleteire, illetve számviteli elszámolására is. Szíveskedjenek ismertetni az egyes részletekre vonatkozó konkrét jogszabályi hivatkozásokat.

Kérdés: Hulladékgazdálkodással kapcsolatosan létrejött konzorcium megszűnik, azonban az évek során tartalékot képeztünk (több önkormányzat) a hulladéklerakó regenerálásához. A konzorcium megszűnt, a tartalékra nem volt szükség, milyen jogcímen fizetjük vissza az önkormányzatoknak a tartalékba képzett összeget? És hogyan könyveljük?

Kérdés: Miként kell értelmezni a 7705-ös kérdésre adott válaszukat az Szja-tv. 70. § (2a) bekezdése tükrében. Válaszukban csak az 1. melléklet 8.35 szabályát értelmezték? Szerintem a 70. § (2a) pontja nem írja elő, ill. nem támaszt korlátot a "zártkörűségre" vonatkozóan.

Kérdés: A magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő cég (értékesítő cég) a könyveiben kimutatott építési telket (amelynek piaci értéke többszöröse a nyilvántartási értéknek) közvetlenül értékesíti az építési telket a későbbiek során hasznosító cégnek. Az értékesítés áfaköteles? Ha igen, fordítottan adózik? Az áfát a vevő társaság levonhatja? Az értékesítő cégnél hogyan alakul a társaságiadó-kötelezettség? A vevő társaságot terheli-e illetékfizetési kötelezettség? Illetékmentesség érvényesíthető?

Kérdés: A kft. üzleti ajándékot szeretne adni partnereinek. Egy-egy partnernek hányszor adhat a cég üzleti ajándékot? Mikor lehet adómentesen elszámolni? Amennyiben italt szeretne adni karácsonykor vagy egyéb alkalommal, az hogyan adózik?

Kérdés: A könyvelőiroda a szállító társaság által kiállított egyedi számlákat nem könyveli, hanem a szállító társaság által kiállított számlagyűjtők alapján, összevontan könyveli az elábét, a szállítói tartozásokat, számolja el a számlagyűjtőben szereplő áfát. A számlagyűjtőben több időpontra vonatkozó számla van, de nem találhatók meg az egyedi számlákra vonatkozó valós adatok, teljesítési és fizetési időpontok. A szállítói társaság számlái le vannak fűzve csoportosítás és megjegyzés nélkül. A szállító társaság az általa kibocsátott számlagyűjtőn felhívja a figyelmet, hogy az könyvelésre és az áfa visszaigénylésére nem jogosít. Véleményem szerint nem teljesül az Szt. 165. §-a (2) bekezdésének a szabályszerű bizonylattal szembeni követelménye sem. Szerintem az áruvásárlás bizonylata a számla. Elfogadható-e a számlagyűjtők alapján történő könyvelés? Ha igen, milyen feltételekkel?

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?

Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?