Klaszterrel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A társaság tulajdonosa kezdeményezésére létrehoztak egy klasztert. A klaszter nem jogi személy. Határozatlan időre alakult, csatlakozhat hozzá minden olyan jogi személy, nonprofit szervezet, magánszemély, amely/aki magára nézve elfogadja az alapító okiratot. A klaszter jelenleg 12 társaságot egyesít, és az operatív feladatok ellátásával társaságunkat bízta meg. A tagok tagdíjat fizetnek, amelyet a társaság szed be. A társaság saját alapító okirata szerint főtevékenységi köre ingatlan-bérbeadás és -hasznosítás. A társaság nyilvántartásaiban ezen operatív feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő bevételek (pl. a tagdíj) és kiadások (pl. pályázati díj, közreműködők bére, tárgyi eszközök beszerzése, amortizáció stb.) hogyan könyvelendő? A klaszter működésének számviteli elszámolása része lehet-e a társaság (a kft.) éves beszámolójának, illetve elszámolhatók-e a vállalkozás érdekében felmerülő bevételként és költségként?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztatottak létszámát. A hivatkozottak a klaszterhez kapcsolódóan számos témakörtérintenek, azonban egyik szakirodalomban (még az európai klasztergyakorlatotbemutató tanulmányban) sem esik szó arról, hogy milyen módon történik a tagokközötti, illetve a tagok és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Üzemanyag a repülőgépekhez

Kérdés: Társaságunk üzemanyagkutat működtet a repülőtéren leszálló repülőgépek üzemanyag-ellátására. A repülőgép-üzemanyag értékesítése esetén fennáll-e az áfamentes értékesítés lehetősége minden esetben? Az Áfa-tv. 104. §-ának (1) bekezdése szerint mentes az adó alól a kizárólag vagy túlnyomórészt a nemzetközi légi kereskedelmi forgalomban részt vevő vállalkozás által használt légi közlekedési eszköz üzemeltetését szolgáló termék értékesítése. Kérdésem, hogy a túlnyomó rész fogalmát hogyan kell értelmezni, továbbá azt milyen bizonylatokkal, igazolásokkal kell alátámasztani társaságunknak?
Részlet a válaszából: […] ...státuszától, ismertségétől függően egymástól eltérő, egyedi is lehet.Amennyiben ugyanis társaságuk például valamely nagy európai légitársaságnak(annak repülőihez) adna el üzemanyagot, akkor akár már az ezen értékesítésrőlkibocsátott – azon vevőként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Ajándéktárgyak nyilvántartás szerinti értéke

Kérdés: A kiskereskedő családi bt. ajándéktárgyak értékesítésével foglalkozik, amelyeket kizárólag külföldről szerez be. A társaság nem vezet az árukról folyamatos nyilvántartást, de december 31-én leltároz. A leltározott árut beszerzési áron, euróban tartja nyilván. A beszerzéskori vagy a december 31-i árfolyamon kell azok értékét forintra átszámítani? Ha az utóbbin, akkor a különbözet árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség?
Részlet a válaszából: […] ...már a beszerzéskor az eladott áruk beszerzési értékeként kellelszámolnia. Ebből az következik, hogy az ajándéktárgyak euróban számlázott,készpénzes vásárlása esetén az euróban fizetett ellenértéket a beszerzés, avásárlás időpontjában érvényes,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Külföldi napidíj könyvelése

Kérdés: Külföldi kiküldetés során a dolgozónak napidíjat adtunk. A napidíj 30%-a adómentes, a 70%-a adóköteles volt, mivel többet adtunk, mint napi 15 euró. A kiküldetéskor felvett összeg egy részét a dolgozó visszafizette, ezért az előlegszámlával szemben visszavezettük (nálunk nincs valutapénztár), a többi összeget, a szállás- és az utazási költséget, a napidíjat 100%-ban a külföldi kiküldetés számlájával, illetve a napidíjszámlával (55) könyveltük. A fennmaradó egyenleg volt az árfolyam-különbözet. Így az előlegszámla egyenlege nulla. A bérfeladáskor az adóköteles napidíjat szintén a napidíjszámlára könyveltük a 471. számlával szemben. Így a napidíjszámlán a napidíj egyszer 100%-os, és egyszer 70%-os összegben szerepel. Helyesen jártunk el? Hogyan kellett volna könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...félreérthető részét kelltisztázni. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó napidíj nemcsak akkoradóköteles, ha annak összege a napi 15 eurót meghaladja. A 168/1995. (XII. 27.)Korm. rendelet 1. §-a alapján a külföldi kiküldetés címén kapott összegből ajövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Devizás beruházási hitel más devizára váltása

