Külföldi tulajdonostól kapott pénz elszámolása

Kérdés: Külföldi tulajdonostól költségek fedezetére kapott (átutalt) pénzek könyvelése, bizonylatolása hogyan történjen?
Részlet a válaszából: […] ...a külföldi tulajdonos azért utal át pénzt, hogy az általa tulajdonolt társaság veszteségét kompenzálja (a kérdés szerint a költségek fedezetére), akkor ezt írásba kell foglalni (megállapodásban rögzíteni), és a kétoldalú megállapodás mint bizonylat alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldön tartózkodás költségeinek elszámolása

Kérdés: Dolgozóink egy része külföldi ügyfelünk gyáregységében szervizmunkálatokat végez. A kinttartózkodásra napidíjat fizetünk, az útiköltségre havonta valutában előleget adunk. A valutaelőleggel milyen árfolyamon számoljunk el, ha a dolgozók a külföldi üzemanyagszámlákat havonta csak egyszer adják le?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi útiköltségek fedezetére – elszámolási kötelezettséggel – átadott valutát az átadás napjára vonatkozó – választott – devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, és a munkavállalókkal szembeni követelések között (T 3613 – K 3821) kell kimutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Végelszámolás: felosztott vagyon utáni adókötelezettség

Kérdés: A gazdasági társaság végelszámolásának befejezésekor, ha van felosztható vagyona, mely vagyonelemek után kell adóznia, s miként (osztalékadó, jövedelemadó)?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemtartalma után – ha történik pénzben is kifizetés – 20 százalék személyi jövedelemadó levonása és befizetése. A pénzbeli fedezet hiányában le nem vonható adóta magánszemélynek kell bevallania. Külföldi illetőségű magánszemély esetében a kettős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.
Kapcsolódó címkék:  

Pótbefizetés elszámolása

Kérdés: A két amerikai személy tulajdonában lévő kft. saját tőkéje 1998-99-ben nem érte el a jegyzett tőke összegét. A tulajdonosok pótbefizetéssel kívánták a saját tőke összegét megemelni az előírt minimális mértékre. Helyesen járt-e el a társaság, amikor a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba helyezte?
Részlet a válaszából: […] ...pótbefizetés 2000-ben megtörtént, akkor a régi Szt. 26. §-a (6) bekezdésének d) pontja szerint a gazdasági társaságnál a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét az eredménytartalék javára kellett elszámolni azzal, hogy az 1. sz. melléklet 14/b. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész értékesítése pótbefizetés után

Kérdés: A kft. veszteségének fedezetére a társaság egyik tagja 300 E Ft pótbefizetést teljesített. Ez a tag néhány hónap múlva a könyveiben 800 E Ft-tal szereplő üzletrészt 500 E Ft-ért értékesítette. Van-e a tranzakciónak társaságiadó-vonzata? Hogyan kell könyvelni a tagnál a vissza nem kapott pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg (könyvelési tétel: T 413 – K 384). Ennek közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

Bankgarancia költségének elszámolása

Kérdés: Társaságunk 2001. évben – pályázattal elnyert – környezetvédelmi beruházás megvalósítása érdekében vissza nem térítendő támogatásban részesült, amelynek fedezete az 5 évre szóló bankgarancia. Kérdésünk: az aktiválásig felmerült bankgarancia költsége része-e a beszerzési értéknek, vagy költségként könyvelendő?
Részlet a válaszából: […] ...bekerülési értékének az új Szt. 47. §-a (4) bekezdésének előírása szerint részét képezi a vissza nem térítendő támogatás fedezetét jelentő bankgarancia költsége is, természetesen csak az üzembe helyezésig, mivel a támogatással beszerzett eszközökhöz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.
Kapcsolódó címke:

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra

Kérdés: A társaság 2000. évi beszámolójának jóváhagyásakor a tulajdonosok a mérleg szerinti eredményen felül az eredménytartalék terhére is megszavaztak osztalékot. Erről taggyűlési határozat született, a kiegészítő mellékletben is szerepel, az eredménykimutatásban azonban csak a mérleg szerinti eredmény kifizetését tüntették fel osztalékként. A könyvelésben, a mérlegben viszont az alapítókkal szembeni kötelezettségek között a tagok határozata szerinti összeg szerepel. Az eredménytartalék igénybevételét közvetlenül könyvelték át az alapítókkal szembeni kötelezettségre. A beszámolót a könyvvizsgáló hitelesítette, és az eljárást helyesnek tartotta. Valóban helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...nem helyes az eljárás!Az új Szt. 87. §-ának (5) bekezdése szerint: "Amennyiben a tárgyévi adózott eredmény nem nyújt fedezetet a jóváhagyott osztalékra, részesedésre,... és a szabad eredménytartalék erre igénybe vehető, akkor a szabad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlati biztosíték könyvelése

Kérdés: A kht. 200 milliós beruházást valósít meg. Az építési vállalkozót közbeszerzési pályázat alapján választottuk ki és 1 millió forint ajánlati biztosítékot kértünk, amelyet a beruházás sikeres és hiánymentes befejezése után visszafizetünk. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...az indokolja, hogy a nem teljesítésből adódó – a beruházás értékébe tartozó – többletköltségekre csak ilyen formában biztosít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címke:

Iparűzési adó alapja: a háziorvosi tevékenység

Kérdés: A háziorvosi tevékenységet folytató bt.-t az OEP közvetlenül finanszírozza. Mi tartozik a nettó árbevételbe az iparűzési adó számítása során, illetve milyen tételek vonhatók le anyagköltség címén a nettó árbevételből?
Részlet a válaszából: […] ...ki, hogy a kártyapénz a háziorvosi szolgáltatás díja, azaz árbevétel, s ekképpen része az iparűzési adó alapjának. A kártyapénz a fedezete mindazon költségeknek, melyek a háziorvosi praxis működtetésével, így a rendelő fenntartásával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
Kapcsolódó címkék:  

Pótbefizetés kezelése átalakulásnál

Kérdés: Egy társaság tulajdonosai pótbefizetéssel rendezték a társaság tőkevesztését. A társaság időközben átalakult. Átalakulás esetén a beolvadónál – véleményem szerint – megszűnt az a jogcím, amiért azt eleve befizették, ezért a vagyonmérlegben a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba visszavezették.Mi a helyzet akkor, ha a pótbefizetés a beolvasztónál volt? Ha nem lehet visszafizetni, akkor negatív lesz az eredménytartalék, és nem lehet átalakulni. Véleményem szerint ez hátrányos megkülönböztetés. Hogyan kell ekkor eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése, hogy lekötött tartalékként kell kimutatni (nem is mehet az eredménytartalékba!) a gazdasági társaságnál a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg. (A társaságnak a pótbefizetés visszafizetését is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.
Kapcsolódó címkék:  
1
80
81
82
84