918 talált cikk az ellenőrzés kifejezésre

Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?

Kérdés: A magánszemélytől térítés nélkül 2003-ban átvett földhasználati jog elszámolásánál a kft. az illetékhivatal által meghatározott – a vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló – forgalmi értéket vette figyelembe. Mivel az illeték megállapítása a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént, a földhasználati jogot a forgalmi értéken vettük az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba, majd azt időbelileg elhatároltuk. A leírtak megfelelnek-e a számviteli előírásoknak?

Kérdés: Változtak-e a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételével, a nyilvántartásból való törléssel kapcsolatos számviteli előírások?

Kérdés: A következő esetekben beszélhetünk-e a közvetített szolgáltatásról? A leírt esetekben teljesülnek-e az Szt.-nek a közvetített szolgáltatásra vonatkozó követelményei?1. Tervező bt. tömbházak, ipari épületek tervezésének részszakaszaihoz, műszaki ellenőrzéséhez felkért másik tervezőt. A felkért tervező munkája közvetített szolgáltatásnak tekinthető?2. A kft. a társasházak üzemeltetését végzi. A lakók árammérő óráit leolvasva, a közüzemi díjat, az áramot továbbszámlázza a lakók felé. Az áramdíj továbbszámlázása tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?3. Egy kft. autószalont nyitott. Az adott márkájú gépkocsik magyarországi forgalmazója megállapodott a szalonnal, hogy a hirdetési költségek 25 százalékát átvállalja, hozzájárul a márka helyi megismeréséhez, a forgalom növeléséhez. Ezért az autószalon a hirdetésekről kapott számlák 25 százalékát közvetített szolgáltatásként számlázta és könyvelte. Helyesen járt el?

Kérdés: A kft. és az önkormányzat 1994-ben bérleti szerződést kötött az üzletház bérbevételéről. Az üzletházat a kft. – az önkormányzat engedélyével – felújította, a felújítás befejezésekor azonban vita alakult ki a költségek elismeréséről. Tíz év után a felek peren kívül megállapodtak. A peren kívüli megállapodás alapján a kft. az üzletházat megvásárolta. A kft. a számlázott bérleti díjat a 10 év alatt költségként elszámolta, de nem fizette meg. Ennek áfával növelt összegét engedte el a megállapodás alapján az önkormányzat. Hogyan kell az önkormányzat által elengedett követelést könyvelni, illetve a megkötött adásvételi szerződés alapján az üzletházvételt elszámolni?

Kérdés: Több lejárt követelést mutatunk ki, néhány közülük több éve fennáll. A többszöri fizetési felszólításokra az adósok nem válaszoltak. Tudjuk, hogy néhány cég azóta megszűnt, átalakult, illetve működése kétes. Ügyvezetőnk nem látja értelmét behajtócég igénybevételének, szeretné minél előbb leírni ezen követeléseket. Leírhatjuk-e ezeket a követeléseket anélkül, hogy az ügyvédi vagy a behajtócég álláspontja a kezünkben lenne? Ha igen, mi legyen a könyvelés bizonylata?

Kérdés: Az rt. 2001-ben kiemelkedő gazdasági évet zárt. A jó munka elismeréseként – az igazgatóság és a közgyűlés döntése alapján – prémiumot és jutalmat könyvelt. A prémium nevesítve volt, a feladatot meghatározták és azt teljesítették. A jutalmat nem nevesítették. A prémium 42 százalékát 2002-ben kifizették, a ki nem fizetett összeg a jutalommal a passzív időbeli elhatárolás számlán van. Meddig szerepelhet a ki nem fizetett összeg a passzív időbeli elhatárolások között? Esetleg önellenőrzéssel már meg kellett volna szüntetni?

Kérdés: 2002. évben a kft.-nél a társasági adó elszámolásánál fejlesztésitartalék-kedvezményt vettünk igénybe, azonban elmulasztottuk könyvelni. A fejlesztés 2003-ban megtörtént. Jogos volt-e a kedvezmény igénybevétele? Kell-e önellenőrzéssel módosítani a társasági adót? A tőkeszerkezet változása miatt a közzétételt meg kell-e ismételni?

Kérdés: Baleseti táppénz fizetési meghagyással történő utólagos befizetésénél helyes-e az, ha a tételt a bankkivonat alapján közvetlenül a 8. számlaosztályban könyveljük?

Kérdés: A kft. a 2002. évi beszámoló elkészítése során 20 millió Ft összegben fejlesztési tartalékot képezett. A fejlesztési tartalék felhasználása 2003. 06. 11-én történt meg. Közben a kft. jogutódlással átalakult rt.-vé 2003. 05. 15-ével. A fejlesztési tartalék felhasználása megfelel-e a Tao-tv. előírásainak?