Árrésszámítás

Kérdés: A kereskedelmi egységek árrésszámításának módszereit szeretném tudni. Mi a választási lehetőség, ha a IV. negyedévben leltározunk a boltokban, és a leltár alapján a megállapított árrés tömege és százaléka rendelkezésünkre áll? Hogyan járunk el helyesen, ha cikkelemes nyilvántartást vezetünk fogyasztási és beszerzési áron? Egyáltalán a számviteli politikában mikor kell ebben a témában dönteni?
Részlet a válaszából: […] ...értékét az eladott áruk beszerzési értékeként könyvelte, a nyitókészlet értékét is a zárlati feladatok között elábéként elszámolta. A ténylegesmennyiségek alapján készített leltárban szereplő áruknak meg kell állapítani atényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Készlakásokkal kapcsolatos költségek az átalakulás után

Kérdés: A tárgyévben kft.-ből átalakulással létrejött építőipari zrt. a jogelődtől átvett, a jogelődnél saját kivitelezésben épített, saját termelésű készletként kimutatott készlakásokat végleges vagyonmérlegében vásárolt készletként, áruként mutatta ki. A zrt. az iparűzésiadó-bevallásában év végén levonhatja-e – mint elábét – a jogelődtől átvett és azóta értékesített készlakások vagyonmérleg szerinti bekerülési értékét? Hogyan kell elszámolni azon költségeket, amelyek akkor merülnek fel, ha ugyanezen lakások vevői átalakítást (pl. ajtóbeépítést, közfaláthelyezést) kérnek, és ezeket a zrt. saját kivitelezésben elvégzi? Helyes-e, ha a még el nem kelt lakások őrzésével, a liftkarbantartás költségátalányával stb. kapcsolatos kiadások a tárgyévi eredmény terhére kerülnek elszámolásra, nem növelik a bekerülési értéket?
Részlet a válaszából: […] Az átalakulással új társaság jön létre. Így a véglegesvagyonmérleg szerinti nyitó készletadatai között nem értelmezhető a sajáttermelésű készlet (az átalakulást megelőzően nem létező társaság nemvégezhetett termelőtevékenységet). Ebből következően helyesen jártak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Bérbeadó által számlázott üzemeltetési közös költségek minősítése

Kérdés: Könyvelőirodánk ügyfele ingatlanhasznosítással foglalkozó társaság, kizárólagos tevékenysége a saját tulajdonában álló irodaház bérbeadása. A társaságnak saját alkalmazottai nincsenek, az egyes feladatokat arra szakosodott cégek látják el. A bérleti szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő köteles üzemeltetési költséget fizetni. A bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével. Az év végét követően a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségek ismeretében készíti el a végső elszámolást, és írja jóvá a visszajáró közös költséget, illetve terheli azt, amennyiben a költségek meghaladják a tervezettet. A közös költségen túlmenően a bérlők saját áramfogyasztása egyedi mérők alapján, a közös költségtől elkülönítetten, a mindenkori tényadatok alapján havonta kerül számlázásra. A fenti konstrukciókhoz kapcsolódóan mely költségek azok, amelyek elábéként, illetve közvetített szolgáltatásként elszámolhatók?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a bérleti díjon felül a bérlő kötelesüzemeltetési közös költséget is fizetni, amelyet a bérbeadónak az egyesfeladatokra szakosodott cégek számláznak. Az üzemeltetési közös költségekmagukban foglalják a külön fogyasztásmérővel nem mért közös áram-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Göngyöleg elszámolása

Kérdés: A zrt. építőipari tevékenységet folytat. A megvásárolt anyaggal és áruval együtt betétdíjas göngyöleget is számláznak. A szállítói számlán szereplő betétdíjas göngyöleg – például raklap – bevételnek minősül-e, és a visszaszállított – tehát a számlán jóváírásként megjelenő visszaszállított – göngyöleg elábé-e?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy se nem bevétel, se nem eladottáruk beszerzési értéke. A kérdésben szereplő esetben a zrt. göngyölegforgalmazónakminősül, amely betétdíjas áron veszi át (vásárolja meg, számlázzák részére) agöngyöleget a kibocsátótól vagy egy másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Ajándéktárgyak nyilvántartás szerinti értéke

Kérdés: A kiskereskedő családi bt. ajándéktárgyak értékesítésével foglalkozik, amelyeket kizárólag külföldről szerez be. A társaság nem vezet az árukról folyamatos nyilvántartást, de december 31-én leltároz. A leltározott árut beszerzési áron, euróban tartja nyilván. A beszerzéskori vagy a december 31-i árfolyamon kell azok értékét forintra átszámítani? Ha az utóbbin, akkor a különbözet árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 60. §-ának (4)–(6) bekezdése szerintidevizaárfolyamok közül választott devizaárfolyamon forintra át kellettszámítani, és elábéként könyvelni is kellett. (A kérdésből nem derül ki, hogykülföldön áfásan szerezte-e be a bt. az ajándéktárgyakat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Fuvarköltség lehet-e elábé?

