2179 talált cikk az ellenérték kifejezésre

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. Az egyikük az alapítástól kezdve tulajdonos, a jegyzett tőkéből az övé 3 millió Ft, ami a jegyzett tőke 75%-a. A másik tag csak később szerzett részesedést 1 millió Ft jegyzett tőkével, úgy, hogy saját személyes vagyonából 20 millió Ft pénzbeli vagyoni hozzájárulást bocsátott a kft. rendelkezésére (19 millió Ft a tőketartalékba került). Ez utóbbi, a 25 százalékos tulajdonos üzletrészét a kft. most megvásárolná 22,5 millió Ft összegű ellenérték fejében. Kérem annak megerősítését, hogy az üzletrész megszerzésére fordított érték a 25 százalékos tulajdonos személynél egyrészt a jegyzett tőke felemelésére rendelkezésre bocsátott, és a belépő tag törzsbetéteként nyilvántartott 1 millió Ft, másrészt a tőketartalékba helyezett 19 millió Ft, vagyis a személyes vagyonból szolgáltatott összesen 20 millió Ft. Következésképpen a magánszemély adóköteles jövedelme az üzletrész eladási árából származó 22,5 millió Ft bevétel, csökkentve a megszerzésre fordított összesen 20 millió forinttal, ami 2,5 millió Ft, feltéve hogy a megszerzésre fordított értéket a magánszemély megfelelő dokumentumokkal igazolni tudja. [A kérdező hosszan sorolja a meglévő dokumentumokat, amelyek teljeskörűen pótolják az Szt. 36. §-a (3) bekezdésében nevesítetteket. Ezekre visszatérünk!]

Kérdés: Egy szabályosan kiállított számlához egy későbbi időpontban helyesbítő számla kiállítása vált szükségessé. Hogyan kell feltüntetni a fizetési határidőt a helyesbítő számlán, ha az eredeti számla fizetési határideje megelőzi a helyesbítő számla keltét? Lehet-e "negatív" a fizetési napok száma? Mi a helyzet akkor, ha a helyesbítő számla az eredeti összeget csökkenti (jóváíró számla), illetve ha az eredeti összeget növeli?

Kérdés: Arra vonatkozóan szeretnénk állásfoglalást kérni, hogy kapcsolt vállalkozások esetében a transzferár alkalmazása során helyesek-e az alábbi eljárások. Az eszköz bérleti díját az eszköz amortizációja és a megállapított interkvartilis tartományba tartozó haszonkulcs szorzata adja. A 0-ra leírt eszközök esetén alkalmazható-e, hogy az eredeti amortizációs kulcs mértékét használjuk a helyettesítési érték megállapításánál? Ezenfelül átterhelünk minden olyan költséget, ami az ügylettel kapcsolatos, például bérköltség, biztosítási díj stb. Áthárítható-e még ezenfelül az elszámolt amortizáció is?

Kérdés: A kft. 2015 novemberében alakult, a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését választotta. A kft. tevékenysége: 3511 villamosenergia-termelés, amelyet 499 kW-os napelemes kiserőmű megvalósítása, üzembe helyezése után tud gyakorolni. Jelenleg az erőmű tervezési és engedélyezési szakaszában van a folyamat, árbevétele 2015-ben nem volt, jelenleg sincs. A tervezést egy vállalkozó vállalta 1708 E Ft+áfa értékben. Ez a vállalkozó ajánlatot adott a beruházás kivitelezésére is 220 millió Ft+áfa értékben. A beruházási ajánlat tartalma: terület-előkészítés, üzemi út kialakítása, kerítésépítés, vagyonvédelmi rendszer kiépítése, földre telepíthető napelemtartó asztalok napelemekkel, szerelési és kábelezési munkák, inverterek, műszaki vezetés, próbaüzem stb. A tervezési munka része-e a beruházásnak, vagy igénybe vett szolgáltatás, egyenesen vagy fordítottan adózik? Mikor igényelhető vissza az áfa? A kivitelezési munkák költségeit hogyan kell aktiválni, mint 1 db 499 kW-os kiserőművet, vagy elemenként?

