Külföldi illetőségű edző járuléka

Kérdés: Társaságunk sporteseményekkel kapcsolatos mérkőzések megszervezésével, lebonyolításával foglalkozik. A sporteseményen részt vevő csapatok felkészítéséhez kellő szakértelemmel rendelkező, külföldi illetőségű edzőt hívtunk, aki megbízási szerződés keretében/megbízási díj ellenében fogja elvégezni a rábízott feladatokat. Az edzések mindössze 3-4 napot fognak havonta igénybe venni, vagyis ennyi időt fog a magánszemély Magyarországon tartózkodni. A belföldi tartózkodás idejére a megbízó a megbízási díjon felül a társaság nevére szóló számlával igazolt repülőjegyet, szállásköltséget és étkezést is kifizeti. A magánszemélynek fizetendő megbízási díj éves szinten eléri a minimálbér 30 százalékának tizenkétszeresét. A felsorolt esetekben keletkezik-e társaságunknak adófizetési kötelezettsége, ha a felsorolt szolgáltatások ténylegesen a megrendelt rendezvényekhez, felkészítésekhez kapcsolódnak, és kizárólag azok érdekében merültek fel? A megbízási díjból – mint önálló tevékenységből származó bevételből – mind a személyi jövedelemadó, mind pedig a társadalombiztosítási járulékok esetében a jövedelmet tételes költségelszámolással, vagy az igazolás nélkül elszámolható 10 százalékos költséghányad levonásával állapítjuk meg. Az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál alkalmazhatjuk-e ezen számítási módszert, függetlenül a magánszemély illetőségétől?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett megbízási díj személyi jövedelem­adó szempontjából önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősíthető, és a bevételből a jövedelmet tételes költségelszámolással, vagy az igazolás nélkül elszámolható 10 százalékos költséghányad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.
Kapcsolódó címke:

Szakmai kiállítás utazási költsége

Kérdés: Az egyszemélyes kft. külföldi tulajdonosa vevő partnereinek képviselőit meghívja a külföldi társvállalathoz, hogy a partnerek megismerhessék a nemzetközi vállalat működését, a termékek teljes körét, a gyártási technológiát, és részt vehessenek a külföldi szakmai kiállításon. A kft. a partnerek és saját dolgozói ki- és visszautazásához buszt bérel, ennek költségei terhelik a magyar céget. A külföldi szállás és étkezés költségeit a külföldi társvállalat vállalta. A vevő partnerek az utazás költségeinek mintegy felét fizetik regisztrációs díj keretében. Az utazási költség fennmaradó része reprezentációnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...szakmai rendezvény költségei, ideértve a külföldi szakmai kiállításon való részvételt – az étkezés, a vendéglátás, a szabadidőprogramok költségei kivételével –, jellemzően olyanok, amelyek a küldő szervezet nevére szóló számla alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.
Kapcsolódó címke:

Előadóművészek étkezési költségtérítése

Kérdés: Cégünk külföldi előadóművészeket közvetít. Az előadók szállásköltsége cégünket terheli. A szállás számlán sokszor szerepel minibár használata. Ha az előadóművésszel kötött szerződés tartalmazza az étkezés költségének térítését is, reprezentációnak minősül ez?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem minősíthető reprezentációnak, mivel nem felel meg az Szja-tv. 3. §-a 26. pontja szerinti reprezentáció kritériumainak. Ebből következően a magánszemély bevétele a minibár használata címén kifizetett összeg. Ezen összeget a kifizetőnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.
Kapcsolódó címkék:  

Béren kívüli juttatás társas vállalkozásnál

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosa megbízásos jogviszonyban ügyvezető is, amelyért díjazását havonta felveszi. A Tbj-tv. alapján a társas vállalkozóra vonatkozó szabályok szerint személyesen közreműködik a cégben mint művezető. Ezért a tevékenységéért nem vesz fel jövedelmet. Adható-e ezen tagnak kedvezményes étkezési utalvány?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének bb) alpontja alapján béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató munkáltató – a munkavállalónak a munkavállaló választása szerint– Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.
Kapcsolódó címkék:  

Áram-felülvizsgálati szolgáltatás

Kérdés: A kft. igénybe vett egy áram-felülvizsgálati szolgáltatást, amelynek keretében megállapították, hogy az áramszolgáltató magasabb díjakat számított fel az indokoltnál. Ezért a szolgáltató 2012. januártól kezdődően 2014. április hóig minden egyes hónapra kiállított egy-egy helyesbítő számlát. A számla kelte: 2014. 05. 12. A helyesbítések okozta áramköltség-csökkenést számvitelileg melyik üzleti év(ek)hez kell hozzárendelni? Ha az összemérés elvből indulok ki, akkor az elszámolási időszakokhoz. Ez viszont azt jelenti, hogy 2014-ben kell könyvelni a 2012., a 2013. éveket érintő számlákat is? Emiatt önrevíziózni kell ezen évek társasági adóját, helyi iparűzési adóját is? Nincs valamilyen lehetőség – a speciális helyzetre tekintettel –, hogy minden számlát 2014. évre könyveljünk? Mint az áfánál, az adóalap csökkenése miatt nem kell az áfabevallást önrevíziózni.
Részlet a válaszából: […] ...szerint:Abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított áfa összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Kapcsolt vállalkozásnak biztosított raktár iparűzési adója