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol Európából és a tengerentúlról. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában (tehát az eladási ár része) szerepel a fuvarköltség, a vámköltség, a vámkezelési díj is. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként? Ugyanis sérelmes részünkre, hogy az árbevételben benne van, a készletben nincs, így nagyobb az iparűzési adó alapja.
Részlet a válaszából: […] ...készletértékét növelni kell. Az árukészlet – így megállapított -készletértékét a tényleges értékesítés megtörténtekor kell elábékéntelszámolni, és lehet az iparűzési adó alapját csökkentő tételként számításbavenni. Az adott áru és a beszerzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Agrár de minimis támogatás

Kérdés: Ügyfelem rendelkezik egy adott nyúlfajta tenyésztésének és értékesítésének jogával, de nem rendelkezik az állattartáshoz szükséges eszközökkel. Tulajdonában vannak az apaállatok, amelyeket kihelyez tartásra. A tartás költségeit, valamint a szaporítóanyag (nyúlsperma) kezelésével kapcsolatos költségeket a szerződő felek számlája alapján igénybe vett szolgáltatásként könyveli. A szaporítóanyag az ügyfelemé, ezért nem fizet, átveszi, majd egy részét értékesíti. A másik részét átadja olyan szerződő félnek, aki rendelkezik anyaállattal. A keletkező szaporulatot ügyfelem visszavásárolja növendéknyúl-áron, és mint fajtanyulat (leendő tenyészállat) értékesíti tovább. Kérdéseim: A szaporulat visszavásárlását helyes-e elábéként könyvelni? Tekinthető-e ügyfelem tevékenysége mezőgazdasági tevékenységnek a de minimis támogatások szempontjából, hiszen valójában saját maga nem folytat állattenyésztést, csupán az állatok és a szaporítóanyag értékesítését végzi?
Részlet a válaszából: […] A Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokravaló alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK (2006. december 15.) bizottságirendeletet (de minimis rendelet) – többek között – nem alkalmazhatja aSzerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Szoftver minősítése

Kérdés: A szoftver számvitelileg termékként (anyag) vagy szolgáltatásként kezelendő? Ha beszerzünk egy egyéves használati joggal értékesített szoftvert, azt anyagként vagy szolgáltatásként kell könyvelni? Ha kereskedőként értékesítünk "dobozos" szoftvert, akkor annak beszerzési értéke elábé vagy közvetített szolgáltatás? A kereskedő a szoftver értékesítéséről kiállított számlájában Vtsz.- vagy Szj-számot tüntessen fel?
Részlet a válaszából: […] ...(valójában azok használati jogát) a vásárolt készletekközött kell kimutatni, az értékesítéskor pedig a bekerülési értéket elábékéntkell elszámolni. A szellemi termékek, illetve vagyoni értékű jogok közétartozó szoftvertermékek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Devizában kiállított számla helyesbítése

Kérdés: Belföldi szállítótól árut vásárolunk, aki a számlát a teljesítéssel egyidejűleg euróban állítja ki. A számla könyvelésénél a teljesítésnapi MNB-árfolyamot alkalmazzuk. A fizetési határidő 30 nap, de ha 10 napon belül kiegyenlítjük a számlát, 2 százalék engedményt kapunk, amelyről a szállító helyesbítő számlát állít ki, hivatkozva az eredeti számlára. Ahány számla határidő előtt kifizetésre kerül, annyi helyesbítő számlát készít euróban. Milyen árfolyamon kell a helyesbítő számlát könyvelni elábéként, levonható áfaként?
Részlet a válaszából: […] Egyszerűbb a számviteli elszámolásra vonatkozó kérdésreválaszolni. Mivel a számla helyesbítése az előbbre hozott fizetéshezkapcsolódik, így a könyvelés során úgy kell eljárni, mint a számlázott, utólagadott engedményeknél. A helyesbítő számla a szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Méretre vágás minősítése

Kérdés: Bútorlapszabászat a vásárolt bútorlapokat a vevő kérésének megfelelő méretre vágja, és úgy értékesíti. A megvásárolt bútorlap elábé vagy anyagköltség?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz annak függvényében más és más lehet,hogy a méretre vágás eredményeként keletkezik-e új termék vagy sem.Véleményünk szerint a méretre vágás nem változtatja meg atermék jellegét, minőségét, nem eredményez új terméket, így a méretre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.
1
6
7
8
11