779 talált cikk az EU kifejezésre

Kérdés: A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 – K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?

Kérdés: Ügyfelem a NAV online számlázórendszerében készíti a számláit. Tevékenysége kapcsán pénztárgéphasználatra kötelezett. A NAV online számlázórendszere minden számláról továbbítja az adatszolgáltatást, így kérdés merült fel a pénztárgép használatával kapcsolatban. Mikor és hogyan kell beütni a készpénzes számlákat? Mi a gyakorlat arra vonatkozóan, hogy ellenőrzés során a pénztárgép rovancsolása kapcsán a házipénztár egyezik-e? Tehát a pénztárgéphasználat hogyan valósul meg? A készpénzes számlákat nem gyűjtőben, hanem "pénzben" ütik be? A gyakorlat egy másik cégnél – amely nem NAV-számlázóprogramot használ – az volt, hogy a 100 E Ft alatti áfás készpénzes számlákat a pénztárgépbe beütöttük, a 100 e Ft feletti számlákat nem, hiszen ott az adatszolgáltatás megvalósult a NAV-számlázón keresztül. Ha számlázóprogramot használ egy cég, akkor nem kell a pénztárgépbe ütni a készpénzes számlákat, csak a nyugtás bevételeket? Gyakorlati megvalósítás is érdekelne, valamint a pénzkezelési szabályzat erre való iránymutatása. A pénztárgép használatát nem választó vállalkozók esetén a tárgyhót követően a PTGSZLAH nyomtatványon szolgáltatunk adatot, és nem jött elő problémaként a NAV- vagy más egyéb számlázó adatszolgáltatása.

Kérdés: Alanyi áfamentes, de EU-s adószámmal rendelkező, fordítási és nyelvoktatási szolgáltatásokat nyújtó kft. esetén az Írországból érkező, a Google AD-, illetve Facebook-hirdetések után áfa felszámítása nélkül kiállított, kis összegű számlák a fordított áfa hatálya alá tartoznak? Amennyiben ezek a számlák kis összegűek (max. 30 000 Ft), akkor is kell utánuk áfát fizetni Magyarországon, vagy van valamilyen összeghatár, ameddig nem szükséges?

Kérdés: Újabban nemcsak (előlegfizetéses és előlegfizetés megkötés nélküli) határozatot ad ki az Államkincstár, hanem végzést is. Azt is kétféle verzióban: előlegmegkötéssel (ez egyértelmű kötelezettség) és részletfizetési megkötéssel. Az utóbbi megkötésű végzést – a kettős könyvvitelben – egyéb bevételként kell könyvelni?

Kérdés: Társaságunk mikrogazdálkodó, áfa- és kivaalany, kettős könyvvitel szerint az 5. számlaosztályban számolja el a költségeit. 2018-ban szántóföld művelésére feles bérleti szerződést kötött több magánszeméllyel. A feles bérleti szerződés alapján a megtermelt termény 20%-át a bérbeadónak kell átadnunk. Milyen számviteli, elszámolási, könyvelési tételeket kell elvégeznünk, illetve milyen adózási (áfa, kiva, szja stb.) szabályokat kell alkalmaznunk?

Kérdés: 2018. év végén cégünk számlavezető bankjának likviditási problémái miatt a bankszámláinkat befagyasztották, majd 2019. évben megindult a bank végelszámolása. A devizás számlák egyenlegét adott napi árfolyamon forintra átszámították, ebből kifizetésre került az OBA által biztosított 100.000 eurónak megfelelő forintösszeg, az ezután fennmaradt összeget a végelszámoló betétkövetelésként nyilvántartásba vette. A bank végelszámolása várhatóan több évig is eltarthat. A végelszámoló által visszaigazolt betétkövetelést kimutathatjuk a továbbiakban is a pénzeszközök között, vagy át kell vezetni a követelések közé? Az év végén elszámolandó értékvesztést a pénzügyi műveletek ráfordítása vagy az egyéb ráfordítások között kell elszámolni? A társasági adónál növelni kell-e az adóalapot az elszámolt értékvesztés összegével?

Kérdés: A külföldi tulajdonú kft. speciális tudású külföldi munkavállalókat hoz Magyarországra, akiknek ingyen munkásszállást biztosít. Magyar munkavállalókat a speciális tudásigény miatt nem tudnak felvenni. A külföldi munkavállalóknak más EU-s országban van az állandó lakhelyük. A munkásszállót üzemeltető számlát ad a kft.-nek. Levonható-e a számla áfatartalma? Értelmezésünk szerint az ingyenesség miatt nem lehetne levonni az áfát, de mivel a munkáltató helyzete szerint más lehetőség nincs e munkaerő biztosítására, ezért a vállalkozás érdekében felmerült költségről van szó, tehát levonható az áfa is.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.

Kérdés: Az általunk vásárolt termék ellenértékét a belföldi szállító euróban kérte társaságunktól. Előlegként a teljes vételár 50 százalékát euróban utaltuk át forintszámlánkról, amelyet bankunk augusztus 21-én teljesített. A szállító előlegszámláján a teljesítés időpontja augusztus 26-a, a szállító MNB hivatalos árfolyamot használ. Az előlegszámla kelte augusztus 31. Az augusztusi bevallást követően kaptuk meg az előlegszámla sztornóját, amelyen a teljesítés augusztus 15., ezen számla kelte szeptember 13. A termékértékesítés szeptember 4-én történt, amelyről a számlát szeptember 7-én állították ki. Az előleget meghaladó, a teljes vételárból még ki nem egyenlített különbözetet szeptember 15-én a forintszámlánkról utaltuk át euróban. Mely időpontokkal és milyen árfolyamon kell társaságunknál mint vevőnél könyvelni a fenti eseményeket?

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.