Bérbe vett ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Az önkormányzatoknál ma is gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanra egy projektcég épületberuházást végez, az elvégzett beruházást a beruházó projekt kft. a saját könyveiben, mint idegen ingatlanon végzett beruházást mutatja ki. Az idegen ingatlanon végzett beruházást a könyveiben kimutató cég adhatja bérbe, szedheti a bérlemény hasznát? Az ingatlan tulajdonosánál, a beruházást végzőnél hogyan kell könyvelni az idegen ingatlanon végzett beruházást? Ki és hogyan számolja az értékcsökkenést? A bérbeadásból származó bevételt? A projektcég felszámolásakor az idegen ingatlanon végzett beruházást (épületet) jogosan követelheti az önkormányzat? Jogosan követelheti az ezen épület bérbeadásából származó bevételt az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] A felsorolt kérdések egyik kiváltó oka az, hogy a köztudatban nem tisztázódott – sokszor történt ismétlés után sem – az ingatlan mint tárgyi eszköz fogalma. Az ingatlanfogalom a tárgyi eszközök egy csoportját jelöli, magában foglalja a földterületet, a telket, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
Kapcsolódó címke:

Kis értékű tárgyi eszközök – végelszámolás

Kérdés: A bt. 100 ezer forint alatti tárgyi eszközeit egyösszegű értékcsökkenési leírást alkalmazva csak az 5. számlaosztályban könyveli, az 1. számlaosztályban a tárgyi eszközök között nem szerepelnek. Ezek mennyiségét az éves leltárban tartják nyilván. Végelszámoláskor helyes-e, ha ezeket selejtezik (azzal a megjegyzéssel, hogy a hulladékcentrumba csak a törlési határozat után adják le, mivel ezeket a végelszámoló még használja [számítógép, nyomtató, asztal, szék stb.]), hiszen piaci értékük nincs?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem helyes, sőt jogszabályellenes, ha a 100 ezer forint alatti tárgyi eszközöket a végelszámolás időszaka alatt selejtezik, mert könyv szerinti értékük nincs (de piaci értékük lehet).A 100 ezer forint alatti – érték nélküli – tárgyi eszközöket is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.
Kapcsolódó címke:

Hálózati csatlakozási díj – egyéni vállalkozó

Kérdés: Egyéni vállalkozó szoláriumozási tevékenységre hozza létre vállalkozását. A bérelt ingatlanon az áramteljesítmény nem elegendő a gépek működtetéséhez, emiatt bővítést kell kérnie. Megkapta, és kifizetett 700 ezer forintot. Miként számolhatja el – mint egyéni vállalkozó – a kifizetett összeget a nevére szóló számla és szerződés birtokában?
Részlet a válaszából: […] Az áramteljesítmény bővítése érdekében – jogszabályban nevesített – villamosenergia-hálózati csatlakozási díjat kell fizetni. Ezt fizetett a vállalkozási tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó is. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak minősül a jogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.
Kapcsolódó címke:

Értékesítésre váró lakás bérbeadása

Kérdés: A társaság a készletek között tartja nyilván az értékesítésre váró megmaradt két lakást a hozzá tartozó telekhányaddal együtt, valamint a megmaradt gépkocsibeállót. A piaci érték csökkenése miatt már értékvesztést számolt el. 2014. év közepétől, illetve 2015. év elejétől a két lakást bérbe adta, fenntartva az értékesítési szándékot. Az átmeneti hasznosítás miatt át kell-e sorolni a lakásokat az árukból a tárgyi eszközök közé? Ha igen, az átsorolást a jelenlegi könyv szerinti értéken kell végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése alapján, amennyiben az eszközök használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak a besorolását meg kell változtatni. A 2015. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.
Kapcsolódó címkék:  

Hálózatcsatlakozási díj kimutatása

Kérdés: A beruházás során fizetett hálózatcsatlakozási díjat vagyoni értékű jogként kell könyvelni, vagy a beruházással az ingatlanra aktiválható?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése alapján az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen ... az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó – jogszabályban nevesített – hozzájárulások, díjak (villamosenergia-hálózati csatlakozási díj,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.
Kapcsolódó címke:

Tárgyi eszköz éven belüli átsorolása

Kérdés: Ha a tárgyi eszközt éven belül visszaminősítették készletté, akkor a tárgyévben elszámolt értékcsökkenési leírást is vissza kell könyvelni? Az eszközt így az aktiválási bruttó értéken kell készletre venni, vagy a könyv szerinti értéken?
Részlet a válaszából: […] A válasz attól függ, hogy az adott eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor az Szt. 23. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint jártak-e el vagy sem. Azaz az eszköz használatbavételekor az eszközt rendeltetésének, használatának megfelelően sorolták-e a tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Árukészlet éven belüli átminősítése

Kérdés: Az árukészletet év elején átminősítjük tárgyi eszközzé, majd az év utolsó negyedévében értékesítjük, ezért vissza kell minősítenünk készletté. Mi a teendőnk az addig elszámolt értékcsökkenéssel? A visszaminősítés a tárgyi eszköz nettó értékén történik?
Részlet a válaszából: […] A válasz attól függ, hogy az árukészlet átsorolása a tárgyi eszközök közé jogszerű volt-e vagy sem. Ha az eszközt a beszerzéskor jogszerűen sorolták az áruk közé, mert azt értékesítés céljából szerezték be, de később – a tárgyév elején – az eszköz használata,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] A válasz bevezetéseként elsődlegesen utalunk arra, hogy a pénzügyi lízinget eltérően szabályozza, értelmezi az Áfa-tv., illetve az Szt.A pénzügyi lízing értelmező rendelkezését – 2014. március 14-ig – az Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja tartalmazta. 2014....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Lízingelt személygépkocsi értékesítése

Kérdés: A 6483. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: személyautó nyílt végű lízingjének lejáratakor a lízingbe vevőnek opciója van az autó megvásárlására, vagy megjelölhet harmadik felet. A lízingbe vevő nem él vásárlási opciójával, hanem független harmadik felet (ez esetben magánszemélyt) jelöl meg. Hogyan és milyen bizonylat alapján kerül ki a lízingbe vevő könyveléséből a lízingelt személyautó értéke?
Részlet a válaszából: […] Mivel a lízingszerződést a lízingbe adó és a lízingbe vevő kötötte, a lízingszerződés lejáratakor a lízingbe vevő opciója szerint kell eljárni. A lízingbe adónak nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingelt eszköz tulajdonjogát kell átadnia a lízingbe vevőnek. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Külföldi tartós bérlet bérleti díja

Kérdés: Magyarországon bejegyzett, 50%-ban dán tulajdonosú kft. tartós bérletre vásárol Dániában használt személygépkocsit. Magyarországra nem kerül a személygépkocsi, dán rendszámmal rendelkezik. Hogyan számolja el a kft. a bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] A választ kérdéssel kezdjük: a kft. végez-e valamilyen vállalkozási tevékenységet Dániában? Ha nem, akkor miért vásárolta? Ha igen, akkor a szerződés miként támasztja alá a tartós bérletre történő vásárlást?Véleményünk szerint, a tartalom elsődlegessége a formával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.
Kapcsolódó címke:
1
37
38
39
97