774 talált cikk az értékelés kifejezésre

Kérdés: Társaságunk számviteli politikája szerint 2010. 12. 31-ig a devizás tételeknél a számlavezető pénzintézet kereskedelmi középárfolyamát alkalmazta. A számviteli politika 2011. 01. 01-től módosult, az MNB-középárfolyam szerinti értékelésre tértünk át. A 2010. 12. 31-én a számlavezető pénzintézet középárfolyamán nyilvántartott devizaalapú kötelezettségeinket, követeléseinket át kell-e értékelni az MNB-középárfolyamnak megfelelően, vagy csak 2011. év végén történjen meg az átértékelés, és addig a számlavezető pénzintézet közép­árfolyama szerint könyveljünk? Ha az év elején át kell értékelnünk, a különbözet pénzügyi bevételként vagy ráfordításként számolandó el?

Kérdés: A gazdasági társaság a tárgyi eszközök (ingatlanok) tekintetében élt az értékhelyesbítés intézményével. Milyen esetekben és mikortól lehet ezt megszüntetni? És azt hogyan kell dokumentálni?

Kérdés: Építőipari zrt. 20 millió forint összegű garanciális visszatartása 10 évre szól. Egy éven túli kintlevősége 60 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? Most képeznénk rá céltartalékot a 2010. évi beszámoló elkészítésekor. Példán keresztül szeretném látni 2010-től a következő évek visszavezetésével együtt, hogyan alakulhat az adóalap. Ha lehet, a könyvelési tételeket is.

Kérdés: A társaság építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. A beszerzés kereskedőházon keresztül történik, amely cég áll kapcsolatban a termelőkkel, és több viszonteladónak értékesít. A kereskedőház naptári évi elszámolással forgalomarányos bónusz-visszatérítésben részesül a termelőtársaságoktól, amelyet vevői között – a forgalom arányában – szétoszt. A bónusz mértéke a forgalmazott értékek függvényében sávosan emelkedik. Így a bónusz végleges összege – bonyolult számítások eredményeként – a kereskedőház számára sok esetben csak júliusban áll rendelkezésére, és csak ezt követően történhet meg a vevői közötti szétosztás (a mérlegek zárását követően). A számviteli törvény 2010. 01. 01-től hatályos elő­írása alapján az üzleti évhez kapcsolódó, forgalommal arányosan utólag adott/kapott engedményt – a pénzügyi rendezéstől függetlenül – egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként ki kell mutatni az egyéb követelésekkel, illetve az egyéb kötelezettségekkel szemben, a két fél közötti elszámolás alapján. Miután a bónusz összege jelentős, értéke befolyásolja a társaság mérleg szerinti eredményét, a társasági adó alapját, a társaság számára nem közömbös az, hogy a bónusz melyik év eredményében kerül kimutatásra. Ezen változással a 2010. évi beszámolóban a 2009. évről áthúzódó bónuszok mellett a 2010. évre járó bónuszok is kimutatásra kerülnek, tehát 2 év bónusz összegével nő az eredmény, amely az évek közötti összehasonlítást is torzítja. Helyesen értelmezzük a számviteli törvény hivatkozott előírásait, vagy elégséges azon bónuszösszegek szerepeltetése, amelyek befolytak, vagy a kereskedőház megküldte részünkre a bónuszelszámolást a mérlegkészítés időpontjáig (nálunk január 31-ig)? Mit tegyünk azokkal a bónuszösszegekkel, amelyek a mérlegkészítés időpontjáig nem folynak be, és az összegről még bónuszértesítő sem érkezett, az összeg nagysága számítással sem támasztható alá?

Kérdés: Szántóföldi növénytermesztéssel (búza, kukorica, repce stb.) és mezőgazdasági szolgáltatással is foglalkozó kft. saját termelésű készleteinek önköltségét hogyan kell megállapítani? A kft.-nek milyen nyilvántartásokat kell vezetnie, figyelemmel a költség-haszon elvre? A kft. árbevétele 50-100 millió Ft között van!

Kérdés: A részvénytársaság saját tőkéje a kritikus értékre lecsökkent. Kapcsolt vállalkozása (kft.) ingatlanapporttal emelne tőkét. Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik 2011-ben a két társaságnál?

Kérdés: Ügyfelünk a devizás pénzeszközöknél mind a beszerzést, mind a felhasználást az adott napi MNB-árfolyamon könyveli (ez a választott árfolyam). Év végén a devizaszámla átértékelésre kerül az év végi árfolyamnak megfelelően, ekkor számolja el az árfolyam-differenciát. Helyesen jár el a társaság?

Kérdés: A tárgyévet – a 2010. évet – követően, 2011. január hónap végén dönthet-e úgy a cég vezetője, hogy a dolgozók részére jutalmat fizet, mert a társaság nyereségesebben gazdálkodott, mint azt tervezték? A mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő február 28-a. Milyen adózási, számviteli szabályok vonatkoznak a jutalom kifizetésére, hogyan kell könyvelni, ha 2011. január végén fizetik ki?

Kérdés: Társaságunk jelentős összegű devizában fennálló beruházási hitel és szintén devizában fennálló pénzügyi lízing kötelezettséggel rendelkezik, amelyeket a forint árfolyamának folyamatos és jelentős gyengülése miatt már évek óta át kell értékelni. Az összevont nem realizált árfolyamveszteséget ez ideig a tárgyévi eredmény terhére számoltuk el. Felmerült a kérdés, a számviteli politika esetleges módosításával élhetünk-e a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolásának a lehetőségével? Az év végén átértékelendő kötelezettségeknek azonban csak a kis hányada beruházási hitel, jelentősebb része pénzügyilízing-kötelezettséghez kapcsolódik. Lehetséges-e az elhatárolás a pénzügyilízing-kötelezettségek nem realizált árfolyamveszteségéhez kapcsolódóan, annak ellenére, hogy ez tételesen nincs a törvényben nevesítve?

Kérdés: Szakmai körökben vita tárgyát képezi, hogy a készletek nyilvántartási ára és az év végi készletértékelési ár miként határozható meg helyesen, egy vállalkozáson belül, a számviteli politikában, az értékelési szabályzatban. Egyes vélemények szerint egy-egy készletcsoportnál azonos módon kell eljárni. Az Szt. nem ad arra lehetőséget, hogy a kereskedelmi áruknál másként értékeljék a nagykereskedelmi készleteket, mint a kiskereskedelmi árukat. Azokat vagy a FIFO-módszerrel, vagy mérlegelt átlagáron, vagy elszámolóáron kell értékelni. Más vélemény szerint ez a számviteli törvényből nem következik. Ha egy vállalkozás nagykereskedelmi raktárt működtet, és ott a nyilvántartás vezetése folyamatosan mennyiségben és értékben történik, lehetséges a mérlegelt átlagár. Ugyanakkor, ha ez a vállalkozás kiskereskedelmi boltot is működtet, és ott nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, ott – csak az év végi értékelésnél – a FIFO-elv szerint határozza meg a készletértéket. Ezt abban az esetben is megteheti, ha a nagykereskedelmi raktár is ad át kiskereskedelmi egységének eladásra árut, az egyébként nagykereskedelmi célra beszerzett áruból. Melyik a járható megoldás?