Kérdés: Cégünk 100% kedvezménnyel vásárolt mobiltelefon-készülékeket a mobilszolgáltató által biztosított kedvezménykeret terhére. Az ügyletről számlát kaptunk, amelyen szerepel a termék ellenértéke + áfa, valamint a kedvezmény + áfa, és így a számla fizetendő összege nulla. Hogyan kell könyvelnünk a számlát? A készülékeket szeretnénk tárgyieszköz-nyilvántartásba venni és aktiválni.

Kérdés: A kft. bérleti szerződés keretében – többek között – idősek otthonának bérbe adja az egyik ingatlanát. A bérbeadásra nem választotta az áfát. A bérbeadónak vannak alkalmazottai, portás, kőműves, lakatos stb. Köthet-e a kft. olyan bérleti szerződést, amelyben a bérleti díj részét képezi az ingatlan őrzése, illetve a bérbe adott ingatlan folyamatos karbantartása, mivel azok a bérbeadáshoz kapcsolódnak? Ez esetben az egyösszegű bérleti díj teljes összege áfamentesen kerül kiszámlázásra. Kérdésem nem vonatkozik a közműszámlákra, mert az természetesen külön számlák alapján nem áfás. (A közműszámlák a bérbeadó nevére jönnek.)

Kérdés: A cég saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával foglalkozik. A bérlőkkel kötött szerződés szerint az adott ingatlanhoz tartozó rezsiköltségszámlák a tulajdonos kft. nevére érkeznek, amelyeket a bérleti díjon felül továbbszámláznak a bérlők részére. A rezsiköltségszámlákat (víz, gáz, csatorna) a kft. a közvetített szolgáltatások között mutatja ki, a továbbszámlázott díjakat pedig árbevételként számolja el (a továbbszámlázás ténye tételesen kimutatható). Iparűzési adó szempontjából helyesen járunk el, ha a beérkező rezsiszámlákat a közvetített szolgáltatások között mutatjuk ki, és ennek megfelelően csökkentjük az iparűzési adó alapját? A kft. az adott lakások közös költségét is továbbhárítja a bérlőkre. A közös költség is elszámolható a közvetített szolgáltatások között?

Kérdés: A partner kérésére, az általa megadott paraméterek, elképzelés, fénykép alapján megtervezzük a termékben a későbbiekben elhelyezendő biztonsági elemeket, illetve azok elhelyezését a végtermékben. Szükség szerint elkészítjük a termékminta előállításához a gyártóeszközöket. Mintát gyártunk, amely alapján eldönthető, hogy sorozatgyártás során hogyan fog kinézni a termék, tudjuk-e a gyártást vállalni. Ezt a gyártás helyszínén a vevő is megtekintheti. A felsorolt folyamatokra árajánlatot készítünk. Mindkét folyamat elvégzése a munka ellenértékének a kiszámlázásával zárul. Szerintünk a leírt folyamatok szolgáltatásnak minősülnek. Kérjük állásfoglalásukat!

Kérdés: Cégünk a munkaruha-szabályzatban foglaltaknak megfelelően 30 000 forintot megtérít a monitor előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg árából. A munkavállaló a cég nevére kért számlát, ami 38 000 forintról szól. Hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Cipőboltunk árukészletén euróban és forintban is feltüntetett eladási áron értékesít. Online pénztárgépünk euróban és forintban is képes rögzíteni a bevételeket. Ennek megfelelően euróval történő fizetés esetén eurót tartalmazó nyugtát állít ki a vevő részére. Helyes-e a nagyobb címletű euróval történő vásárlás esetén az euróban, eurócentben történő visszaadás? Elkülönítetten kezeljük a kasszában a forintot és az eurót. A pénztárgép-értékesítő felhívta a figyelmünket, hogy euróban történő vásárlás esetén is csak forintban adhatjuk a visszajárót. Valóban így van? Mi a helyes pénzkezelés és az ennek megfelelő bizonylatolás? Üzletünk nem rendelkezik pénzváltási engedéllyel. A valutapénztárba bevételezett eurót a bevételezés napján meglévő, választott hitelintézeti (MNB) euróárfolyamon átszámított forintban tartjuk nyilván.