Tűzkár-helyreállítás költségei

Kérdés: Az üzemi ingatlan tűzkárt szenvedett, 35%-os kár érte. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz, vagy előfordulhat felújítási rész is, mivel a helyreállítás költsége meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 35%-át? A biztosító egy mai helyreállítást térít, és nem a több évvel ezelőtti nyilvántartási értéket. Időbeli elhatárolás szóba jöhet-e a felújításra eső értékcsökkenéssel szemben, a biztosító kártérítésének elhatárolásával? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást (értékelési tartalék van az ingatlanra)?
Részlet a válaszából: […] ...ráfordítások között kell elszámolni akkor is, ha az anyag-és az árubeszerzés bekerülési értékét a beszerzéskor anyagköltségként,elábéként számolták el (először készletre kell venni: T 211 – K 511, T 261 – K814, majd T 8631 – K 211, 261), illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Használt személygépkocsi értékesítésének áfája

Kérdés: Ügyfelem használt autók kereskedésével foglalkozik. Magánszemélyektől is vásárol gépkocsit, adásvételi szerződéssel. A viszonteladókra vonatkozó különbözeti adózást használjuk. Hogyan és mi módon kell alkalmazni ezt az eljárást? Hogyan kell könyvelni a számlákat? A felmerülő egyéb költségeket hogyan kell elszámolni? Hogyan kell könyvelni az adásvételi szerződéssel beszerzett gépkocsikat?
Részlet a válaszából: […] ...a globális nyilvántartás, ami valójában kizárjaazt, hogy a beszerzéskor a bekerülési értéket az eladott áruk beszerzésiértékeként (elábé) számolják el, amiből az következik, hogy kötelező akészletnyilvántartás. Amikor a használtanbeszerzett gépkocsikat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.
Kapcsolódó címkék:  

Anyagigényes szolgáltatások számlázása

Kérdés: Mezőgazdasági szolgáltató zrt. a megbízók részére teljes körű szolgáltatást végez. Főbb szolgáltatásaink: talajművelés, műtrágyázás, vegyszerezés, betakarítás. A műtrágyázás és a vegyszerezés során felhasznált, kijuttatott anyagot (műtrágyát, vegyszert) a szolgáltatásról kiállított számlában külön, elkülönítetten feltüntethetjük-e, fel kell-e tüntetnünk? Az anyagként felmerülő tételeket (műtrágya, vegyszer) a szolgáltatónál anyagköltségként vagy elábéként kell kimutatni, az igénybevevőnél anyagköltségként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-ának (2) bekezdése alapján az értékesítésnettó árbevételeként kell kimutatni a teljesített szolgáltatások ellenértékét avevő (a megrendelő) által elismert, elfogadott számlában rögzített – áfát nemtartalmazó – összegben. Az Szt. 167. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.
Kapcsolódó címkék:  

Árrésszámítás

Kérdés: A kereskedelmi egységek árrésszámításának módszereit szeretném tudni. Mi a választási lehetőség, ha a IV. negyedévben leltározunk a boltokban, és a leltár alapján a megállapított árrés tömege és százaléka rendelkezésünkre áll? Hogyan járunk el helyesen, ha cikkelemes nyilvántartást vezetünk fogyasztási és beszerzési áron? Egyáltalán a számviteli politikában mikor kell ebben a témában dönteni?
Részlet a válaszából: […] ...értékét az eladott áruk beszerzési értékeként könyvelte, a nyitókészlet értékét is a zárlati feladatok között elábéként elszámolta. A ténylegesmennyiségek alapján készített leltárban szereplő áruknak meg kell állapítani atényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.
Kapcsolódó címke:

Készlakásokkal kapcsolatos költségek az átalakulás után

Kérdés: A tárgyévben kft.-ből átalakulással létrejött építőipari zrt. a jogelődtől átvett, a jogelődnél saját kivitelezésben épített, saját termelésű készletként kimutatott készlakásokat végleges vagyonmérlegében vásárolt készletként, áruként mutatta ki. A zrt. az iparűzésiadó-bevallásában év végén levonhatja-e – mint elábét – a jogelődtől átvett és azóta értékesített készlakások vagyonmérleg szerinti bekerülési értékét? Hogyan kell elszámolni azon költségeket, amelyek akkor merülnek fel, ha ugyanezen lakások vevői átalakítást (pl. ajtóbeépítést, közfaláthelyezést) kérnek, és ezeket a zrt. saját kivitelezésben elvégzi? Helyes-e, ha a még el nem kelt lakások őrzésével, a liftkarbantartás költségátalányával stb. kapcsolatos kiadások a tárgyévi eredmény terhére kerülnek elszámolásra, nem növelik a bekerülési értéket?
Részlet a válaszából: […] Az átalakulással új társaság jön létre. Így a véglegesvagyonmérleg szerinti nyitó készletadatai között nem értelmezhető a sajáttermelésű készlet (az átalakulást megelőzően nem létező társaság nemvégezhetett termelőtevékenységet). Ebből következően helyesen jártak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.
Kapcsolódó címke:

