Devizaalapú bérleti díj elszámolása

Kérdés: A társaság ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A havi bérleti díjat euróban határozták meg, amelyet a bérbeadó a tárgyhónap első napján érvényes MNB-devizaárfolyamon számláz forintban, a bérlő pedig a tárgyhó 5. napjáig átutalja a számlázott összeget. A bérbeadó számviteli politikája szerint a devizában is nyilvántartott követeléseket és kötelezettségeket kereskedelmi banki átlagárfolyamon tartja nyilván. A devizaalapú ügyleteknél az árbevételt devizában is nyilván kell-e tartani? Év végén kell-e árfolyam-különbözetet számolni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (7) bekezdése alapján a devizaalapú ügyleteket ugyanúgy kell kezelni, elszámolni, mint a devizaügyleteket. Ehhez mindenképpen szükséges, hogy a bérbeadó által forintban kibocsátott számlán a bérleti díj euróban meghatározott összegét is feltüntessék....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Saját termelésű készletek térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. ingyenesen ad át saját előállítású terméket. Az eseményről számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani az áfafizetési kötelezettség miatt. Hova kell és milyen értéket könyvelni? A fizetendő áfa ráfordítás vagy az ingyenes eszközátadás része? A kft. év közben a készletszámlákra nem könyvel.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontja alapján a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Kapcsolt vállalkozások követelés-kötelezettség beszámításai

Kérdés: A társaság leányvállalatai, kapcsolt vállalkozásai milyen feltételek esetén élhetnek a beszámítás, kompenzálás lehetőségével, ezen eseményeknek milyen adóvonzata van? Hogyan működik ez esetben a bruttó elszámolás elve? Milyen dokumentumok szolgálnak ezen ügyletek végrehajtásához?
Részlet a válaszából: […] A beszámítás jogi követelményeit a Ptk. 296-297. §-ai tartalmazzák. A Ptk. előírásainak megfelelő esetekben lehet a számviteli elszámolás során az egynemű és lejárt követelést a kötelezettség összegében beszámítani. Nincsen arra lehetőség, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Szóróajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a társaság a termelőtől úgy kap árut, hogy azért nem kell fizetnie, azaz térítés nélkül kapja visszaadási kötelezettség nélkül (azért kapja, hogy szóróajándékként szétossza). Az Szt. előírásai szerint a térítés nélkül átvett eszközöket (árut)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Felszámolási eljárás során elengedett követelés

Kérdés: A társaság felszámolási eljárást indított egy adósa ellen. A kérelem benyújtását követően a két társaság megállapodott abban, hogy az adós tartozását egy általa bérelt gépjármű átadásával rendezi. Hogyan kell az eseményt könyvelni a társaságnál, ha az az adósa helyett rendezte az elmaradt – a bérbeadó által számlázott – bérleti díjat és a késedelmi kamatot is?
Részlet a válaszából: […] A Cstv. 22. §-ának (1) bekezdése szerint a felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén a hitelező kérelmére folytatható le. A Cstv. 41. §-ának (1) bekezdése szerint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Skontót alátámasztó jogszabályok

Kérdés: Kérem, a skontó adóalapot növelő részének meghatározása kapcsán adják meg a jogszabályi hivatkozásokat! Miből mi következik?
Részlet a válaszából: […] A skontó miatt a társasági adó alapját nem kell módosítani [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja és 7. §-a (8) bekezdésének c) pontja, valamint a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja és ne) alpontja]. Ebből a szempontból skontónak azonban csakaz Szt. 84....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Készfizető kezesnél a teljesített fizetés elszámolása

Kérdés: Egy magánvállalkozónak két kft.-je van. "B" kft. mezőgazdasági célú kamattámogatásos hitelt vett fel, a hitel és kamatainak a megfizetésére az "A" kft. a hitelszerződésben készfizető kezességet vállalt. Mivel a "B" kft. nem fizette a hitelt, a bank az "A" kft. számlájáról emelte le a hiteltörlesztés esedékes részét és kamatait. Az "A" kft. hogyan könyvelje a "B" kft. által kifizetett összeget? Helyes-e, ha azt az "A" kft. kiszámlázza a "B" kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] A választ az utolsó kérdés megválaszolásával kezdjük: számlát a szerződés szerint teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról lehet kiállítani. [Ez következik az Szt. 72. §-a (1)–(2) bekezdésének, továbbá az Áfa-tv. 43. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Devizában kiállított számla kiegyenlítése forintban

Kérdés: A társaság árut exportál, a számlát devizában állítja ki. Az ellenértéket a külföldi vevő forintban utalja át a magyarországi bankszámlára. Milyen árfolyamon kell a forintot átszámítani, ha a társaság a devizakövetelések értékelésénél a saját bankja középárfolyamát alkalmazza?
Részlet a válaszából: […] A Dktv. 1. §-ának (3) bekezdése alapján: amennyiben törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik a devizabelföldiek belföldön és külföldön, a devizakülföldiek belföldöndevizával, valutával, belföldi fizetőeszközzel, illetve belföldi pénznemre szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 276. §-ának (1) bekezdése szerint, amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll. Ennek alapján helyesen tartotta nyilván a társaság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

A futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Hogyan kell a lízingbevevőnél könyvelni a futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízinget az egyszeres, illetve a kettős könyvvitel rendszerében? Az eszközt a lízingbeadó ismételten lízingbe fogja adni. Az eredeti lízingbevevő részére a lízingbeadó a teljes összegről jóváíró számlát, a kifizetett díjakról pedig számlát ad.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz az Szt. 73. §-a (2) bekezdése d) pontjának előírásából következik: az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt – a pénzügyi lízing keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
1
…
15
16
17
18