Kulturális járulék fizetése

Kérdés: Egy médiavásárlással és -közvetítéssel foglalkozó cég ügyfelei megbízásából és az ő részükre médiafelületeket foglal és vásárol. Ezen tevékenységéért 74.40 SZJ-szám alatti hirdetési tevékenységet számláz ügyfelei részére, amely számla a közvetített szolgáltatás értékét + ügynökségi jutalékot tartalmaz. A céghez beérkező, a felületek bérbeadói által kiállított bérleti szolgáltatási számlák a 74.40., 22.22.32.9., 22.13.2., 22.25. SZJ-szám alá tartoznak. Kit terhel a kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség? Aki a szolgáltatást közvetíti, vagy azt, akinek az érdekében és megbízásából történik a médiafelület vásárlása? Akinek a hirdetései kerülnek majd a megvásárolt reklámfelületre? Ha a közvetítőt terheli, jogosult-e továbbterhelni? Beépíti az árba, vagy külön tételben érvényesíti? A kulturális járulékot terheli-e áfa? Milyen szolgáltatásokat lehet a járulék alapjánál levonásba helyezni?
Részlet a válaszából: […] ...csökkenti a számlával igazolt – az NKA szerintjárulékköteles –, ugyanilyen SZJ-szám alá tartozó, igénybe vett szolgáltatásellenértékeként kifizetett összeg. Így a kérdező cég által számlázott, áfa nélkül elszámoltteljes árbevételt terheli a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztés után találmányi díj

Kérdés: Az "A"' társaság megbízást adott a "B" társaságnak új gyártási eljárás kifejlesztésére, amely egy készülékből és egy képfeldolgozóból áll. Az eljárás szabadalomképes, a "B" társaság egyik munkatársának a találmánya. Az eljárást a gyakorlatban tesztelni kell, és a gyári körülményeket ki kell alakítani, amely munkában az "A" társaság egyik munkatársa is részt vesz. A fejlesztési fázis lezárása után az "A" társaság megbízást ad "B" társaságnak ilyen készülékek gyártására és telepítésére úgy, hogy a találmányhoz és megvalósításához tartozó anyagi érdekeltséget az árban érvényesíti. Kérdések: – a "B" társaságnál keletkező nyereség terhére hogyan és milyen dokumentumok alapján fizethető díj, mint találmányi díj a feltalálónak (saját dolgozó) és a közreműködőnek, aki az "A" társaság alkalmazásában áll? – a díjak milyen adó- és járulékterhet viselnek a feltalálónál, a közreműködőnél? – a kérdést más módon is meg lehet-e oldani, tekintettel arra, hogy a szereplők magánszemélyek?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés szerinti készülékek gyártásáraés telepítésére. Ebből az következik, hogy a legyártott és telepítettkészülékek ellenértékét "B" társaság számlázza az "A" társaság felé olyan áron,amilyen árban megállapodtak. Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.
Kapcsolódó címke:

Vevőkövetelések faktorálása keretszerződés keretében

Kérdés: Ha egy cég milliárdos nagyságrendben rendszeresen faktoráltatja vevőköveteléseit keretszerződés keretében egy bankkal (a vevői hosszú fizetési határidő miatt), ez van-e befolyással az áfa elszámolására? A cég az általános szabályok szerint számítja az áfát, alapvetően termékértékesítéssel foglalkozik.
Részlet a válaszából: […] ...ha a terméket értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó ateljesítéssel keletkezett, pénzbeni követeléseként fennálló ellenértéketharmadik személyre engedményezi, feltéve hogy a harmadik személy a követelésmegvásárlásával nyújt – ellenérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Az 1 és 2 forintosok megszüntetése

Kérdés: Az 1 és 2 forintosok megszüntetésével kapcsolatban szeretném tudni, hogy csak a készpénzes forgalomra vonatkozik? Ha készpénzes számlát állítok ki, akkor a végén kerekíteni kell a számlát, és a számla végösszege csak 5-re, illetve nullára végződhet? Ha az ügyfélnek átutalásos számlát állítok ki, és utóbb mégis készpénzzel fizet, akkor hogyan kell eljárnom, ha az átutalási számlákban nem kerekítek?
Részlet a válaszából: […] ...számlán különfeltüntetni a kerekítésből adódó különbözetet. Amikor a készpénzes számlát aszámla kibocsátójánál könyvelik, az ellenérték könyvelése [T 381 – K 91-92 és afizetendő áfa: T 91-92 – K 467] mellett könyvelni kell a számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címkék:    

