849 talált állásfoglalás a fedezet kifejezésre

Kérdés: Dolgozóink egy része külföldi ügyfelünk gyáregységében szervizmunkálatokat végez. A kinttartózkodásra napidíjat fizetünk, az útiköltségre havonta valutában előleget adunk. A valutaelőleggel milyen árfolyamon számoljunk el, ha a dolgozók a külföldi üzemanyagszámlákat havonta csak egyszer adják le?

Kérdés: A gazdasági társaság végelszámolásának befejezésekor, ha van felosztható vagyona, mely vagyonelemek után kell adóznia, s miként (osztalékadó, jövedelemadó)?

Kérdés: A két amerikai személy tulajdonában lévő kft. saját tőkéje 1998-99-ben nem érte el a jegyzett tőke összegét. A tulajdonosok pótbefizetéssel kívánták a saját tőke összegét megemelni az előírt minimális mértékre. Helyesen járt-e el a társaság, amikor a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba helyezte?

Kérdés: A kft. veszteségének fedezetére a társaság egyik tagja 300 E Ft pótbefizetést teljesített. Ez a tag néhány hónap múlva a könyveiben 800 E Ft-tal szereplő üzletrészt 500 E Ft-ért értékesítette. Van-e a tranzakciónak társaságiadó-vonzata? Hogyan kell könyvelni a tagnál a vissza nem kapott pótbefizetést?

Kérdés: Társaságunk 2001. évben – pályázattal elnyert – környezetvédelmi beruházás megvalósítása érdekében vissza nem térítendő támogatásban részesült, amelynek fedezete az 5 évre szóló bankgarancia. Kérdésünk: az aktiválásig felmerült bankgarancia költsége része-e a beszerzési értéknek, vagy költségként könyvelendő?

Kérdés: A társaság 2000. évi beszámolójának jóváhagyásakor a tulajdonosok a mérleg szerinti eredményen felül az eredménytartalék terhére is megszavaztak osztalékot. Erről taggyűlési határozat született, a kiegészítő mellékletben is szerepel, az eredménykimutatásban azonban csak a mérleg szerinti eredmény kifizetését tüntették fel osztalékként. A könyvelésben, a mérlegben viszont az alapítókkal szembeni kötelezettségek között a tagok határozata szerinti összeg szerepel. Az eredménytartalék igénybevételét közvetlenül könyvelték át az alapítókkal szembeni kötelezettségre. A beszámolót a könyvvizsgáló hitelesítette, és az eljárást helyesnek tartotta. Valóban helyes ez a megoldás?

Kérdés: A kht. 200 milliós beruházást valósít meg. Az építési vállalkozót közbeszerzési pályázat alapján választottuk ki és 1 millió forint ajánlati biztosítékot kértünk, amelyet a beruházás sikeres és hiánymentes befejezése után visszafizetünk. Hogyan kell ezt könyvelni?

Kérdés: A háziorvosi tevékenységet folytató bt.-t az OEP közvetlenül finanszírozza. Mi tartozik a nettó árbevételbe az iparűzési adó számítása során, illetve milyen tételek vonhatók le anyagköltség címén a nettó árbevételből?

Kérdés: Egy társaság tulajdonosai pótbefizetéssel rendezték a társaság tőkevesztését. A társaság időközben átalakult. Átalakulás esetén a beolvadónál – véleményem szerint – megszűnt az a jogcím, amiért azt eleve befizették, ezért a vagyonmérlegben a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba visszavezették.Mi a helyzet akkor, ha a pótbefizetés a beolvasztónál volt? Ha nem lehet visszafizetni, akkor negatív lesz az eredménytartalék, és nem lehet átalakulni. Véleményem szerint ez hátrányos megkülönböztetés. Hogyan kell ekkor eljárni?

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)