518 cikk rendezése:
161. cikk / 518 Euróban fizetett szállásdíj rendezése forintban
Kérdés: A cég munkatársa Olaszországban járt, ahol a szállást készpénzben, euróban fizette ki. Nálunk nincs európénztár. Ki lehet fizetni a számlát a számla kiállítási napján érvényes MNB-középárfolyamon számítva forintban?
162. cikk / 518 Beszerzett, eladott, visszalízingelt eszköz
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a külföldről beszerzett és utána a lízingcégnek eladott, majd visszalízingelt tárgyi eszközt?
163. cikk / 518 Visszlízing beszerzési értéke
Kérdés: 200 000 USD vételárat fizettünk egy kínai cégnek egy termelőgépért. A beszerzést 20 000 USD fuvarköltség és 2 000 000 Ft vámköltség terheli. A gépre visszlízingszerződést kötöttünk. A lízingcég 160 000 eurót finanszíroz a beszerzésből. Ennek megfelelően ki kell számlázni a gépet 160 000 euró+áfa értékesítési áron a lízingcégnek, amelytől azután ugyanezen az értéken a gépet visszalízingeljük. Hogyan kell számvitelileg elszámolni a teljes folyamatot, különös tekintettel a két beszerzés könyvelésére? Melyik beszerzés alapján kell nyilvántartásba venni az eszközt a tárgyi eszközök között és milyen értéken?
164. cikk / 518 Étkezési szolgáltatás kedvezményes adómértékkel
Kérdés: Milyen feltételek mellett alkalmazható az étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtása során a 18%-os kedvezményes adómérték 2017. január 1-jétől? [Áfa-tv. 3/A. számú melléklet II. rész 4. pont, 82. § (3) bekezdés, 305. § (2) bekezdés.] Ügyfelem 5610 – Éttermi, mozgó vendéglátást végez. Rendszerint rendezvényeken (falunap, karácsonyi vásár stb.) helyben, a szabadban sütött ételeket árul. Az étel elfogyasztásához székeket, asztalokat, padokat, szalvétát, evőeszközt biztosít. Tehát igazából szolgáltatást nyújt, viszont ha az áfatörvényt nézem, ezen szolgáltatás nem tartozik a 2017. évi kedvezményes 18%-os áfakulcs alá. Jól értelmezem ezt?
165. cikk / 518 Euróban kiállított számlán szereplő áfa
Kérdés: Egy belföldi kft. magyar nyelven vezeti a könyveit. Minden kimenő számláját euróban állítja ki. MNB-középárfolyamot használ. A számla forintban nem tartalmazza az áfaalapot, az áfát és a bruttó összeget. Ezen adatokat a könyvelőnek kell a számlára kézzel ráírnia. Ez megfelel a törvényi előírásoknak?
166. cikk / 518 Alapítvány jegyzett tőkéje euróban
Kérdés: Alapítvány átalakulásakor az euróban meglévő jegyzett tőke még egy régi árfolyamon szerepel (alapításkori árfolyamon). Az átalakuláskor a jegyzett tőke változik-e az árfolyam emelkedése miatt? (Az alapítói okiratban nem szerepel forintösszeg, csak euró?)
167. cikk / 518 Vidékfejlesztési Stratégiák támogatása
Kérdés: A kft. a 76/2011. és a 35/2013. VM rendelet alapján a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához kapott támogatásokat. A kapott összegeket a tőketartalékba kell könyvelni?
168. cikk / 518 Kkv-minősítés a Kkv-tv. szerint
Kérdés: A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény értelmezésében kérem a segítségüket.
Rendelkezésre álló információk:
1. Egy magyar kft. éves árbevétele 5,2 millió EUR, létszáma 34 fő.
2. A kft. tulajdonosainak tulajdoni és szavazati arányai a következők:
Házaspár együttesen 50%.
Külföldi vállalkozó 50%.
Gyakorlatilag minden döntést közösen hoznak meg.