Kérdés: Külföldi székhelyű kapcsolt vállalkozásunk árujának ideiglenes tárolása, az azzal összefüggő logisztikai feladatok ellátása a tulajdonunkban álló raktárban történik. Keletkezik-e a kapcsolt vállalkozásunknak a raktár fekvése szerinti önkormányzatnál iparűzésiadó-kötelezettsége, ha raktárunkban területet nem bérel, a raktárban munkavállalói nincsenek, mindösszesen logisztikai szolgáltatást vesz tőlünk igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásnál nem teljesül a Htv. szerinti telephelyfogalomnak való megfelelés minden eleme (nincsenek munkavállalói a raktárban), következésképp a raktár fekvése szerinti önkormányzatnál a külföldi vállalkozást helyi iparűzésiadó-kötelezettség nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Szolgáltatásnyújtás teljesítési időpontja – áfa

Kérdés: Evás könyvelő kft. vagyunk. Szerződéseinket éves díjjal kötjük, havi egyenletes összegű kiszámlázással, a folyamatos teljesítés szabályai szerint. Szerződésünk szerint az éves teljesítés a beszámoló átadásával és a bevallások leadásával teljesül. Díjainkat is július 1-jétől változtatjuk. Vajon miként érint minket és vállalkozóinkat a változás? Mennyiben változnak a teljesítés időpontját, a számla keltét, a fizetési határidőt érintő dátumok és megbízóink kötelmei? Úgy véljük, ez nemcsak minket, de a kivás és az Szt. szerint elszámoló könyvelőirodákat is érinti. Kérjük, mindhárom módszertan szerint adják meg válaszukat!
Részlet a válaszából: […] ...követő időpont. Légyegében tehát semmi nem változott: továbbra is a fizetési határidő a meghatározó az adófizetési kötelezettség keletkezése szempontjából.Mindez azonosan érint valamennyi áfaalanyt (függetlenül attól, hogy egyébként a kisvállalati adó hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.
Kapcsolódó címkék:    

Betéti társaság megszüntetése

Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a leg­optimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?
Részlet a válaszából: […] ...meg, támaszkodva évtizedes szakmai gyakorlatunk tapasztalataira is. Így csak a kérdésekre válaszolunk, az abból következő optimális következések levonása – az adottságok, mérlegadatok, körülmények ismerete mellett – a kérdező feladata.A kérdésből nem derül ki,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés: A Ptk. 2013. július 1. napjától hatályos elő­írása új rendelkezést vezetett be a gazdálkodó szervezetek késedelmes fizetése vonatkozásában, amelyet 2014. 01. 01-től tovább pontosítottak. A gazdálkodó szervezetek kötelesek 40 eurónak megfelelő összegű behajtási költségátalányt fizetni, ha fizetési kötelezettségüket határidőben nem teljesítik. Kérdéseink: a költségátalány számlázásának szabályai, a költségátalány számviteli elszámolása, a jogosult a késedelembe esést követően lemondhat-e a behajtási költségátalányról, és ha megteszi, hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...Ezen értelmezés alapján tehát a jogosult eltekinthet a behajtási költségátalány érvényesítésétől, és erről – a kötelezettség keletkezését követően – írásban nyilatkozik a kötelezett felé.A jogosultnak azon nyilatkozata alapján, mely szerint eltekint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.
Kapcsolódó címke:

Konferencián részt vevő orvosok támogatása

Kérdés: Orvosi segédeszközöket kórházak részére értékesítő kft. a termékeikkel kapcsolatos témájú konferencián, kongresszuson részt vevő orvosoknak a 2006. évi XCVIII. törvény 14. §-a alapján természetbeni támogatást ad, vagyis megtéríti a rendezvényen való részvétel díját, utazási és szállásköltségét. Az orvosok a rendezvényt követően a kft. dolgozói részére előadják az előadáson hallottakat, majd tanácsot, véleményt mondanak a termék használatára vonatkozóan, tehát az orvosok szakmai rendezvénylátogatása a cég tevékenységét közvetlenül érinti. Milyen módon lehet hitelesen alátámasztani az orvosok támogatásának a kft. tevékenységével való összefüggését? A rendezvényszervezőtől a kft. a saját nevére szóló számlát kap. Hogyan kell kezelni a támogatást a társasági adó, az szja és járulékok szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. nevére szóló számlákkal). Nagyon lényeges, hogy sem a részvételi díjban nem lehet, sem külön nem kerülhet számlázásra étkezési költség, étel-ital, fogadás stb.Az előbbiekből következik az érintett orvosnak a konferencián, a kongresszuson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.
Kapcsolódó címkék:  
1
17
18
19
54