Értékvesztés visszaírása, ha a vevő többet fizet

Kérdés: A kft. az egyik vevőjével szembeni, 5 millió Ft összegű követelésénél 2002-ben 1 millió Ft összegben értékvesztést számolt el, amelynek összegével az adózás előtti eredményt növelte. A vevő 2003-ban a követelés teljes összegét (5 millió forintot) átutalta. Mivel a követelés teljes összege ténylegesen megtérült, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírtuk, az adózás előtti eredményt pedig csökkentettük. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] ...a mérlegfordulónapon meglévő követeléseknél lehet az értékvesztést visszaírni, év közben tételes minősítés nincsen.A követelések értékesítésének könyvviteli elszámolását az 1709. kérdésre adott válasz tartalmazza. Itt most csak azt az esetet mutatjuk be, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Visszaküldött exporttermék elszámolása

Kérdés: A kft. saját előállítású termékét exportálta júliusban Szlovákiába. A vevő a terméket garanciális javításra augusztusban visszaküldte pro forma számlával. Határozat alapján az áfát meg kellett fizetni. A vevő a teljes vételárat szeptemberben megfizette, a kijavított termék visszaszállítására októberben került sor pro forma számlával. Helyes volt-e a leírt esetekben a pro forma számlák használata? Hogyan kell kontírozni a gazdasági eseményeket, ha a kft. készleteiről nem vezet folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást? Negyedéves áfabevalló a kft.
Részlet a válaszából: […] ...és a számla alapján exportárbevételt elszámolnia és követelést kimutatnia. Áfafizetési kötelezettség nincs, mert a termékértékesítés az Áfa-tv. 11. §-a alapján is termékexportnak minősül. Ha a vevő szerint a termék nem felelt meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlan szerzéskori értéke

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóalapját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos a 2003. évi szja kiszámításakor? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
Részlet a válaszából: […] ...átruházása esetén a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt.Az ingatlan és a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevételnek minősül az eladási ár, a cserébe kapott dolognak a szokásos piaci értéke.Az ingatlan, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Adóköteles termékértékesítés tárgyi adómentes lesz

Kérdés: A fogtechnikusok termékértékesítésének jelentős része 2004-től átkerült a tárgyi adómentes körbe. A korábban beszerzett tárgyi eszközeikre kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdése szerinti arányosítást?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó, végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és az adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Vásárlói pontok beváltásakor kapott ajándék számlázása

Kérdés: Pontakció keretében a csak pontokért adott ajándéktárgy esetén az engedményekre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Kell-e az átadásnál számlát helyettesítő okmányt kiállítani? Milyen társaságiadó-, illetve áfavonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...eladási ár számolandó el.Amennyiben az összegyűjtött pontokkal adott árengedmény az eladási ár teljes összegét eléri, akkor is értékesítésről van szó, csak az árengedménnyel csökkentett eladási ár nulla lesz. Az értékesítést ez esetben is számlával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Lakásértékesítés részteljesítésének elszámolása

Kérdés: Építőipari cég a saját tulajdonában lévő telken társasházakat épít, alvállalkozók bevonásával. A leendő tulajdonosokkal adásvételi szerződést kötnek a beépítetlen telekre, az azon kialakítandó öröklakásokra. Az építés különböző fázisában a készültségi foknak megfelelő ellenérték megfizetéséről állapodnak meg a vevőkkel, az eladó a teljes vételár megfizetéséig a tulajdonjogot fenntartja. Helyesen jár-e el a cég, ha a részteljesítésekkor kifizetett összegeket előlegként tartja nyilván, és csak a végszámlák alapján számol el értékesítést? A megmaradt lakásokat késztermékként kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...adásvételi szerződést köt a jövendőbeli lakástulajdonosokkal. A Ptk. előírásai szerint az adásvételi szerződéshez, mivel termékértékesítésről szól, nem kapcsolódhat alvállalkozói szerződés. Ebből következően, helytelen alvállalkozók bevonásáról beszélni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlanhoz kapcsolódó járulékos költségek számlázása

