533 talált cikk az EUR kifejezésre

Kérdés: Alapítvány átalakulásakor az euróban meglévő jegyzett tőke még egy régi árfolyamon szerepel (alapításkori árfolyamon). Az átalakuláskor a jegyzett tőke változik-e az árfolyam emelkedése miatt? (Az alapítói okiratban nem szerepel forintösszeg, csak euró?)

Kérdés: A kft. a 76/2011. és a 35/2013. VM rendelet alapján a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához kapott támogatásokat. A kapott összegeket a tőketartalékba kell könyvelni?

Kérdés: A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény értelmezésében kérem a segítségüket.
Rendelkezésre álló információk:
1. Egy magyar kft. éves árbevétele 5,2 millió EUR, létszáma 34 fő.
2. A kft. tulajdonosainak tulajdoni és szavazati arányai a következők:
Házaspár együttesen 50%.
Külföldi vállalkozó 50%.
Gyakorlatilag minden döntést közösen hoznak meg.
3. A külföldi vállalkozó konszolidált éves bevétele 300 millió EUR, dolgozói létszáma 1500 fő.
4. A külföldi vállalkozó konszolidált beszámolójában a kft. adatai a társult vállalkozásra vonatkozó szabályok szerint szerepelnek.
5. A házaspárnak van egy másik kft.-je is, 100%-os tulajdonban, ennek bevétele 75 millió Ft, a foglalkoztatottak száma 4 fő.
6. A vállalkozásokat jellemző adatok nem változtak az elmúlt két évben.
Kérdések:
a) Hogyan kell figyelembe venni a külföldi vállalkozó adatait a 2004. évi XXXIV. törvény 5. §-ában szereplő feltételeknek megfelelően?
b) Besorolható-e a magyar kft. középvállalkozás kategóriába a rendelkezésre álló információk alapján?
c) Milyen adatokat kell figyelembe venni, ha a házaspár kft.-jének besorolását vizsgáljuk?

Kérdés: Időbeli elhatároláshoz kapcsolódó fordulónapi átértékelési kérdéssel fordulok Önökhöz.
1. 2016. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni az aktív időbeli elhatárolást? A feloldás milyen árfolyamon történhet? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Feloldás árfolyama?
2. 2017. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Ebben az esetben milyen árfolyamon kerül a költség a 2016. évre könyvelésre, és 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kell a bevételt 2016-ban elszámolni, 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
3. Nem számla alapján történő elhatárolás. Például 2017-ben a bankszámlán euróban jóváírt bankkamat esetén, ahol a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kerül a bevétel a 2016. évi könyvelésbe, és 2016. 12. 31-én át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?

Kérdés: A kft. euróban vezeti a könyvelését. Amikor a forintban kiállított belföldi számla megérkezik, annak összegét minden esetben a számla teljesítése szerinti MNB-árfolyamon váltja át euróra (az MNB-árfolyam a választott árfolyam), függetlenül a számla keltétől. Helyesen járunk el?

Kérdés: A vállalkozó székhelyet épít a tulajdonában lévő építési telken. A kétszintes épületben irodák és kiszolgálóhelyiségek, továbbá egy lakás lesz. A hasznos alapterület összesen: 336,12 m2 (ebből a lakás: 48,42 m2). A lakás a vidéki lakhelyű munkavállalók elszállásolására szolgál. Az ingatlan-nyilvántartásba "Iroda és lakóépület" kerül bejegyzésre. A telekingatlanon végzett bozótirtás, tereprendezés, törmelék, sitt elszállítása a telek értékét növeli? A beruházás számláinak áfatartalma teljes egészében levonható? Vagy a lakás miatt arányosítani kell? A beruházással kapcsolatosan a vállalkozás milyen adóalap-csökkentésre, illetve adókedvezmény igénybevételére jogosult? A cégnek két belföldi magánszemély és egy külföldi cég a tulajdonosa, a foglalkoztatottak száma 10 fő alatt van. A 2015. évi nettó árbevétele, mérlegfőösszege kétmillió euró alatt volt 2015-ben, és így lesz 2016-ban is.

Kérdés: Az Szt. 154/A. §-ának (1) bekezdése szerint mentesül az egyedi beszámoló közzététele alól a magyar fióktelep és a (3) bekezdés szerint a külföldi székhelyű vállalkozás által a székhely szerinti állam jogszabályai alapján összeállított éves beszámoló tekintetében terheli közzétételi kötelezettség. Az a külföldi vállalkozás, amelynek fióktelepe van Magyarországon, a székhelye szerinti állam jogszabályai alapján azonban mentesül a beszámolókészítési és -közzétételi kötelezettség alól a saját tagállamában, és nem ő, hanem az anyavállalata az, amely konszolidált beszámolót készít és közzéteszi. Ebben az esetben a külföldi vállalkozás anyavállalata által elkészített konszolidált beszámolót kell a fióktelepnek magyar nyelvre lefordítva Magyarországon közzétennie?

Kérdés: Ügyfelünk hosszú lejáratú banki kölcsönt vett fel, változó kamatozásra. A kölcsön a működés finanszírozására szolgál. A kamat mértéke 3 havi Euribor irányadó kamatláb + 3% margin. Az alapkamat emelkedése elleni védekezésként a társaság kamatcapügyletet köt a bankkal, ahol a capkamatláb (strike) 2,5%. Az ügylet lényege: előre fizetett díj ellenében a bank vállalja, hogy az elkövetkező 5 évben a kamat megállapítása akként fog történni, hogy amennyiben az Euribor 0% fölé emelkedik, akkor ez hozzáadódik a marginhoz, de maximum 2,5%-os összegben veendő figyelembe. Így az elkövetkező öt évben a társaság maximum 5,5% kamatot fog fizetni akkor is, ha az Euribor 2,5% fölé emelkedne. A capügylet 2016. 09. 01-jén indul, lejárata 2021. 08. 31. Az ügylet lebonyolításáért a bank 10 000 euró összegű egyszeri díjat számít fel, amely díjat a társaság 2016. 09. 01-jén meg is fizette. Hogyan kell az egyszeri díjat a társaság könyveiben kimutatni? Időarányosan elhatárolható? Az elszámolás módjában van-e a társaságnak választási lehetősége?

Kérdés: A külföldi leányvállalatnak négy tulajdonosa van, 25-25%-kal. A tulajdonosok nyilatkozata szerint a leányvállalat nem jegyzett tőkéjébe 50 000-50 000 eurót utalnak át 2 év alatt, havi részletekben. A nyilatkozatban az is szerepel, hogy az átutalt pénzösszeggel a leányvállalat korlátlanul rendelkezhet, a tulajdonosoknak emiatt nem lehet követelésük. A havonta átutalt pénzösszeg minek minősül? A magyar tulajdonos esetében növelheti-e a befektetést? Milyen esetben lehetne az átadott pénzeszközt befektetésnek minősíteni?

Kérdés: A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló beruházási támogatásokat a tőketartalékba kell helyezni. Az FVM rendelet a beruházási támogatás fogalmának értelmezéséhez a 2007. évi XVII. törvényre hivatkozik. Az EMVA 2017-2020. támogatási időszakra vonatkozó támogatások szabályozását a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szabályozza, amely azonban nem tér ki a támogatások számviteli elszámolására. Ez azt jelenti, hogy a 2017-2020. támogatási időszakra folyósított támogatásokra az Szt. általános szabályait kell alkalmazni? A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet, illetve a 2007. évi XVII. törvény is hatályban van, emiatt az elszámolás mikéntje nem egyértelmű!