Devizaalapú kötelezettség értékelése

Kérdés: Cégünk CHF-alapú hitelt vett fel 6000 E Ft értékben, amelyet a hitelintézet közvetlenül az eladónak utalt. Számviteli politikánkban az MNB devizaárfolyamát választottuk. Milyen értéken kell kötelezettségként a 6000 E Ft-ot felvenni? Év végén van-e teendő? Kell-e kérni a hitel nyújtójától év végén nyilatkozatot a fennálló hitelállományról?
Részlet a válaszából: […] A devizaalapú hitelnél a szerződésben (és az analitikus nyilvántartásban is) rögzíteni kell azt a devizaértéket, amely alapul szolgált a 6000 E Ft összegű hitelhez. A hitel folyósításakor a 6000 E Ft-ot kell elsődlegesen könyvelni (T 455 – K 444, 452). Ha a kérdező társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.
Kapcsolódó címkék:      

Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással

Kérdés: Az Szt. ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő a saját termelésű készlet értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározhatja. Ennek a módszerére kérnék javaslatot, mivel a szakirodalomban még ezzel nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 98. §-a valóban ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás a saját termelésű készletek bekerülési értékét (a mérlegbe beállítandó közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.
Kapcsolódó címke:

Értékvesztés visszaírása engedményezéskor

Kérdés: A kft. a könyveiben kimutatott követelései jelentős hányadát 2003-ban értékesítette azok bekerülési értékének 60 százalékáért. Ezen követeléseknél az adós minősítése alapján 2002-ben, illetve azt megelőzően már értékvesztést számolt el, a követelések eredeti értéke 50 százalékának megfelelő összegben. Azt hallottam, hogy ilyen esetben a korábban elszámolt értékvesztést nem lehet visszaírni, annak összegével nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni. A vonatkozó törvények milyen előírásából következik ez?
Részlet a válaszából: […] A követelések értékesítésekor a Ptk. 328-330. §-aiban foglaltakat, az engedményezésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Nyilvánvaló, hogy az értékesített követelés eredeti összege (az az összeg, amellyel az adós, a kötelezett az engedményezőnek tartozik) nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Kötelező átalakulás a Gt. szerint

Kérdés: Több esetben vita van a könyvvizsgáló és az ügyvezető között a Gt. 61. §-ának értelmezése során, mikor kell a gazdasági társaságnak átalakulnia. Ehhez kapcsolódik a kérdés, mikor kell a taggyűlést, a közgyűlést haladéktalanul összehívni, és milyen döntést kell hoznia annak érdekében, hogy a saját tőke ne legyen kevesebb, mint a jegyzett tőke összege? Közkereseti társaság, betéti társaság átalakulhat-e?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 61. §-ának (1) bekezdése alapján: ha a gazdasági társaság az Szt. szerint készített beszámolójának adatai alapján egymást követő 2 évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.
Kapcsolódó címkék:  

Devizakölcsön árfolyamveszteségének elhatárolása

Kérdés: Ügyfelünk külföldi tulajdonosától az előző évben devizakölcsönt kapott, amelynél az év végi értékeléskor számított árfolyamveszteséget elhatárolta. A tárgyévben a kölcsönt visszafizette, majd újabb kölcsönt vett fel. Megszüntethető-e az aktív időbeli elhatárolás?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottak alapján – a kérdésben leírt esetben – a válasz az, hogy az árfolyamveszteséget az Szt. előírásai alapján nem lehetett elhatárolni.A 2001. január 1-jétől hatályos előírások szerint [az Szt. 60. §-ának (3) bekezdése], amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Elhatárolt árfolyamnyereség megszüntetése

Kérdés: Társaságunk 2001. december 31-én a külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon értékelte. Az árfolyam-különbözetek összevont egyenlege a számviteli politikában meghatározott jelentős értéket meghaladta, ezért azt passzív időbeli elhatárolásként elhatárolta. Kérdés, hogy az elhatárolt árfolyamnyereség a következő év végi értékelés összevont árfolyamveszteségére használható-e fel, vagy az év közben realizált árfolyamveszteségre is? És mi lesz akkor, ha a 2002. év mérleg-fordulónapi értékelésekor ismét összevontan árfolyamnyereség jelentkezik?
Részlet a válaszából: […] A 2002. december 31-ig hatályos számviteli előírások alapján a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek 2001. december 31-i, a mérleg-fordulónapi értékeléskor összevontan kimutatott és elhatárolt árfolyamnyereséget 2002-ben a következő esetekben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi hitel árfolyamveszteségének elszámolása

Kérdés: A külföldi tulajdonosok a kft.-nek 1996-ban hitelt nyújtottak, amelynek összegét valutában fizették be. A pénzügyileg nem realizált árfolyamveszteséget (amely a mérlegforduló napján keletkezett) kell-e könyvelni? Ha igen, ezt időbeli elhatárolásként kell-e számba venni, és kell-e céltartalékot képezni rá?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, a kérdésből arra lehet következtetni, hogy az érintettek között véleményeltérés van, és ezért tették fel ezt a – viszonylag egyszerűen megválaszolható – kérdést.A külföldiek hitelnyújtásakor – 1996-ban – a régi Szt. 40. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Mérleg-fordulónapi értékelés árfolyamnyeresége

Kérdés: Társaságunk a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek 2001. év végi értékelése során összevontan árfolyamnyereséget mutatott ki, amelyet időbelileg elhatárolt. Helyesen értelmezzük az Szt. 44. §-ának (4) bekezdését, mely szerint az időbeli elhatárolást a tárgyévben elszámolt, illetve a mérleg-fordulónapi értékeléskor összevontan árfolyamveszteség esetén lehet megszüntetni? Nincs annak jelentősége, hogy milyen gazdasági eseményhez kapcsolódik az elhatárolás?
Részlet a válaszából: […] Valóban, helyesen értelmezik az Szt. 44. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat. Ez az előírás arról szól, ha 2002-ben ténylegesen könyvelt (realizált) árfolyamveszteség meghaladja a 2002-ben ténylegesen könyvelt árfolyamnyereséget, akkor a különbözet összegében a 2001-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.
Kapcsolódó címkék:    

Befektetési jegyek nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk év közben több alkalommal is vásárolt befektetési jegyet az aktuális árfolyamon. Hogyan kell ezen befektetési jegyeket a mérlegfordulónapon értékelni, ha nem váltjuk be a mérlegkészítés időpontjáig, illetve ha beváltjuk azokat a mérlegkészítés időpontjáig?
Részlet a válaszából: […] A befektetési jegyeket – az általános előírások szerint – bekerülési értéken kell a könyvekben szerepeltetni. Ha a vételkori aktuális árfolyam eltérő volt, akkor eltérő a bekerülési értékük is. Az Szt. 62. §-ának (1) bekezdése azonban ad arra lehetőséget, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
Kapcsolódó címkék:  

Könyvelőiroda felelőssége

Kérdés: Egy könyvelőiroda (kft.) 6 éven át könyvelt egy bt.-nek. A bt. felkért, hogy vizsgáljam át a könyvelését. Megállapítottam, hogy a könyvelőirodával szerződést nem kötöttek, továbbá 5 év dokumentációja csak hiányosan lelhető fel...
Részlet a válaszából: […] A könyvelőcég sem a számlákat, sem az egyes évek bevallásait nem hajlandó visszaszolgáltatni, a naplófőkönyvet még meg sem nyitották. Az egyes évek bevallásait valamilyen formában elkészítették, de ezekre nincs dokumentáció. Mint megbízott könyvvizsgáló kérésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.
Kapcsolódó címke:
1
6
7
8