779 talált cikk az EU kifejezésre

Kérdés: A magyarországi társaság külföldi tulajdonosai részére a forintban elfogadott osztalékot euróban kívánja kifizetni, mivel az euróbankszámláján áll rendelkezésre a kifizetendő osztalék összege. A forintban jóváhagyott osztalék esetében az euróban kifizetendő összeg meghatározása a bankszámlát vezető pénzintézet utalásnapi eladási árfolyamán történik. Kérdés, hogy a számlavezető bank hivatalosan közzétett euróeladási árfolyamát kell-e kötelezően alkalmazni az euróban utalandó összeg meghatározásához, vagy alkalmazható a számlavezető bank aznapi egyedi ajánlata is euróbeszerzésre? Nagy összegű euró utalásáról van szó, és a számlavezető bank az egyedi ajánlatában alacsonyabb eladási árfolyamra ad ajánlatot a hivatalosan közzétett árfolyamhoz képest.

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számában a 8355. kérdésre adott válaszban foglalkoztak az euróban meghatározott munkabér adóival, kitérve arra is, hogy mely esetekben keletkezhet árfolyam-különbözet. A kérdező arra is választ várt, hogy van-e eltérés, ha a kifizetés a forintban vezetett bankszámláról, illetve az euróban vezetett bankszámláról történik. A válasz nehezen értelmezhető konkrét értékek (összegek), illetve számlaösszefüggések hiányában. Szíveskedjenek az árfolyam-különbözetek keletkezését külön-külön bemutatni, egyrészt a forintbankszámláról, illetve az euróbankszámláról történő kifizetéshez kapcsolódóan, másrészt azt is, ha a társaság a könyveit euróban, illetve forintban vezeti.

Kérdés: Belföldi számla (az előlegszámla és a végszámla is) devizában lett kiállítva. Az árfolyameltérések miatt a számlán (számlázz.hu) több áfaérték szerepel, mint a végszámlaelőleg levonása után megjelenő deviza áfaforintértéke lenne. Pl. a maradék összeg bruttó 127 EUR, az árfolyam: 353,66. Áfaértéke: 27 EUR×353,66 = 9548,82, a számlán 33.307 Ft szerepel. Helyes így a számla, a 33.307 Ft áfát kell bevallani az áfabevallásnál?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek az alábbi eljárást véleményezni, illetve amennyiben az az Önök álláspontja szerint nem felel meg a törvényi előírásoknak, úgy a helyes módot részletesen – kitérve a főkönyvi és az áfaelszámolásra, bizonylatolásra is – bemutatni! Cégünk az 50/1999. EüM rendelet 1. § (1) a) bekezdés szerinti munkavállalók részére a rendeletben meghatározottaknak megfelelően védőszemüveget biztosít, melyet az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.8. pontjára tekintettel adómentes juttatásként számol el. Az elszámolás menete a következő: a munkavállaló a szemészeti vizsgálat eredményét és a neki javasolt, saját ízlése szerint kiválasztott szemüvegről kapott, a munkavállaló nevére szóló számla eredeti példányát a munkáltató részére bemutatja, a munkáltató azokról hiteles másolatot készít. A munkáltató ezen bizonylatmásolat alapján kifizeti a munkavállaló részére a számlán szereplő értéket, illetve részösszeget abban az esetben, ha a szemüveg értéke meghaladja a vállalkozásunk belső szabályzatában rögzített, az 50/1999. EüM rendeletben előírtakat szem előtt tartva megállapított maximális összeget. Az így juttatott pénzösszeget a számlamásolat, illetve a kifizetés tényét rögzítő pénztárbizonylat alapján az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.8. bekezdése alapján adómentes juttatásként, a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolja el vállalkozásunk.

Kérdés: Külföldi tulajdonban lévő, Magyarországon működő társaság munkaviszonyban lévő ügyvezetőjének a munkabérét EUR-ban határozta meg, és EUR-ban szándékozza átutalni részére. [Az Mt. 209. §-ának (1) bekezdése szerint lehetővé tett eltérést alkalmazta.] Milyen árfolyamon kell forintosítani a jövedelmet ahhoz, hogy az adókat és a járulékokat forintban le lehessen vonni, illetve milyen árfolyamon kell a kifizetendő nettó összeget EUR-ra visszaváltani ahhoz, hogy az illetőnek kifizessük? Kifizetés esetén van-e különbség az árfolyam tekintetében a között, hogy HUF-ban vezetett bankszámláról, vagy EUR-ban vezetett bankszámláról utaljuk át az összeget? A 3674. kérdés megválaszolása hasonló helyzetet ír le, de a válasz 2008. évi, azóta szinte minden jogszabály megváltozott.

