2397 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: Amennyiben a társaság számviteli politikájában rögzíti, hogy a valutában kiegyenlített importbeszerzés értékét az Szt. 48. §-ának (8) bekezdését figyelembe véve a valuta könyv szerinti árfolyamán kívánja meghatározni, akkor a könyv szerinti árfolyamot a termékbeszerzés teljesítésének, szolgáltatásnyújtás igénybevételének napjára vonatkoztatva kell figyelembe venni, vagy például kiküldetéshez kapcsolódóan előlegfizetést követően merültek fel dologi kiadások, és akkor az előlegkiadás napjának könyv szerinti árfolyama a mérvadó? Az előleg – mint külföldi pénzértékre szóló követelés – kiadásának elszámolását az Szt. 60. §-a (4) bekezdésétől eltérően a választott árfolyam helyett meghatározhatjuk-e könyv szerinti árfolyamon? Az Szt. 48. §-a (8) bekezdésének választása esetén mely napnak megfelelő könyv szerinti árfolyamot kell alkalmazni, ha a beszerzés nem előlegből, hanem utólagos kifizetéssel történt?

Kérdés: A kollektív szerződésünk tartalmazza, hogy a dolgozót nyugdíjba vonulásakor 1 havi munkabér illeti meg, továbbá legalább 25 éves munkaviszony esetén 1 aranyóra kb. 400 E Ft értékben. Kötelező-e erre céltartalékot képezni? Ha igen, milyen időtartamra? Szükséges-e aktuáriusi számítás? Milyen módszert lehetne alkalmazni? Változtat-e a megítélésen, ha a kollektív szerződésből kivesszük ezeket a juttatásokat, és külön belső szabályzat rendelkezik róla?

Kérdés: Egyéni vállalkozó – tételes költségelszámolást választott – 2015. évben pályázaton nyert 3 M Ft-ot. 700 E Ft előleget kiutaltak a 2015. évben. A vállalkozó részben beruházásra, részben költségekre elköltött 3 M Ft-ot (az előlegként megkapott 700 E Ft-ot és 2,3 M Ft-ot), és a pályázat benyújtásához feltételként előírt 300 E Ft saját erőt. 2016-ban, megkapta a 2,3 M Ft-ot, a pályázati pénz fennmaradó részét. Mi a helyes elszámolás a 2015. és a 2016. évben, ha a vállalkozó 2016. márciustól átlépett a kata rendszerébe? 2015-ben veszteséges, 2016. januárban megkapta a támogatás fennmaradó részét, emiatt nyereséges. 2016. évben a nyereség 50%-áig elszámolja az előző időszaki veszteséget. A beruházásra kapott összeget az értékcsökkenéssel szinkronban halasztott bevételként kell elszámolni 2016. január-február hónapban. A katás időszakban az értékcsökkenést elszámoltnak tekinti. Megfelelő-e ez az elszámolási mód?

Kérdés: A kft. a készletét elszámolóáron tartja nyilván. Év végén a leltárkészletet a cikkelemes nyilvántartás alapján elszámolóáron leltározzuk, majd a leltárkészletet az utolsó beszerzési árra "átárazzuk", így a leltárkészletet beszerzési áron mutatjuk ki. Az "átárazás" miatt kiszámolt árkülönbözetet a készletre és az árkülönbözet számlára, majd az árkülönbözetet az elábére könyveljük. Helyes ez az elszámolás és könyvelés?

Kérdés: A közhasznú nonprofit gazdasági társaság a fenntartótól működési célú támogatásban részesült. Ebből a támogatásból tárgyi eszközök beszerzésére is sor került, továbbá saját termelésű készletet is előállítanak. Az Szt. 77. §-ának (3) bekezdése alapján el kell-e év végén határolni a kapott működési célú támogatásból tárgyi eszköz beszerzése esetén a még le nem írt nettó értéknek megfelelő összeget, továbbá az év végi készletekből a támogatásból megvalósított készlet értékét? Véleményem szerint az elhatárolást alkalmazni kell.

Kérdés: Szövetkezetünk tagja társasági viszonyát megszüntette, és kérte vagyoni hozzájárulásának (befektetői részjegyének) kifizetését. A részjegy névértéke 1240 E Ft, visszavásárlási értéke 6340 E Ft. A kifizetés 8 év alatt részletekben történik. A felosztható vagyonrész (saját tőke mínusz lekötött tartalék) 61 000 E Ft, amelyből a jegyzett tőke 12 000 E Ft, a tőketartalék 47 000 E Ft, az eredménytartalék 2000 E Ft. A tőketartalékban a korábbi években beruházásokhoz kapcsolódóan kapott támogatások szerepelnek, amelyeknek a tőketartalékba helyezéséről jogszabály rendelkezett. A támogatásokat feltételekhez kötötten folyósították, melyeket a szövetkezet teljesített, így a tőketartalékban nyilvántartott összeget nem terheli visszafizetési kötelezettség.

Kérdés: Cégünk szárazföldi személyszállítási tevékenységet végez. A megrendelők sokszor telefonon, e-mailben juttatják el igényüket hozzánk, s e-mailben igazoljuk vissza a megrendelést, valamint azt a tényt, hogy a szolgáltatás a közzétett szerződéses feltételek szerint teljesül. Papíralapú szerződés ugyanakkor nem készül, mert annak aláírása mindkét fél részéről a szűkös határidő miatt nem lehetséges. A személyszállítási feladat ellátásához más személyszállító vállalkozások segítségét is igénybe vesszük, amit a társaság honlapján található általános szerződési feltételek is tartalmaznak. Lehetséges-e alvállalkozói teljesítések értéke vagy közvetített szolgáltatások értéke jogcímen levonni az alvállalkozó fuvarozók teljesítményét a nettó árbevételből a helyi iparűzésiadó-alap kiszámítása során, tekintve, hogy a megrendelésekről papíralapú szerződés nincs? A társaság és a megrendelő közötti szerződésnek megbízási vagy vállalkozási szerződésnek kell lennie?

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?

Kérdés: Hulladékbevallást évenként kell készíteni a tárgyévet követő év január 31-ig. A szerződés szerint "számlázás a tárgyévet követően, tényleges teljesítés alapján". A hulladékbevallás munkadíját az Áfa-tv. 55. §-a alapján számláztuk. Ez a munka évi egyszeri és megismételhetetlen. Helyes így a számlázás? A számlán feltüntetjük, az elvégzett munka a 2016. évi hulladékjelentés elkészítése. Az árbevétel a 2017. évi, vagy időbeli elhatárolással a 2016. évi beszámolóban szerepeljen? Vagy számvitelileg 2016. évi árbevétel és vevőkövetelés, de következő évi áfakötelezettség?

Kérdés: A kis- és nagykereskedelmi cég tehergépkocsit vásárolt zárt végű pénzügyi lízinggel arra a célra, hogy árubeszerzéseit saját tehergépkocsijával bonyolíthassa le. Ebben az esetben besorolható-e a műszaki berendezések, járművek közé, és igénybe vehető-e az aktivált értékre tekintettel a kis- és középvállalkozások beruházásiadóalap-kedvezménye?