Bérbeadó által számlázott üzemeltetési közös költségek minősítése

Kérdés: Könyvelőirodánk ügyfele ingatlanhasznosítással foglalkozó társaság, kizárólagos tevékenysége a saját tulajdonában álló irodaház bérbeadása. A társaságnak saját alkalmazottai nincsenek, az egyes feladatokat arra szakosodott cégek látják el. A bérleti szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő köteles üzemeltetési költséget fizetni. A bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével. Az év végét követően a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségek ismeretében készíti el a végső elszámolást, és írja jóvá a visszajáró közös költséget, illetve terheli azt, amennyiben a költségek meghaladják a tervezettet. A közös költségen túlmenően a bérlők saját áramfogyasztása egyedi mérők alapján, a közös költségtől elkülönítetten, a mindenkori tényadatok alapján havonta kerül számlázásra. A fenti konstrukciókhoz kapcsolódóan mely költségek azok, amelyek elábéként, illetve közvetített szolgáltatásként elszámolhatók?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a bérleti díjon felül a bérlő kötelesüzemeltetési közös költséget is fizetni, amelyet a bérbeadónak az egyesfeladatokra szakosodott cégek számláznak. Az üzemeltetési közös költségekmagukban foglalják a külön fogyasztásmérővel nem mért közös áram-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Göngyöleg elszámolása

Kérdés: A zrt. építőipari tevékenységet folytat. A megvásárolt anyaggal és áruval együtt betétdíjas göngyöleget is számláznak. A szállítói számlán szereplő betétdíjas göngyöleg – például raklap – bevételnek minősül-e, és a visszaszállított – tehát a számlán jóváírásként megjelenő visszaszállított – göngyöleg elábé-e?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy se nem bevétel, se nem eladottáruk beszerzési értéke. A kérdésben szereplő esetben a zrt. göngyölegforgalmazónakminősül, amely betétdíjas áron veszi át (vásárolja meg, számlázzák részére) agöngyöleget a kibocsátótól vagy egy másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.
Kapcsolódó címke:

Ajándéktárgyak nyilvántartás szerinti értéke

Kérdés: A kiskereskedő családi bt. ajándéktárgyak értékesítésével foglalkozik, amelyeket kizárólag külföldről szerez be. A társaság nem vezet az árukról folyamatos nyilvántartást, de december 31-én leltároz. A leltározott árut beszerzési áron, euróban tartja nyilván. A beszerzéskori vagy a december 31-i árfolyamon kell azok értékét forintra átszámítani? Ha az utóbbin, akkor a különbözet árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 60. §-ának (4)–(6) bekezdése szerintidevizaárfolyamok közül választott devizaárfolyamon forintra át kellettszámítani, és elábéként könyvelni is kellett. (A kérdésből nem derül ki, hogykülföldön áfásan szerezte-e be a bt. az ajándéktárgyakat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.
Kapcsolódó címke:

Fuvarköltség lehet-e elábé?

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol Európából és a tengerentúlról. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában (tehát az eladási ár része) szerepel a fuvarköltség, a vámköltség, a vámkezelési díj is. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként? Ugyanis sérelmes részünkre, hogy az árbevételben benne van, a készletben nincs, így nagyobb az iparűzési adó alapja.
Részlet a válaszából: […] ...készletértékét növelni kell. Az árukészlet – így megállapított -készletértékét a tényleges értékesítés megtörténtekor kell elábékéntelszámolni, és lehet az iparűzési adó alapját csökkentő tételként számításbavenni. Az adott áru és a beszerzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.
Kapcsolódó címkék:  

Agrár de minimis támogatás

Kérdés: Ügyfelem rendelkezik egy adott nyúlfajta tenyésztésének és értékesítésének jogával, de nem rendelkezik az állattartáshoz szükséges eszközökkel. Tulajdonában vannak az apaállatok, amelyeket kihelyez tartásra. A tartás költségeit, valamint a szaporítóanyag (nyúlsperma) kezelésével kapcsolatos költségeket a szerződő felek számlája alapján igénybe vett szolgáltatásként könyveli. A szaporítóanyag az ügyfelemé, ezért nem fizet, átveszi, majd egy részét értékesíti. A másik részét átadja olyan szerződő félnek, aki rendelkezik anyaállattal. A keletkező szaporulatot ügyfelem visszavásárolja növendéknyúl-áron, és mint fajtanyulat (leendő tenyészállat) értékesíti tovább. Kérdéseim: A szaporulat visszavásárlását helyes-e elábéként könyvelni? Tekinthető-e ügyfelem tevékenysége mezőgazdasági tevékenységnek a de minimis támogatások szempontjából, hiszen valójában saját maga nem folytat állattenyésztést, csupán az állatok és a szaporítóanyag értékesítését végzi?
Részlet a válaszából: […] A Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokravaló alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK (2006. december 15.) bizottságirendeletet (de minimis rendelet) – többek között – nem alkalmazhatja aSzerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.
Kapcsolódó címkék:  
1
6
7
8
11