Kérdés: Ügyfelünk CHF beruházási bankhitelt vett fel. A devizás tételek év végi átértékelése során keletkező árfolyam-különbözet jelentősnek minősült. A CHF-hitelnél keletkező nem realizált árfolyamveszteséget a társaság halasztott ráfordításként elhatárolta, céltartalékot képezett, lekötött tartalékba helyezett. A következő üzleti évben a bank a hitel pénznemét CHF-ről euróra módosította, a szerződés egyéb feltételei változatlanok maradtak. Pénzmozgás nem történt. Hogyan számoljuk el a fenti gazdasági eseményt? A CHF-hitelre elszámolt halasztott ráfordítást meg kell szüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...a halasztott ráfordításkéntielhatárolása. Azzal, hogy a beruházási hitel pénznemét a bank -nyilvánvalóan a társaság kérésére – euróra módosította, valójában a CHF-hitelmegszűnt, és új hitel felvételére került sor. Az Szt. 33. §-ának (3) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Aktivált beruházásnál árfolyam-különbözet

Kérdés: A kft. 2006-ban hitelintézettől nagy összegű CHF-alapú beruházási hitelt vett fel. A beruházást 2007. évben aktiválta. A számviteli politikában meghatározott jelentős mértéket meghaladta a 2008. évi árfolyam-különbözetből adódó veszteség. Megtehette-e a kft., hogy ezt a veszteséget elhatárolja? Ha igen, meddig? Megteheti-e kft., hogy a nagy árfolyamnyereségből adódó nyereséget elhatárolja? Ha igen, meddig?
Részlet a válaszából: […] ...ha a devizaalapú hitelt – aszerződés módosításával – teljes összegében visszafizetik (ilyennek tekintendőaz is, ha a CHF-alapú hitelt euróalapú hitellel váltják ki), illetve az adott -devizaalapú beruházási hitellel finanszírozott – tárgyi eszközt bármilyenjogcímen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Befektetésértékesítés, későbbi pénzügyi rendezés

Kérdés: Cégünk a korábbi évek megtakarításait ingatlanalapba fektette. 2008. december 20-án értékesítettük befektetésünket, de a pénzt csak március 20-án utalták át az akkori árfolyamon. Mikor járunk el helyesen? Ha az értékpapírokat a december 31-i árfolyamra értékeljük át, és így december 31-ig számoljuk el az árfolyamveszteséget? Vagy a március 20-án befolyt összeg ismeretében a teljes árfolyamveszteséget 2008. évi veszteségként könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatott bekerülési értékétől eltér a befektetés eladáskori, abefektetési jegy beváltásakori devizaértéke. (Például a cég 1000 euróértvásárolt befektetési jegyet, amely 260 ezer forint értéken szerepel könyveiben.2008. december 20-án ezt értékesíti, beváltja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Fejlesztési támogatás illetéke

Kérdés: Beruházáshoz kapott fejlesztési támogatás illetékköteles-e?
Részlet a válaszából: […] ...mentes az ajándékozási illeték alól ajogszabályi kötelezettségen alapuló ingyenes eszközátadás. Az állami, azönkormányzati, az európai uniós forrásokból visszafizetési kötelezettség nélkülkapott beruházási, fejlesztési támogatás ilyennek minősül, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Áfaellenőrzés 2004/2005. évekre visszamenőlegesen

Kérdés: A 2004. és 2005. évben történt támogatás igénybevétele miatti áfaarányosítás lehetőségéről több cikk jelent meg. Ezek elolvasása után kérdezem: minden érintett időszaki bevallást önellenőrizni kell, vagy csak az érintett év utolsó bevallását? 2004. 05. 01-től számított időszak önellenőrizhető? Ezen időszak alatt keletkezett összes levonható áfa most érvényesíthető? Ha az egyéb feltételek megvannak?
Részlet a válaszából: […] ...áprilisában az Európai Bíróság végleges döntést hozottaz általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (régi Áfa-tv.)2004. május 1-jétől 2005. december 31-éig hatályos – az államháztartásitámogatás miatt az előzetesen felszámított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Osztrák cég magyar munkavállalója

Kérdés: Magyar magánszemély osztrák cégnél munkaviszony keretében ügynöki munkát vállal. Ideje nagy részét Magyarországon fogja tölteni, de más EU-s országba is gyakran fog utazni. Ezen munkaviszonyból származó keresete melyik országban fog adózni, ha Magyarországon, akkor technikailag hogyan kell intézni? Társadalombiztosítása tekintetében hol lesz biztosított, ha Magyarországon, akkor milyen gyakorisággal, hova, milyen összegű nyugdíj-, egészségbiztosítási járulékot kell fizetni? Amennyiben Ausztriában tartózkodik, akkor a magyar EU-s kártya szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...azegyes egészségügyi ellátásokra (ugyanúgy, mint az adott állam saját polgárai).E személyeknek majd külföldön kell kiváltaniuk az európai egészségbiztosítási kártyát(azért, mert Magyarországon ezzel tudják igénybe venni a magyar egészségügyiszolgáltatásokat)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.
1
33
34
35
50