Vagyonról való lemondás illetéke kilépéskor

Kérdés: A betéti társaságnak 1 beltagja és 2 kültagja van 20-20-20 ezer Ft vagyoni betéttel. A társaságnak 2006. 12. 31-ig 12 millió Ft eredménytartaléka képződött. 2007. januárban 2 tag kilépett, a beltag felesége belépett, és a bent maradt beltag betétje megnövekedett, így a társaság jegyzett tőkéje továbbra is 60 ezer Ft maradt. A kilépő tagok csupán a vagyoni betét visszafizetésére tartottak igényt. Az előírások alapján kilépéskor a kilépő taggal el kell számolni, de annak tiltását nem találtuk, hogy a tagok az eredménytartalékból őket tulajdoni részesedésük arányában megillető részéről nem mondhatnak le. Az APEH-állásfoglalás alapján a társaságnak keletkezik illetékfizetési kötelezettsége, mégpedig 21%. Helyes-e az APEH álláspontja? Az illetékfizetési kötelezettség már 2007. évben is fennállt? Meg lehet-e azt tenni, hogy utólag a tagoknak kifizetendő eredménytartalékot 3 oszlopos mérleggel nyilvántartásba vesszük, és megállapodás alapján a tagok most mondanak le ennek kifizetéséről, tehát az ajándékozást most terjesztjük elő illetékkiszabásra?
Részlet a válaszából: […] ...nem kellett fizetni. Tehát nem a kilépés dátumának,hanem a volt tagok őket megillető követelésről való lemondása időpontjának vanrelevanciája...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:    

Társasház számlázási kötelezettsége

Kérdés: Kérjük, erősítsék meg, hogy a 39. lapszám 780. kérdésre adott válasza hatályosnak tekinthető-e! Megtagadhatja-e a közös képviselő a számlaadást? Elszámolhatjuk-e – mint bérbevevő – pénzátutalási megbízás alapján a költségeket? Melyik jogszabályi hely alapján kötelező a társasháznak számlát adnia?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetőnek az Art.-nek az adókötelezettséget eredményező, amagánszemélynek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő bevallásikötelezettség szabályai szerint bevallást kell tenni. Ez a kérdező társaságrais vonatkozik, feltételezve, hogy az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:  

Saját benzinkútnál történő tankolás

Kérdés: Üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozó kft. a saját üzemanyagkútnál tankolja személygépkocsiját, tehergépkocsiját. Hogyan kell könyvelni ezen gépkocsik tankolását? Milyen módon kell dokumentálni a tankolást? A tranzakció hogyan befolyásolja a fizetendő és a levonható áfát?
Részlet a válaszából: […] ...és le nem vonható áfáját pedigüzemanyagköltségként számolják el a beszerzéskor. Ez utóbbi nyilvántartásadatait azonban utólag, adóbevallási időszakonként ellenőriztetni kell.Amennyiben az értékesítés, illetve a saját felhasználás tényleges aránya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi cég magyarországi foglalkoztatottja

Kérdés: Egy lengyel cég (telephellyel nem rendelkezik Magyarországon) Magyarországon foglalkoztatna engem, s ahogy eddig érdeklődtem, azt látom, hogy mint magánszemély kell bejelentkeznem, és járulékot fizetnem magam után. De sajnos rengeteg dolgot nem értek. A lengyel cég átutalja a nettó béremet EUR-ban, s nekem azt kell bruttósítani. A kérdés az, hogy milyen árfolyamon kell az EUR-ban megkapott összeget átváltani? Tehát, ha az októberi bérem november 10-én kerül jóváírásra a bankszámlámon, akkor melyik napi árfolyammal kell forintra átváltani?
Részlet a válaszából: […] ...a lengyel cégnek kelladóelőleget levonni, és a lengyel cég igazolása alapján a magánszemélynekMagyarországon kell személyijövedelemadó-bevallást adnia. Amennyiben magyarmagánszemély munkát vállal valamely EGT-tagállam területén, akkor annak atagállamnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.
Kapcsolódó címke:

Nem könyvelt számlák

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékértékesítésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd el fogja dönteni, hogy a számlák tartalma elszámolható-e költségként. Az ügyvezető tudni szeretné, mi van abban az esetben, ha a kft. nevére kért számlákat nem számolják el költségként? A számlákat akkor is meg kell őrizni 8 évig? Lehet-e abból gondja a kft.-nek, ha a nevére kiállított, de költségként el nem számolt számlák már nem lesznek meg?
Részlet a válaszából: […] ...juttatást kellelszámolnia, gondoskodva arról, hogy az azt terhelő személyi jövedelemadó ésjárulékok (egészségügyi hozzájárulás) bevallásra és befizetésre kerüljön; – nem magánszemély részére történt juttatás esetén – atérítés nélküli átadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Házipénztárnál figyelembe veendő bevételek

