2194 talált cikk az eva kifejezésre

Kérdés: Egy cég a tulajdonosaira (magánszemélyekre) kötött életbiztosítást. Az életbiztosítás díja évi 200 E Ft (évente egyszeri díjfizetéssel). Az életbiztosítási szerződésben az alábbiak szerepelnek: A díjfizető: a kft. A biztosított: a kft.-ben személyesen közreműködő tag. A kedvezményezett: a kft.-ben személyesen közreműködő tag. A biztosítási tartam kezdete: 2011. 09. 01. A biztosítási tartam lejárata: 2021. 09. 01. Kockázati fedezetek: kórházi napi térítés (45 000), műtéti térítésre szóló fedezet (150 000), baleseti napi térítésre szóló fedezet (5000). A megjegyzés a kötvényen: A szerződésünk nem tartalmaz megtakarítási életbiztosítási fedezetet, így nem rendelkezik visszavásárlási értékkel. A szerződés alapján visszajuttatandó többlethozam nem képződik. Kérdéseim:
1. A kft. évente egy összegben fizeti ki az életbiztosítás díját. A kft.-nek 2011. 09. hónapban kell a 200 E Ft után járulékokat fizetni, azaz a magánszemélynek a biztosítási számla kelte, teljesítése időpontjában keletkezik jövedelme, vagy ha tényleges műtéti térítést kap? [Például: ha 2011. 12. hónapban vakbélműtéten fog átesni, a biztosító fizet a személyesen közreműködő tagnak 150 E Ft-ot (szerződés szerint), akkor a magánszemélynek 2011. 12. hónapban lett jövedelme, azaz 2011. 12. havi 1108-as bevallásban kell ezt bevallani?]
2. Ha 2011. 09. hónapban kell bevallani a 200 E Ft-ot, akkor a kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie? A 200 E Ft nettó vagy bruttó jövedelem?
3. Ha 2011. 12. hónapban kell bevallani a 150 E Ft-ot, akkor a kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie? A 150 E Ft nettó vagy bruttó jövedelem?

Kérdés: Gazdasági társaság által nyújtott termékértékesítést/szolgáltatásnyújtást a számlát befogadó vevő nem ismeri el. A vevő a számlát visszaküldi a kibocsátónak, aki a számlát sztornírozza, egyidejűleg a követelését peresíti. A termékértékesítő, a szolgáltatást nyújtó társaság pernyertessége esetén melyik áfabevallásban kell a bíróság által megítélt teljesítés utáni áfát szerepeltetni? Az eredeti teljesítés szerintiben vagy a bírósági döntés jogerőre emelkedése napja szerinti bevallásban? Szaklapban megjelent szakmai vélemény szerint a vevő pernyertessége esetén a fizetendő adót visszamenőleg a teljesítés időpontját magában foglaló bevallási időszakban kell elszámolni, önellen­őrzésipótlék-fizetési kötelezettséggel!

Kérdés: Az evás ügyvédi iroda két tagja év közben osztalékelőleget vett fel. Előzetesen mérleget készítettem, az alapján történt a kifizetés. Júniusban az egyik tag kilépett. Mi legyen a sorsa az előírt osztalékelőlegnek? Hogyan kell kezelni számvitelileg és adózási szempontból?

Kérdés: Belföldi illetőségű társaság részlege tartósan külföldön végez tevékenységet. Külföldön önállóan adózik. Hogyan történik a külföldön végzett tevékenységének az elszámolása a hazai könyvelésben, illetve a belföldi adókötelezettség megállapításánál?

Kérdés: A társaság nevére szóló mobiltelefon-számlán az ügyvezető saját autójához kapcsolódó autópálya-matricákat számláztak. Az ügyvezető nem fizet cégautóadót, így a kiküldetés során ezt a költséget nem számolhatja el. Szeretnénk ezen összeget nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként elszámolni. Hogyan lehetséges ez? Helyes-e, ha elszámolom ráfordításként, az ügyvezető által befizetett összeget pedig egyéb bevételként?

Kérdés: Az eredeti számla eltűnt. Köteles-e a vevő a számla hiteles másolatát befogadni, vagy kikötheti-e, hogy ő csak az első példányra fizet, emiatt a számlát sztornózni kell, és újat kiállítani?

Kérdés: Társaságunk áfaköteles tevékenységéhez kapcsolódó reprezentációs célokra egy nagy értékű kávéfőző automatát vásárolt. Elszámolható-e levonható általános forgalmi adóként a kávéfőző gép számlájában a kft. felé áthárított áfa? Véleményünk szerint igen, mert a kávéfőző gépet a társaság áfaköteles tevékenységét szolgáló reprezentációhoz használja, és a megvásárolt berendezés beszerzése nem esik az Áfa-tv. 124. §-a szerinti levonási tilalom alá. Helyesen gondoljuk?

Kérdés: Evás egyéni vállalkozó esetében, amennyiben a vállalkozás székhelye a házastárs tulajdonában lévő ingatlanban van, és nem fizet a használatért, kell-e adóalapot növelő tételként figyelembe venni, mint ingyenes szolgáltatás igénybevételét?

Kérdés: Az iparűzési adó alapjának megosztása a székhely és telephely között komplex módszerrel történik. A helyi adókról szóló törvény 3. sz. melléklete szerint az értékcsökkenési leírást a Tao-tv. alapján, az adóévben elszámolható értékcsökkenés összegében kell figyelembe venni. Véleményem szerint ez az összeg a 29-es bevallás 03-01 mellékletének 04. sorában szerepel. A törvény nem rendelkezik arról, hogy mi a teendő a fejlesztési tartalékkal. Véleményük szerint büntethető-e a vállalkozás az iparűzési adó megosztásának hibája miatt, ha a fejlesztési tartalékként szereplő összeget az aktiválás időpontjában nem vette figyelembe értékcsökkenésként? A jogszabályi hézag alapján egyáltalán figyelembe kell-e venni?

Kérdés: A gazdasági társaság 2007 januárjától végelszámolás alatt állt, majd 2008-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. A végelszámoló a társaság összes iratát – az adóhatóságnak bejelentett – iratőrzési helyen elhelyezte. 2011-ben az adóhatóság egy nyomozati eljárásában (a társaság egykori vevőinél és szállítóinál végez adóellenőrzést az adóhatóság) megkereste a cég korábbi ügyvezetőjét és végelszámolóját is, hogy 2006. évi bizonylatokkal (számlákkal) kapcsolatban nyilatkozzanak. A már törölt társaság részéről kinek kell nyilatkoznia az adóhatóság felé a 2006. évi vevői/szállítói adóellenőrzéssel kapcsolatban? Az egykori ügyvezetőnek, a végelszámolónak, vagy az iratőrzést biztosító vállalkozás vezetőjének? (A vizsgált évben még nem volt végelszámolás alatt a társaság.)