2102 cikk rendezése:
1801. cikk / 2102 Egyéni vállalkozói kivét az áttérés után (eva)
Kérdés: Egyéni vállalkozó áttért az evára. Értelmezhető-e esetében a vállalkozói kivét? Kivét után meg kell-e fizetnie a 20 százalék szja-t? (Minimálbér esetében például 50 000 forint után.) Más van a Számviteli Levelekben, mást mond az adótörvény.
1802. cikk / 2102 Adójóváírás egyéni vállalkozónál
Kérdés: Táppénz esetében érvényesíthető-e a 9000 Ft adójóváírás egyéni vállalkozónál és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében, ha nem bérrel, hanem tagi kivéttel kap jövedelmet?
1803. cikk / 2102 Az előleg bizonylatolása
Kérdés: Hogyan szabályos a bizonylatok kiállítása, ha a termékértékesítést előlegfizetés előzi meg? A számlát helyettesítő okmányról kell-e negatív okmányt kiállítani? Mi legyen azon a teljesítési időpont?
1804. cikk / 2102 A beszámoló és az adóbevallás önellenőrzése
Kérdés: Egy kft. a 2001. évre nem számolt el 260 ezer forint értékcsökkenést. Hogyan kell kijavítani a mérleget, eredménykimutatást, társaságiadó-bevallást (milyen nyomtatványon, milyen formában), ha az adóbevallásnál 423 ezer forint veszteséget írt le a kft., amely 163 ezer forintra csökkenne, de társaságiadó-kötelezettség így sem keletkezne?
1805. cikk / 2102 Járműhasználat üzemanyagköltsége
Kérdés: Egyéni vállalkozóval átalánydíjas vállalkozási szerződést kötöttünk. Kérdésem: ha a szerződésen kívül más "apró" munka elvégzésére szóban is megbízást kap, lehet-e a pluszmegbízásra üzemanyagköltséget részére kifizetni? És ez milyen adó-, illetve egyéb kötelezettségekkel jár a felek részére?
1806. cikk / 2102 Osztalékelőleg fizetése (eva)
Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evaalany (kft., bt.) közbenső mérleg alapján fizethet-e osztalékelőleget? És ha igen, akkor kell-e abból a kifizetőnek az Szja-tv. 66. §-ának (3) bekezdése szerinti 20 százalék összegben adóelőleget levonnia?
1807. cikk / 2102 Osztalékfizetés időbeli korlátai
Kérdés: Társaságunk 1998-2001. években halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003. évben szeretnénk kifizetéseket eszközölni tagjaink részére, de az Szja-tv. nem ad részünkre egyértelmű választ a következő kérdéseinkre: – Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a jelen időbeli kifizetéskor? – Az egyes években keletkezett osztalékot ún. kifogyásos rendszerben kell-e kifizetni, vagy van mód arra, hogy csak a kedvező adósávba eső részek kerülnek kifizetésre? Tovább bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést eszközöltek. E kedvező adósávban felhasznált osztalék befolyással van-e a kedvező adósávra, vagy annak a terhére történt?
1808. cikk / 2102 A 2003-ban kifizetett könyvvizsgálói díj (eva)
Kérdés: Könyvvizsgáló vagyok, pénztárkönyvet vezetek. Áttértem az evára. A megbízók a könyvvizsgálói díjat a megbízási szerződés szerint részletekben fizetik, az utolsó részlet a 2002. évi beszámoló auditálásának időpontjában esedékes, döntően 2003. 03-05. hóban. Készpénzes számlát állítok ki. A 2002. évi egyéni vállalkozói adóbevallásban emelni kellett ezekkel a tételekkel a bevételt, vagy pedig a megbízási szerződés szerint kell eljárni?
1809. cikk / 2102 Bankszámlanyitási kötelezettség (eva)
Kérdés: A 2003. évben evát választó rendelkezik lakossági folyószámlával. Kell-e vállalkozói bankszámlát nyitnia ugyanazon pénzintézetnél az évi várhatóan nyolcszori szja-eü-hozzájárulás átutalása miatt, és azt pluszköltséggel fenntartani? Ugyanakkor az Art. ismeri a "bankszámla nyitására nem kötelezett adózót", aki postai úton is teljesítheti kötelezettségét. Kik ők?
1810. cikk / 2102 Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó
Kérdés: A Számviteli Levelek 55. számában az 1136. kérdésre adott válaszhoz szeretnék észrevételt tenni. A válasz szerint az osztalékjövedelem utáni adót a 20 százalék és további 35 százalékos szabály szerint kell megállapítani, és ha az Art. 5. számú mellékletében leírt igazolásokkal rendelkezik, akkor a különbözetet az APEH-hel szemben kell érvényesíteni. Véleményem szerint az Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerint a külföldi magánszemély részére fizetett osztalékjövedelem ("külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem") után az osztalékadó egységesen 20 százalék. Ha a magánszemély nem hoz igazolást a külföldi adóhatóságtól, akkor nem számol el a különbözettel, ha van az Art. 5. számú melléklete szerinti igazolása, akkor később elszámol a különbözettel.