Kérdés: A társaság telket vásárolt társasházi lakásépítés céljára. A lakásépítők részére a telekhányadokat lakásonként értékesíti a társaság, a telekhányad-értékesítést és a lakásépítést egy szerződésben rögzítették. A társaság a lakások felépítésére a vevőkkel vállalkozási szerződést köt. A vevők részletekben fizetnek. Az építés költségét a szerződés rögzítette. Az építési engedély a társaság nevére szól, és használatbavételi engedéllyel rendelkező lakást adunk át. Visszaigényelheti-e társaságunk a telekhatárig kiépített közművek teljesítési számláiban szereplő áfákat, továbbá a telek tereprendezésével kapcsolatos teljesítésekben felszámított áfát? Hogyan kell kiszámlázni a tereprendezés, a közműépítés költségét?
Részlet a válaszából: […] ...át a lakásokat, ha azok használatbavételi engedélye is megvan.Az Szt. és a Ptk. előírásaiból következően, a lakásokat csak akkor lehet értékesítésként elszámolni, amikor a használatbavételi engedély már megvan. Ezen időpont előtt a lakóépülettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Üzletrészvásárlás osztalék beszámításával

Kérdés: A kft. 2003 márciusában – nem tartós befektetésként – 1,5 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől 10 millió Ft vételáron. A vételár összegének megállapításánál figyelemmel voltak a 2003-ban realizálódó, várhatóan 8 millió Ft összegű osztalékra is. Az osztalékot júliusban átutalták, a kft. pedig ezt az üzletrészt értékesítette szeptemberben 3 millió Ft-ért. Helyesen történt-e az üzletrész bekerülési értékének a 10 millió Ft-ban történő megállapítása? Csökkenti-e a társasági adó alapját a kapott osztalék összege?
Részlet a válaszából: […] ...Tehát a második kérdésre is igen a válasz.A Tao-tv. közvetlenül nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy a részesedések értékesítése miatt kimutatott árfolyamveszteséggel kell-e az adózás előtti eredményt növelni. Ebből következően, ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Hibás teljesítés elszámolása, áfája

Kérdés: Ügyfelünk hulladék adásvételével, begyűjtésével foglalkozik. A hulladék beszerzésére ügyfeleivel kötött megállapodás szerint: "Amennyiben a megvásárolt hulladék feldolgozása, továbbértékesítése során minőségi kifogás vagy többletköltség jelentkezik, a vevő utólagos árengedményre, a hibás teljesítés miatt árleszállításra, illetve minőségi kötbérre tarthat igényt, amit a felek kölcsönös megegyezése alapján az eladó megtérít a vevőnek." Az engedmény elszámolása időszakonként történik. Ügyfelünk nem a különbözet szerinti adózás szabályai szerint adózik. Helyesen járt-e el, ha az utólag kapott engedményt áfa alapjául nem szolgáló bevételnek tekintette?
Részlet a válaszából: […] ...összeget kell az eladónak helyesbítenie, helyesbítő számla kiállításával.Az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján: az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.
Kapcsolódó címkék:  

Utólag levont áfa az egyszeres könyvvitelben

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető bt. az utólag levonásba helyezhető áfát hova könyvelje?A 2001. január hónapban vásárolt személygépkocsit 2003 szeptemberében értékesítették. A 60 hónapból hátralévő hónapokra jutó áfát utólag le lehet vonni?
Részlet a válaszából: […] ...személygépkocsi értékesítésekor az Áfa-tv. 39. §-ának (3) bekezdése alapján a beszerzéskor felszámított és le nem vont általános forgalmi adónak az Áfa-tv. szerint számított összegét az adóbevallásba – előzetesen felszámított levonható áfaként –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.
Kapcsolódó címkék:  
1
219
220
221
263