Kérdés: A házipénztár napi átlagos záróállománya a társaság előző tárgyévi összes bevételének maximum 2%-a lehet. Az összes bevételbe beleszámít-e az előző évben kapott osztalék (amely tartalmazza a 2008. évi, de a 2006. évi osztalékfizetést is), a vagyonfelosztási javaslat alapján kapott, más gazdasági társaságban lévő vagyon utáni kifizetés, az értékpapírszámlák hozama, az egyéb rendkívüli bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben a kapott eszközök értéke a több;– a pénzügyi műveletek bevételei között az értékpapírokértékesítésének, beváltásának árfolyamnyereségét (a nyilvántartási érték és azeladási, a beváltási ár különbözetét, ha az eladási, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Elektronikus úton megküldött beszámoló megőrzése

Kérdés: A kft.-nél a társaság összes bevallását, 2009-ben már a 2008. évi beszámolót is a kft. egyik vezető állású munkavállalója küldi be az Ügyfélkapun keresztül. A könyvelő azt mondta, hogy a beküldéssel megbízott munkavállalónak 10 évig meg kell őriznie a beszámolót, a bevallásokat. Igaz-e? Ha igen, akkor a magánszemélynek (aki beküldte a beszámolót) meddig kell megőriznie azt? Mi van akkor, ha a munkavállaló elmegy a kft.-től?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a halasztott adó esedékessége naptáriévének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie. Így az adózót (és nemaz adóbevallást küldőt) terheli a megőrzési kötelezettség.Más a helyzet a számviteli törvény szerinti beszámolóelektronikus ügyiratként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Devizában történő könyvvezetés

Kérdés: A devizában történő könyvvezetés gyakorlati megvalósításával, a gazdasági események elszámolásával kapcsolatos konkrét szakmai iránymutatást nem találtam. A könyvvezetés pénzneme: euró. A gazdálkodónál – természetesen – továbbra is felmerülnek forintban vagy más – eurótól eltérő – devizanemben gazdasági események. Például a munkabér elszámolása, majd a bérkifizetés, a bérhez kapcsolódó járulékok, azok megfizetése, eurótól eltérő devizában a vevők, a szállítók számlái, azok pénzügyi teljesítése stb. Az ezekkel összefüggő kérdésekre kérnék választ.
Részlet a válaszából: […] ...meghatározni a személyi jövedelemadót, a gazdálkodót, illetve abiztosítottat terhelő járulékokat (ez kerül az adó- és járulékbevallásba) forintban,de könyvelni euróban kell a hó utolsó napján érvényes – választott -forintárfolyammal. Árfolyam-különbözet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Személyesen közreműködő tag járuléka (eva)

Kérdés: Evás társas vállalkozás a személyesen közreműködő tag után a minimálbér kétszeresének alapulvételével megfizeti a társaságot terhelő, valamint az egyéni járulékot. Az egyéni járulékok könyvelésének mi a helyes módja? El kell-e számolni költségként a járulékok alapját, ami ténylegesen nem kerül felvételre?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a Tbj-tv. 19. §-ának (2)–(3)bekezdése szerint a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási járulékot abiztosítottnak kell fizetnie, a hivatkozott helyen meghatározott mértékben ésjárulékalap után, továbbá mint ilyen terhet a magánszemélyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Magánszemély részére nyújtott kölcsön kamatának elszámolása

Kérdés: A kft. kölcsönt nyújtott a társaság egyik magánszemély tagjának. A kölcsönszerződés a kamatot a mindenkori jegybanki alapkamat + 5 százalékban rögzítette azzal, hogy a kölcsön, annak kamataival együtt, 3 év múlva egy összegben fizetendő vissza. A kamatszámítás a jegybanki alapkamat valamennyi változását kell, hogy kövesse, vagy a visszafizetés napján érvényes kamatlábbal (+5%) kell számolni kamatot? A kamatszámításnál minden év végén ki kell számítani az aktuális jegybanki alapkamattal (+5%) a kamatot, és azt hozzáadva a tőkéhez kamatos kamatot kell érvényesíteni? A kamatszámítás módját rögzíteni kell a kölcsönszerződésben? Jól értelmezzük a vonatkozó törvényhelyet, hogy a jegybanki alapkamat (+5%) érvényesítése esetén a magánszemélynek nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetőnek (a kft.-nek) azadóév utolsó napjára, év közbeni visszafizetés esetén a követelés megszűnésenapjára kell megállapítania, bevallania és befizetnie. Tehát annak összege akifizetőt (a kft.-t) terheli, és nem a magánszemélyt. Annak eldöntése, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
122
123
124
220