Adott-kapott előleg elszámolása

Kérdés: Kérem, ismertessék az adott-kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, számla az értékesítésről, az előleg beszámítása stb.), ha az előleg forintban van, illetve ha devizában. Kérem, ez utóbbi esetben az árfolyam használatára is térjenek ki!
Részlet a válaszából: […] ...áfájának beszámítása, a levonható áfa korrigálása: T 353 – K 466.Devizában adott-kapott előlegek könyvelése:A devizában (például euróban) adott-kapott előlegek, illetve azok beszámításának a könyvelése lényegében megegyezik a forintban adott-kapott előlegekével....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Mikrogazdálkodói beszámoló jövedéki adó hatálya alatt

Kérdés: Szőlő- és bortermeléssel foglalkozó társaság mikrogazdálkodói beszámolót készíthet-e, illetve köteles-e a beszámolóját könyvvizsgáltatni, lévén a szőlőbor jövedéki adó hatálya alá tartozó termék?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 9. §-ának (6a) bekezdése szerint nem készíthet mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót az európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti befektetési vállalkozás és a pénzügyiholding-vállalkozás.A (6) bekezdés előírásából viszont az következik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Előreutalás vagy előleg

Kérdés: Könyvelőként egyre többször látom, hogy a számlára fizetési feltételként azt írják rá, hogy "előreutalás". A kiállított számla teljesítési dátuma és kelte későbbre esik, mint az átutalt összeg. Vagyis a banki teljesítés előbb történt meg, mint a számla kiállítása. Véleményem szerint ilyenkor előlegszámlát kell kiállítani, majd későbbi időpontban lehet számlázni a szolgáltatást vagy terméket az előleg beszámításával. Kérem állásfoglalásukat abban, hogy elfogadható-e a fent leírtak alapján az ilyen formában, előreutalás megnevezéssel kiállított számla!
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. az 59. §-ában meghatározott előlegfizetéshez kapcsol különös szabályként adófizetési pontot, és rendel számlakiállítási kötelezettséget. Az áfa rendszerében előlegről csak abban az esetben beszélünk, ha a termék beszerzőjét vagy a szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Származékos ügylet euró értékesítéshez kapcsolódóan

Kérdés: Cégünk árbevételének jelentős része euróban realizálódik. Amikor kedvező az árfolyam, szállításos határidős (FX forward) devizaügyletet kötünk a számlavezető pénzintézettel. Az ügyletkötések általában minden hónap elejére szólnak. Lejáratkor cégünk kifizeti az ügyletben szereplő devizamennyiséget, és a bank átutalja a kötési árfolyamon számított forintértéket. A bank felé külön letétet nem kell biztosítani. Az ügyletek értékelésekor a bank mindennap listát küld, amely tartalmazza a pozíciónkénti árfolyam-különböztet. Van-e könyvelési teendője a cégnek az ügylet kötésekor? Milyen könyvelési feladata van a cégnek, ha az árfolyam-elmozdulások miatt letétet kell biztosítani? Az ügylet zárását hogyan kell könyvelni? Mi a teendő az év végén nyitott pozíciókkal? Van-e egyéb számviteli feladat? Kérem, hogy a választ gyakorlati példával is mutassák be!
Részlet a válaszából: […] ...szerinti ügylet leszállítási határidős ügylet, mert a szerződés szerint a teljesítés az ügylet zárásakor az ügylet tárgyának (az eurónak) a tényleges átadásával (leszállításával) és a kötési ár (árfolyam) pénzügyi rendezésével valósul meg.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Külföldi bankszámla bejelentési kötelezettsége

Kérdés: Magyar, áfás magánszemély euróban kiállított számlájának ellenértékét német bankszámlára szeretné utaltatni. Külföldön vállalkozási tevékenységet nem folytat. A NAV ezt elfogadja?
Részlet a válaszából: […] A 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 3. §-a írja elő az áfa fizetésére kötelezett magánszemély számára a belföldi pénzforgalmi számla nyitására irányuló kötelezettséget. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Új Art.) 66. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Egyszerűsített éves beszámoló az anyavállalatnál

Kérdés: Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése szerint az anyavállalat nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót. Anyavállalatnak minősül az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint, ha a tulajdonosok szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik. Ez azt jelenti, ha egy társaságnak egy másik gazdasági társaságban 50%-ot meghaladó tulajdonrésze van, akkor nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót?
Részlet a válaszából: […] ...meg a törvényben külön meghatározott határértékeket. Ez azonban ellentétes lenne a nemzetközi számviteli gyakorlattal, ütközne az Európai Unió számviteli irányelvében foglaltakkal. De az évente változó értékadatok mellett összehasonlíthatatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Fióktelep megszűnésekor a beszámoló közzététele

Kérdés: A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét 2017-ben év közben – a megszűnésre tekintettel – törölték a cégjegyzékből. A külföldi vállalkozás normál üzleti éves. A beszámoló közzétételi kötelezettségét ezen tört üzleti évre hogyan tudja teljesíteni a fióktelep? Fióktelepként a külföldi székhelyű vállalkozás beszámolójának közzétételére kötelezett. Ez érvényes ezen beszámoló esetében is? Vagy ettől eltérően – ez esetben – a fióktelep számára szükséges a tört időszakra, vagyis a 2017. év elejétől a megszűnés (a törlés) napjáig a fióktelep egyedi beszámolójának a közzététele? A 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 9/A. §-a (3) bekezdését úgy értelmezzük, hogy a 45 napos határidőt csak a tevékenységet lezáró beszámoló elkészítésére kell érteni, azt nem kell közzétenni, a (4) bekezdés alapján más beszámolót nem kell készíteni, a külföldi vállalkozás beszámolóját sem kell közzétenni. Helyes a jogértelmezésünk?
Részlet a válaszából: […] ...(1), (3), (5) bekezdése alapján:Azon külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amely vállalkozás székhelye az Európai Unió valamely tagállamában található, mentesül a 153. § (5) bekezdésében előírt letétbe helyezési, a 154....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Kérdések az AirBnB kapcsán

