Díjazás nélküli megbízás

Kérdés: Más fórumon azt az információt kaptam, hogy díjazás nélküli megbízási szerződés bárkivel köthető, függetlenül attól, hogy a gazdasági társasághoz milyen jogviszony fűzi. A Ptk. 478. § (1) bekezdése szerint: "A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta." Milyen esetben lehet ingyenes megbízási szerződést kötni és kivel? Olyan magánszeméllyel is lehet ingyenes szerződést kötni, akinek nincs tagsági jogviszonya, akár egy "külsőssel" is? Az ingyenes szerződés nem minősül "feketefoglalkoztatásnak"?
Részlet a válaszából: […] ...között ingyen is. Egy gazdasági társaság számára ingyenesen végzetttevékenység ugyanakkor már sok kérdést felvet, hiszen eléggé megkérdőjelezhető,ha valaki egy olyan eredményérdekeltségű cég számára végez ingyenestevékenységet, amihez semmi köze nincs. És...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Illetményfa-juttatás erdőbirtokossági társulatnál

Kérdés: Erdőbirtokossági társulat illetményfa-juttatást ad a tagjainak minden évben, tulajdonrészük arányában. A tagok nyugdíjasok vagy főállásúak. A kitermelést külső cég végzi, számla ellenében, amely után a társaság az áfát visszaigényli. A társulat a vezetőségi tagoknak is fát ad tiszteletdíjként, amelyet nem a tulajdonrész arányában ad ki. Milyen járulék- és áfafizetési kötelezettség terheli a tagokat, illetve a vezetőségi tagokat és a társaságot az illetményfa után?
Részlet a válaszából: […]  Nem szerencsés az illetményfa-juttatás elnevezés, mivel aztnem a társulat részére végzett tevékenységük ellenértékeként, illetve annakrészeként kapják. Valójában mind a tagok, mind a vezetőségi tagok olyan nempénzben kapott juttatásban részesülnek, ami az Szja-tv. 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban részesedés szerzése

Kérdés: "X" Kft. eszközállományának 90%-a ingatlan. Forgalmi értéke: 100 millió Ft, könyv szerinti értéke: 200 millió Ft. "A" magánszemély 2011 novemberében "X" Kft.-ben 80%-os részesedést szerzett (vagyoni betétek 80%-át megvásárolta). "Y" Kft. eszközállományának 100%-a termőföld (erdő, szántó és művelés alatt lévő területek). Forgalmi értéke: 50 millió Ft, könyv szerinti értéke: 10 millió Ft. "B" magánszemély "Y" Kft.-ben 2011 októberében 90%-os részesedést szerzett. "Z" Kft. eszközállományának 80%-a ingatlan (irodaépületek). Forgalmi értéke: 300 millió Ft, könyv szerinti értéke: 500 millió Ft. "W" Kft. 2011 októberében "Z" Kft.-ben 75%-os részesedést szerzett.
Kérdések: "X", "Y" és "Z" Kft. belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságnak minősül-e? "A", illetve "B" magánszemélynek, valamint "W" Kft.-nek kell-e illetéket fizetnie a vagyoni betét megvásárlása következtében? Ha igen, mi ennek a mértéke? Van-e "A" és "B" magánszemélynek – esetleg más – adó- vagy járulékfizetési kötelezettsége? A termőföld "ingatlannak" minősül-e (kiemelten az illetéktörvény szempontjából)? A jelentős ingatlan vagyonnal rendelkező társaságokban történő részesedésszerzést be kell-e jelenteni az adóhatóságnak?
Részlet a válaszából: […]  X, Y és Z Kft. ingatlan vagyonnal rendelkező társaságnakminősül [Itv. 102. §-a (1) bekezdésének o) pontja].A magánszemélyeknek, illetve W Kft.-nek arészesedésszerzésre tekintettel – mivel az meghaladja, illetve eléri a 75%-ot -illetékkötelezettsége akkor keletkezik, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Szolgáltatás kitermelt fa ellenében

Kérdés: Társaságunk erdőgazdálkodást, erdő­művelést is végez. A saját erdőn kívül magánszemélyek (őstermelők) számára megbízási szerződés alapján a magántulajdonú erdővel kapcsolatos valamennyi ápolási, fenntartási munkát, gyérítést, véghasználatkor a fakitermelést, valamint újraerdősítést végez. Elszámoláskor a fa értékéből levonjuk az elvégzett munka költségét. A megmaradt fa értékét felvásárlási jeggyel felvásároljuk az őstermelőtől. Helyes-e az ilyen módon (nettó) történő elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem helyes!A válasznál abból kell kiindulni, hogy a társaságténylegesen végez mezőgazdasági (erdőgazdálkodási) tevékenységet, amagánszemély pedig nem, ő a társaság által kitermelt fát "adja el" atársaságnak részben a társaság által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Termőföld-bérbeadás