Étkeztetés feltöltött bankkártyáról

Kérdés: Étkeztetőcég vagyunk. Nálunk nemcsak készpénzért, hanem melegétkezési utalvány ellenében, sőt az alkalmazottaknak és külsős cégeknek kártyára történő feltöltéssel is lehet meleg ételt fogyasztani. A cég, aki feltölteti az alkalmazottai kártyáját, az adómentesen adható, jelenleg 12 000 Ft-ra tölti fel. Amíg futja, addig a kártyáról fogyasztanak, amikor elfogy a kártyán lévő összeg, akkor készpénzzel fizetnek a kasszánál. Hogyan történjen a számla kiállítása? A cégek a pénzt az étkeztetés előtt utalják. Áfás legyen a számla? Mi a helyzet akkor, ha a cég a saját alkalmazottait is így étkezteti?
Részlet a válaszából: […] ...a cég étkezési utalványokat bocsátott ki, akkorezen utalványoknak a vevők (a külső cégek) által történő megvételekor azellenértéket nem szabad árbevételként elszámolni, a kapott ellenértéketkötelezettségként kell kimutatni (T 384 – K 479). Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címke:

Pénztárjelentés a kereskedelemben

Kérdés: Kereskedelmi vállalkozásoknál pénztárgép használatakor a pénztárgépszalag mellé kötelező-e hozzátűzni a nyomtatványboltokban vásárolható pénztárjelentést, és azt értelemszerűen vezetni? Ha jogszabály írja elő, kérem, írják meg, hogy melyik!
Részlet a válaszából: […] ...mellett egyre gyakrabban fizetnek bankkártyahasználatával, egyre gyakrabban használnak "fizetési eszközként" különbözőutalványokat. Ezek ellenértéke nincs a pénztárban, mert nem készpénz. Apénztárgépszalagon rögzített összeg és a pénztárban lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Követelés elévülése

Kérdés: 2003. évi szállítói tartozást, ha fizetési felszólítást nem alkalmaztak, hány év után lehet kivezetni a szállítói állományból? Az azt terhelő áfát hogyan kell a nyilvántartásban rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...felhívják, amikor fizetésifelszólítást kap, hanem akkor, amikor a szállítói szerződésben rögzítettekszerint kötelezettsége az ellenértéket megfizetni. Ha az eladó, a szállító nemkéri az ellenértéket, akkor felmerülhet az is, hogy tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címke:

Gyűjtőszámla

Kérdés: Társaságunk sütőipari termékek értékesítésével foglalkozik. Partnereinkkel a szerződésben rögzítjük a számlázási időszakokat. Ez lehet szállításonkénti vagy akár havi elszámolás is. Van olyan ügyfél, akinek 20 üzletbe naponta két alkalommal szállítunk, és havonta egy számla készül róla. Eddig ez az ún. gyűjtőszámla úgy nézett ki, hogy termékenként összevontan szerepelt rajta az összes tárgyhavi értékesítés. A számla mellé volt csatolva a leigazolt szállítólevelek egy-egy példánya. Az új Áfa-tv. gyűjtőszámlára vonatkozó rendelkezése szerint a számlán teljesítésenként szerepeltetni kellene az áfaalapot, az áfát? Mit jelent ez a fent leírt partner esetében? A partnerekkel kötött szerződésben a számlázási időszak elszámolási időszaknak tekintendő-e? És az elszámolási időszakonként kiállított számla gyűjtőszámla-e?
Részlet a válaszából: […] ...jogalapotteremtő ügylet alatt érteni?Az új Áfa-tv. 159. §-ának (1) bekezdése alapján az adóalanyaz általa belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése,szolgáltatásnyújtása esetén számla kibocsátására kötelezett. Ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címke:

Bizonylatok megőrzése

Kérdés: Az rt. tervezett végelszámolása esetén hány évre visszamenőleg kell megőrizni a beszámolókat, a bizonylatokat, a tárgyieszköz-kartonokat? Adóhatósági ellenőrzés során hány évre visszamenőlegesen vizsgálhatják a zrt.-t? Személyzeti anyagokat hány évig kell megőrizni? A megőrzendő bizonylatokat hol kell tárolni, ha a zrt. teljesen megszűnik, ha a tulajdonos a zrt. egykori székhelyétől távolabb költözik?
Részlet a válaszából: […] ...tartalékba kellátvezetni). A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a cégiratanyagának őrzését (ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok (arészvényesek) valamelyike vállalja. A cég iratanyagának elhelyezéséreegyebekben a csődtörvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Egyetemi hallgatóknak megbízási díj vagy ösztöndíj

Kérdés: Közhasznú alapítvány az alapító okiratában kitűzött célok elérése érdekében egyetemi hallgatókkal működik együtt (szociális-oktatási, nevelési tevékenységben). Jelenleg a hallgatók részére megbízási díj kerül kifizetésre. Azt szeretném megtudni, hogy lehetősége van-e az alapítványnak, hogy a közreműködő hallgatók részére ösztöndíjat fizessen, amely megfelel az Szja-tv. 3. §-a 72/i) pontjának?
Részlet a válaszából: […] ...valamint az e tevékenységekhez közvetlenülkapcsolódó szolgáltatótevékenység (például könyvtáros, laboráns, demonstrátor)ellenértékeként megszerzett hallgatói munkadíjnak havonta a hónap első napjánérvényes minimálbér összegét meg nem haladó része....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címke:
1
146
147
148
218