2657 talált állásfoglalás az értékesítés kifejezésre

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.

Kérdés: 2001-ben a bt. tehergépkocsit vásárolt (fuvarozó), visszaigényelte az áfát. 2003-tól a bt. bevételi nyilvántartást vezető evaalany. 2004-ben az autót az új autó vételárába betudva értékesítette. Áfás számlát állítottak ki. A számla végösszegéből az áfát vagy az evát kell-e megfizetni?

Kérdés: Az rt. 2002. évre tárgyieszköz- és forgóeszköz (készlet) fejlesztést tervez. A megvalósításhoz – a Széchenyi-tervre – pályázatot nyújtott be. A Magyar Államkincstár (MÁK) 2002. 12. 1-jén 10 millió forint támogatási előleget nyújtott, amellyel 2003. július 1-jéig el kellett számolni. Az rt. 2003. július 1-jén a támogatást megalapozó dokumentációt 100 millió forintról benyújtotta, amelyet a MÁK 2004. április 30-án 96 millió forint összegben elfogadott, és 19,2 millió forint támogatást jóváhagyott. A fennmaradó 9,2 millió forintot 2004 májusában átutalta. A beszerzett eszközök leírására három év alatt kerül sor, maradványérték nélkül. Hogyan kell a kapott támogatási előleget ezen időtartam alatt kimutatni? Mikor kell elszámolni a 9,2 millió forintot? Az elszámolás érinti-e a társasági adót? Jelen esetben a támogatást az Áfa-tv. szerint hogyan kell figyelembe venni?

Kérdés: A számlázott energiaadót költségként vagy egyéb ráfordításként kell-e elszámolni? Mi a helyes könyvelés az energiakereskedőnél, illetve a közüzemi fogyasztónál?

Kérdés: A vadásztársaság – mint társadalmi szervezet – 2004. május 1-jétől az EU-tagállamokból érkező bérvadászokat fogad. Elfogadhat-e a vadásztársaság közvetlenül valutát számla ellenében? És ha elfogadhat, akkor az egyszeres könyvvitelben (naplófőkönyvben) mi a helyes könyvelési mód?

Kérdés: A kft. 2002-ben fejlesztési tartalékot képezett 3,5 millió forint értékben. A kft. 2003-ban épületet vásárolt telephely céljából 30 millió forintért. Hogyan kell elszámolni a beruházást, a fejlesztési tartalékot, az értékcsökkenést a számvitelben, illetve a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírást? A beruházás nyilvántartási értékét csökkenti-e a fejlesztési tartalék? A fejlesztési tartalékot értékcsökkenésként el lehet-e számolni?

Kérdés: Az ELMŰ a számlán "szövegesen figyelmeztet", hogy az energiaadót a számlán elkülönítetten jeleníti meg, amely összeg növeli az áfa alapját. Adót adóztatnak? Helyesen tájékoztatott az ELMŰ?

Kérdés: Közüzemi szolgáltató energiaértékesítése után energiaadót számláz ki a közüzemi fogyasztók részére. Meghatározott esetekben az adózó a beszállítója részéről kiterhelt energiaadó egy részét visszaigényelheti, illetve ezzel az összeggel a befizetendő adóját csökkentheti. Hogyan kell a közüzemi szolgáltató nyilvántartásaiban az erőmű által számlázott energiaadót, a fogyasztók felé áthárított adót, illetve az erőmű által kiterhelt adó levonásba helyezhető összegét könyvelni?

Kérdés: Az Áfa-tv. módosításával a nem lakóingatlanok bérbe-, illetve haszonbérbe adása tárgyi adómentessé vált. De az adóalany dönthetett úgy is, hogy az általános szabályok szerint adózik, azaz felszámít és visszaigényel áfát. Tevékenységei között az ingatlanhasznosítás szerepel, választását az Art. szerint legkésőbb 2004. 02. 15-ig az adóhatósághoz be kellett jelentenie. Az egyik szaklapban 2004 márciusában a következőket olvastuk: "Az az adózó, aki (amely) tudatosan vagy a meghosszabbított határidőt is lekésve ingatlan bérbeadása tekintetében 2004. évben tárgyi adómentes szolgáltatást nyújt, köteles megvizsgálni, hogy tárgyi adómentes tevékenysége okán az Áfa-tv. 39. §-a (1) és (2) bekezdésében foglalt előírások szerint áfakorrekcióra kötelezett... A konkrét esetben átfordul a korábban adóköteles tevékenység tárgyi adómentesbe annál az adóalanynál, aki bejelentés alapján nem választotta továbbra is az adókötelezettséget. Ha tehát az adóalany irodát, gazdasági épületet épített, vásárolt bérbeadás céljából, a létrehozással kapcsolatos áfát jogszerűen levonta. De mivel tevékenysége megváltozott, a változás évétől a 10 éves időtartamból még hátralévő évekre eső áfát köteles az adóbevalláson keresztül – évenkénti bontásban – visszafizetni." Nem értünk egyet azzal a kitétellel, hogy "De mivel a tevékenysége megváltozott", mert a tevékenység nem változott. Életbe léphet-e egy törvényi módosítás visszamenőleges hatállyal az adózó hátrányára? A hivatkozott szöveg összhangban van-e a hatályos előírásokkal?

Kérdés: A vállalkozás 2003. év végéig kizárólag adóköteles tevékenységet végzett, így az áfát levonta. 2004. évtől ingatlan-bérbeadási tevékenységet is végez, amelyre nem kérte az adózás általános szabályok szerinti folytatását, így az tárgyi adómentessé vált. Hogyan kell az arányosítást alkalmazni az alábbi példa alapján:- az 1997. évben rendeltetésszerűen használatba vett ingatlan visszaigényelt áfája 900 000 Ft, a végleges felhasználási arány "1", mert kizárólag adómentes tevékenysége volt,- a 2004. évi levonási hányad 0,91, nincs teendő a tárgyi eszköz levonható áfájához kapcsolódóan, mert nincs 10 százalékpontot meghaladó változás,- a 2005. évi levonási hányad 0,85, a pótlólag bevallandó adó: 900 000 (1-0,85):10 = 13 500 Ft,- a 2006. évi levonási hányad 0,91, nincs teendő, mert a változás nem éri el a 10 százalékpontot,- a 2007. évi levonási hányad 0,55, nincs teendő, mert a használatbavételt követő 9 év már eltelt.Változik-e a fenti számítás, ha az ingatlannak csak egy része van bérbeadva?