Kérdés: Magánszemély tulajdonában van egy külterületen lévő lakóház, udvar és gazdasági épület. A külterületi ingatlanon – udvar, gazdasági épület, lakóház mellé – egy kft. (amelyben a magánszemély 50%-ban tulajdonos) épített egy gazdasági építményt (műhelyt). A tulajdoni lapon szerepel egy bejegyző határozat, miszerint a terület természetvédelmi rendeltetésű. A magánszemély bérbe kívánja adni a külterületet, amire az épület kerül. A magánszemélynek – mivel adószámot szeretne kérni – milyen tevékenységeket kell felvenni, hogy bérbe tudja adni a külterületet? A NAV-hoz kell bejelentkeznie vagy a helyi önkormányzathoz? A műhely rezsiszámlái a magánszemély nevére szólnak, nem lesznek külön almérők. A magánszemély hogyan tudja a rezsit kiszámlázni a cégnek?
Részlet a válaszából: […] ...a település kül- vagy belterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó,szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásítottterületművelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván [a személyijövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Jövedéki adó visszatérítése

Kérdés: Ténylegesen felhasznált (nem mezőgazdasági, hanem fuvarozói) gázolaj jövedéki adójának visszaigénylésekor a visszatérített összeget hogyan kell könyvelni? Egyéb árbevételként vagy anyagköltség-csökkentésként? Amennyiben egyéb árbevételként, ez esetben ez a tétel növeli az iparűzési adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...és ezáltal nő az iparűzési adó alapja.Az esetleges félreértések elkerülése végett utalunk arra,hogy a mezőgazdasági termelő és az erdőgazdálkodó által befizetett jövedéki adóvisszatérítése nem a ténylegesen felhasznált gázolaj mennyisége alapján történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Kiválás vagy valami más?

Kérdés: A zrt.-ből kiválik egy kft. az alábbi paraméterekkel: a zrt. jegyzett tőkéje 68 000 E Ft-tal csökken (a kiváló magánszemély részvényes részvényeinek az értéke), a zrt. által a részvények fejében átadandó eszközök nettó értéke 24 000 E Ft, az átvállalt hitel értéke 18 000 E Ft, amelyeket a kft. részvényei fejében elfogad. A kft. 500 E Ft jegyzett tőkével jön létre. Mi a helyes elszámolás a folyamatosan tovább működő zrt.-nél? [A kérdező kétféle variációt is bemutat, amellyel – mint a számviteli előírásokkal, a Gt.-vel összeegyeztethetetlennel – csak a válaszban foglalkozunk!]
Részlet a válaszából: […] ...(62 000 E Ft-nak) a kft.-nél történő elszámolásával.] Perszeennek a helyessége – a kérdésben leírt értékadatok mellett – erősenmegkérdőjelezendő lenne!Az "A" variáció hibái:A leszállított jegyzett tőke névértékének megfelelő értéketnem lehet a kft.-vel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Erdő újratelepítése költségeinek elhatárolása

Kérdés: Úgy tudom, hogy új erdő telepítése, meglévő erdő megvásárlása egyértelműen beruházás, és így az újerdő-telepítés összes költsége az erdő bekerülési értékébe tartozik. Beruházásként kell azt elszámolni, majd a befejezett erdőtelepítést kell aktiválni az egyéb építmények között. Az Szt. 52. §-ának (5) bekezdése szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés... az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után. A Számviteli Levelek 226. számában a 4689. kérdésre adott válaszban pedig azt olvasom, hogy az újratelepítés egyszer felmerülő közvetlen költségére indokolt az Szt. 41. §-ában (2) bekezdése alapján céltartalékot képezni. Akkor most beruházás vagy költség és céltartalékképzés? Vagy csak rosszul értelmezek valamit?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtakban nincs ellentmondás, csupán más-másesetről van szó. Értelmezzük a kérdésben leírtakat. Az új erdő telepítésének azösszes költsége az erdő bekerülési értékébe tartozik, amelyet az erdőberuházásráfordításaként kell számításba venni. De...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Garancia növények cseréjére

Kérdés: Egy faiskola kft. akkor vállal garanciát az értékesített növényekért, ha ő telepíti, ülteti el azokat. Ha garanciálisan ki kell cserélni a növényt, akkor hogyan kell számlázni? Az újbóli szállítási költséget mindenképpen számlázzák. Év végén kell ezekre a kötelezettségekre céltartalékot képezni? Mikor lehet feloldani, ha a garancia a szerződés szerinti egy év? Milyen összegben? A cserélt növény értékében?
Részlet a válaszából: […] ...a garanciális költségek, akárnem.]A kérdésben leírt azon eset, mely szerint az újbóliszállítás költségeit számlázzák, megkérdőjelezi azt, hogy valójában garanciáliskötelezettségnek tekinthető-e a növények cseréje. Ez esetből inkább arra lehetkövetkeztetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Földterület rekultivációja

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk földterület rekultivációjára uniós pályázatot nyert. A jogszabályok megengedik-e, hogy a földterületre a beruházás értékének megfelelő összegű kötelezettség kerülne előírásra, és ez a kötelezettség a beruházás megvalósulásával megtérülne? A földterület értéke pedig változatlan nyilvántartási értékkel rendelkezne?
Részlet a válaszából: […] ...összeg.A rekultiváció keretében azonban beruházási munka iselvégzésre kerülhet. Ilyen lehet a telkesítés, az ültetvény-, az erdőtelepítés,amelyeket a földterülettől elkülönítetten az egyéb építmények között kellaktiválásukat követően kimutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.
1
5
6
7
12