3. A külföldi vállalkozó konszolidált éves bevétele 300 millió EUR, dolgozói létszáma 1500 fő.
4. A külföldi vállalkozó konszolidált beszámolójában a kft. adatai a társult vállalkozásra vonatkozó szabályok szerint szerepelnek.
5. A házaspárnak van egy másik kft.-je is, 100%-os tulajdonban, ennek bevétele 75 millió Ft, a foglalkoztatottak száma 4 fő.
6. A vállalkozásokat jellemző adatok nem változtak az elmúlt két évben.
Kérdések:
a) Hogyan kell figyelembe venni a külföldi vállalkozó adatait a 2004. évi XXXIV. törvény 5. §-ában szereplő feltételeknek megfelelően?
b) Besorolható-e a magyar kft. középvállalkozás kategóriába a rendelkezésre álló információk alapján?
c) Milyen adatokat kell figyelembe venni, ha a házaspár kft.-jének besorolását vizsgáljuk?
Rendelkezésre álló információk:
1. Egy magyar kft. éves árbevétele 5,2 millió EUR, létszáma 34 fő.
2. A kft. tulajdonosainak tulajdoni és szavazati arányai a következők:
Házaspár együttesen 50%.
Külföldi vállalkozó 50%.
Gyakorlatilag minden döntést közösen hoznak meg.
3. A külföldi vállalkozó konszolidált éves bevétele 300 millió EUR, dolgozói létszáma 1500 fő.
4. A külföldi vállalkozó konszolidált beszámolójában a kft. adatai a társult vállalkozásra vonatkozó szabályok szerint szerepelnek.
5. A házaspárnak van egy másik kft.-je is, 100%-os tulajdonban, ennek bevétele 75 millió Ft, a foglalkoztatottak száma 4 fő.
6. A vállalkozásokat jellemző adatok nem változtak az elmúlt két évben.
Kérdések:
a) Hogyan kell figyelembe venni a külföldi vállalkozó adatait a 2004. évi XXXIV. törvény 5. §-ában szereplő feltételeknek megfelelően?
b) Besorolható-e a magyar kft. középvállalkozás kategóriába a rendelkezésre álló információk alapján?
c) Milyen adatokat kell figyelembe venni, ha a házaspár kft.-jének besorolását vizsgáljuk?
169. cikk / 518 Devizás tételek időbeli elhatárolása
Kérdés: Időbeli elhatároláshoz kapcsolódó fordulónapi átértékelési kérdéssel fordulok Önökhöz.
1. 2016. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni az aktív időbeli elhatárolást? A feloldás milyen árfolyamon történhet? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Feloldás árfolyama?
2. 2017. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Ebben az esetben milyen árfolyamon kerül a költség a 2016. évre könyvelésre, és 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kell a bevételt 2016-ban elszámolni, 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
3. Nem számla alapján történő elhatárolás. Például 2017-ben a bankszámlán euróban jóváírt bankkamat esetén, ahol a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kerül a bevétel a 2016. évi könyvelésbe, és 2016. 12. 31-én át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
1. 2016. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni az aktív időbeli elhatárolást? A feloldás milyen árfolyamon történhet? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Feloldás árfolyama?
2. 2017. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Ebben az esetben milyen árfolyamon kerül a költség a 2016. évre könyvelésre, és 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kell a bevételt 2016-ban elszámolni, 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
3. Nem számla alapján történő elhatárolás. Például 2017-ben a bankszámlán euróban jóváírt bankkamat esetén, ahol a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kerül a bevétel a 2016. évi könyvelésbe, és 2016. 12. 31-én át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
170. cikk / 518 Belföldi számla, euróban történő könyvvezetés
Kérdés: A kft. euróban vezeti a könyvelését. Amikor a forintban kiállított belföldi számla megérkezik, annak összegét minden esetben a számla teljesítése szerinti MNB-árfolyamon váltja át euróra (az MNB-árfolyam a választott árfolyam), függetlenül a számla keltétől. Helyesen járunk el?