Kérdés: Egyesült Királyságban élő magyar állampolgár vagyok, adószámmal, állandó lakcímmel rendelkezem e honban, azonban állandó életterem: UK. Budapesti lakásomat nem szeretném parlagon hagyni, ezért úgy döntöttem, AirBnB-ztetni fogok. Jogkövető vagyok, ezért minden lehetséges információt átolvastam, de maradtak nyitott kérdések. Ebben szíveskedjenek segíteni! Tájékozódásom alapja a NAV 10. számú munkafüzete volt. Számos kérdésem ezek után nyitott. Azt értem, hogy számláznom kell, és választhatom az AM formát, miután adószám (bejelentkezési kötelezettség) nélküli magánszemélyként szeretném a tevékenységet folytatni.
1. Azt olvastam valahol, hogy nem is kell számlát, csak "számviteli bizonylatot" kibocsátanom ebben az adózási módban. Igaz ez? És ha kell is – itt szabadúszó művészként dolgozom –, saját készítésű számlaformátumom van. Ha azt új, zárt tartományként használom, megfelel-e a hazai előírásoknak? Mi a könnyű és megfelelő megoldás? Azt már tudom a Számviteli Levelek alapján, hogy pdf-formátumban miként kell eljárni. Ez is megfelelő lenne – persze csak akkor, ha nem magyar nyelvű, esetleg bilingvis a számla?
2. Az előzőekből következik, hogy a hatóságnak biztosítani kell a bizonylatokhoz való hozzáférést vs. ellenőrzést, ám azok az én számítógépemen lesznek az Egyesült Királyságban! Gondolom, nem jönnek ki, nekem meg nem kell hazajönnöm. Természetesen hazai eurószámlám van, arra fognak fizetni. Kell megjelölnöm képviselőt? Hogyan, hol, miként? (Van ügyfélkapum.) Mi a jogkövető megoldás?
3. Olvasom az áfa kapcsán, hogy az AirBnB-nek fizetett jutalék miatt nemzetközi adószámot is váltanom kell. Ezzel mi a helyzet? Nem értem a füzet magyarázatát az áfaalapot illetően. Hogyan? Mit? Mire számolva? Miért? Kitérnének ismét erre is egy példával?
Részlet a válaszából: […] Az Egyesült Királysággal kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról kötött nemzetközi szerződés (kihirdetve a 2011. évi CXLIV. törvénnyel) 6. cikke alapján az Egyesült Királyságban adóügyi illetőséggel bíró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Tréningen lévő munkavállalók idegenforgalmi adója

Kérdés: Társaságunk a munkavállalói számára – a munkavégzésükhöz szükséges képzési, szakmai, stratégiai tartalmú – csapatépítő tréningen való kötelező részvételt rendel el. Ezek a programok egy idegenforgalmi szempontból frekventált településen, az ott lévő kereskedelmi szálláshelyen zajlanak, és 2-3 napos időtartamúak. A településen van telephelyünk, de a képzésen részt vevők értelemszerűen nem a telephely munkájában vesznek részt, szokásos munkavégzésük cégünk más telephelyén vagy a társaság székhelyén zajlik. Felmerült, hogy ezen esetben kell-e idegenforgalmi adót fizetni a társaságnak, vagy alkalmazható a helyiadó-törvény szerinti, munkavállalókra vonatkozó adómentesség?
Részlet a válaszából: […] ...tartózkodó magánszemély [Htv. 31. § c) pontja].A kérdésben írtak szerint a munkavállalók a tréningen (a tréning helyszínéül szolgáló településen) ugyan nem a szokásos munkatevékenységüket végzik, de a képzésen való részvétel szükséges a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Előleg készpénzben

Kérdés: Ügyfelem pénztárgép használatára kötelezett, kiskereskedelmi tevékenységet végez. A termékeket megrendelés alapján szerzi be, amihez a vásárlóktól előleget szokott átvenni. Az előlegről előlegszámlát állít ki, amelyet a pénztárgépben is rögzít a 27%-os forgalmi gyűjtőben. Az áru megérkezésekor a vevő a fennmaradó részt is kifizeti, ügyfelem a pénztárgépbe a fizetendő előlegen felüli részt üti a 27%-os gyűjtőbe. Ugyanekkor kiállít egy készpénzes számlát is a vevő részére, amelyen a fizetendő végösszeg megegyezik a pénztárgépes nyugta összegével. A problémám abból adódott, hogy egy vásárló átutalással fizetett előleget, de a végszámla már készpénzes volt. A pénztárgépbe btött végszámlánál nem derült ki számomra, hogy ott előleg-visszavonásra került sor. A nyitott előlegre rákérdeztem, válaszként azt kaptam, sok készpénzes előleg, illetve készpénzben fizetett végszámla van, csak ez a könyvelésben nem derült ki.
Részlet a válaszából: […] A kérdező a helyes eljárásra ugyan javaslatot tesz, de az valójában nem elfogadható, mivel a pénztárba olyan tételt is könyvelne a végszámla alapján, amely készpénzben nem realizálódik: teljes érték: T 3811 – K 91, 467, előleg T 453 – K 3811, és vegyesen az áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.
1
19
20
21
74