Kérdés: Társaságunk a könyveit forintban vezeti, a deviza- (euró-Ft) váltáshoz spotügyletet alkalmaz. Eurót ad el, azaz átvált forintra. Az eurócsökkenést az átváltáskori árfolyamon kell könyvelni, vagy az egyébként alkalmazott súlyozott átlagáron? Mely árfolyamot kell alkalmazni, ha a saját bankunk euró- és forintbankszámlája között történik az ügylet, és ha az Akcenta OLB spotügyletet alkalmazzuk?

Kérdés: Katás vállalkozónak az alkalmazottja után milyen dokumentumokat kell vezetnie (tb-kiskönyv stb.)?

Kérdés: Cégünk sörösdoboz-visszaváltó automatát üzemeltet mintaboltja mellett. Az üres dobozokat bruttó 2 Ft/doboz értékben lehet beváltani a mintaboltban az automata által nyomtatott bizonylat alapján. Az ügylet elszámolásakor a pénztárgépen technikailag csak göngyölegként lehet ezt a tételt levonni, mivel csak a göngyölegeknél lehet negatív tételeket beütni a pénztárgépbe. Számviteli elszámolás szempontjából helyesen járunk-e el, ha kedvezményként számoljuk el ezeket a tételeket? Vagy van erre jobb, helyesebb megoldás?

Kérdés: Fuvarozással foglalkozó cégünk belföldi és külföldi tankolásairól kéthetenként gyűjtőszámlát kap az egyes szolgáltatóktól. A DKV a gyűjtőszámlában szereplő egyes számlákat a szervizország pénznemében tünteti fel, euróra (a fizetés pénznemére) átváltva. Teljesítési idő az egyes számlákon nem szerepel, csak az egyes tankolások dátuma. Az OMV és a SHELL a gyűjtőszámlában szereplő egyes számlákat a szervizország pénznemében tünteti fel forintra (a fizetés pénznemére) átváltva. Teljesítési idő nem szerepel az egyes számlákon, csak az egyes tankolások dátuma. A Mol a gyűjtőszámlában szereplő egyes számlákat a szervizország pénznemében tünteti fel forintra (a fizetés pénznemére) átváltva. Teljesítési idő szerepel az egyes számlákon, a magyarországi számla esetén a folyamatos teljesítés szabályai szerint, a külföldi számlák esetén, a számlán feltüntetett teljesítési idő, vagy a számlázási időszak utolsó napja, vagy időben a legutolsó tankolás időpontja. Az említett szolgáltatók esetén mikori teljesítési idővel (kivéve a Mol, amely a számlán feltünteti azt), milyen devizanemben könyveljük a kötelezettségeinket, külföldi deviza esetén milyen árfolyamon kell a kötelezettséget forintosítani?

Kérdés: A cég, melyet könyvelek, hímzett terítők, párnák, ruhák (új és használt) értékesítésével foglalkozik (árrésadózást alkalmazva). Pénztárgép használatára vagyunk kötelezettek. Főként külföldről érkező turisták vásároltak nálunk, bankkártyás fizetéssel. Eddig az volt a gyakorlat, ha a vevő számlát kért, akkor is beütöttük a pénztárgépbe azt (a pénztárgépes nyugtát a könyvelés részére átadott példányhoz tűztük). A bankkártyás vásárlásokat egy külön gyűjtőbe rögzítettük, de számlakérés esetén az ellenértéket is beütöttük. 2020. 07. 01-től milyen gyakorlatot kövessünk, hogy a kétszeres adatszolgáltatási problémát elkerüljük? Ha a vevő készpénzzel/vagy bankkártyával fizet, a vevő adóalany és számlát kér, be kell-e ütnünk a pénztárgépbe a számla ellenértékét? (Külön gyűjtőbe üssük, a számla készpénzes ellenértékét külön kasszába tegyük?)