Egyszerűsített éves beszámoló készítése

Kérdés: Társaságunk 1999., 2000., 2001. évi mérlegadatai meghaladták az új Szt. 9. §-ában meghatározott, az egyszerűsített éves beszámoló készítésének határértékeit. Kellett-e 2001. évre éves beszámolót készíteni? Mikortól kell értelmezni a két egymást követő évet?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a vállalkozó mikor készíthet egyszerűsített éves beszámolót. (Egy ismérvnél van eltérés, az új Szt.-ben a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma 50 fő a korábbi 100 fővel szemben.)"A két egymást követő évben" értelmezése nem igényel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Alapítvány: külföldi illetőségű előadók jövedelme

Kérdés: A kifizető Magyarországon bejegyzett – költségvetésből támogatott – alapítvány, közhasznú szervezet, amelynek célja részben a határon túli magyar diákság körében történő ismeretterjesztés. A foglalkoztatottak egy része megbízott külföldi illetőségű, ukrán, szlovák, jugoszláv állampolgár. Magyarországon csak egy-egy napot tartózkodnak konzultáció céljából. A megbízás célját képező tevékenységet saját hazájukban végzik. Helyesen járt-e el az alapítvány, hogy nem vont le személyi jövedelemadót, és nem kezelte őket biztosítottként?
Részlet a válaszából: […] ...adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezményben foglaltak az irányadóak.Az ukrán foglalkoztatottak szja-szabályaira a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a kettős adóztatás elkerüléséről és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Mikro- és kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: új típusú szövetkezet

Kérdés: Új típusú szövetkezet igénybe veheti-e a társasági adóban a mikro- és kisvállalkozások részére biztosított adóalap-kedvezményt? A szövetkezet tagjai magánszemélyek, éves árbevétele 40 millió forint. A szövetkezet 1999-ben alakult, 2001. szeptembertől 1 főt foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] ...nettó árbevétele ne haladja meg a 700 millió forintot, vagy mérlegfőösszege ne legyen több 500 millió forintnál (ennek megfelel).A foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma kevesebb legyen 50 főnél (ez még nem biztos, hogy teljesül azáltal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Iparűzési adó alapja: erdőművelés

Kérdés: Erdészeti tevékenységet végző rt. esetében telephelynek minősül-e az erdőművelés alatt álló erdő mint termőföld, ha az erdőművelést részben más vállalkozók végzik? Hogyan kell eljárni az adó alapjának megosztása során, mi lesz a vetítési alap? (Az erdőterület állami tulajdonban van, az rt. kezelői jog alapján műveli az erdőt.) Hogyan, mely önkormányzatnál kell figyelembe venni az rt. munkavállalóit, ha a megosztáskor a személyi jellegű ráfordításokkal is számolni kell?
Részlet a válaszából: […] ...mezőgazdasági, erdőgazdálkodási tevékenység folytatásának sajátossága, hogy a termőföldön (erdőterületen) nem állandó jellegű a foglalkoztatottak jelenléte, munkavégzése, az alapvetően az elvégzendő feladatok függvényében, időszakosan valósul meg. Ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Sportbérletek könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a dolgozók részére térítésmentesen biztosított fitnesz-, illetve teniszbérletet?
Részlet a válaszából: […] ...(31 százalék): T 561 – K 473;= munkaadóijárulék-fizetési kötelezettség (3 százalék): T 563 – K 463;nem a vállalkozás által foglalkoztatottaknál az utóbbi kettő helyett:= egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség (11 százalék): T 562 – K 463...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Üdülési csekk adóvonzata

Kérdés: A dolgozónak, illetve a családtagnak adott üdülési csekknek milyen adóvonzata van, hogyan kell könyvelni, ha annak egy részét a dolgozó megtéríti?
Részlet a válaszából: […] ...és 3 százalék munkaadóijárulék-fizetési kötelezettség terheli.Amennyiben az üdülési csekket nem a vállalkozás által foglalkoztatottak részére adják, a megállapított adóalap után 44 százalék személyi jövedelemadót és 11 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Kinek kötelező áttérni kettős könyvvitelre?

Kérdés: A betéti társaságnak, illetve az alapítványnak, az egyéb szervezetnek 2003. év után át kell-e térnie a kettős könyvvitelre?
Részlet a válaszából: […] ...származó éves nettó árbevétele – két egymást követő évben – nem haladja meg az 50 millió forintot, függetlenül az általa foglalkoztatottak létszámától és a mérlegfőösszegtől."A hivatkozott törvényi előírás a betéti társaságra vonatkozik. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Egyes adónemek könyvelése

Kérdés: Miként kell könyvelni a kommunális adót, a rehabilitációs hozzájárulást, a turisztikai hozzájárulást, a kulturális járulékot és a játékadót?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése szerint a bérjárulékok között kell mindazokat a járulékokat elszámolni, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől. Így a kérdésben felsoroltak közül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.

Iparűzésiadó-kötelezettség megosztása a telephelyek között

Kérdés: A vezetékes (nyomvonalas) létesítményhez kötött szolgáltatást nyújtó vállalkozások iparűzésiadó-kötelezettsége fennáll-e minden olyan településen, ahol a szolgáltatást igénybe veszik?
Részlet a válaszából: […] ...érintett település esetében pozitív adóalapot.A személyi jellegű ráfordításokkal arányos adóalaprész-megosztás során az egyes foglalkoztatottakat azon telephely szerinti településen kell figyelembe venni, ahol az adott foglalkoztatott ténylegesen munkát végez, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.

Rehabilitációs foglalkoztatás

Kérdés: Hova kell könyvelni a rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése szerint: bérjárulék minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől. Ebből következően, a rehabilitációs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.
1
…
10
11
12